receo tayyip erdogan
Globál

Az agresszív Törökország egyre kellemetlenebb a szövetségeseinek - Nagy kérdés, Erdogan meddig vetheti be aduászait

A hegyi-karabahi konfliktus egyértelmű azeri győzelmet hozó, múlt héten lezárult szakasza ismét módot adott arra, hogy Törökország ellentmondást nem tűrő módon érvényesíthesse külpolitikai érdekeit. Az elmúlt bő egy évben a kaukázusi fronton kívül további három gócponton keveredett újabb konfliktusokba a konfrontatív török külpolitika. Kérdés, hogy az új amerikai elnök közel-keleti politikája mennyiben szabhat gátat Ankara offenzívájának, és Recep Tayyip Erdogan elnök meddig vetheti be még aduászait nyugati partnereivel szemben.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden Törökországban járt, ahol a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával találkozott, miközben a török vezetőkkel semmilyen megbeszélést nem folytatott. Ez nem is csoda, hiszen a Recep Tayyip Erdogan török államfő és Donald Trump távozó amerikai elnök közötti szívélyes viszony ellenére korántsem lehet felhőtlennek nevezni a török-amerikai kapcsolatokat. Az isztambuli vizitjét megelőző párizsi látogatásán az amerikai külügyminiszter Emmanuel Macron francia államfővel egyenesen Törökország – Pompeo megfogalmazása szerinti – "nagyon agresszív" külpolitikai fellépéseiről egyeztetett. 

Nem meglepő, hogy Pompeo és Macron tárgyalásán kiemelt szerepet kapott a török kérdés, hiszen az utóbbi egy-két évben Ankara tágabb régiójának különböző gócpontjain szinte folyamatosan megjelenítette határozott álláspontját, nem riadva vissza a katonai erő közvetett vagy közvetlen bevetésétől sem.

Mindez oda vezetett, hogy Törökország globális katonai jelenléte az Oszmán Birodalom bukása óta nem volt olyan kiterjedt, mint napjainkban.

A főbb konfliktusgócok, ahol Törökország jelen van

Érdemes egy gyors áttekintés keretében kitérni azokra a hadszínterekre, ahol Törökország jelenleg katonai erejét is latba vetve igyekszik geopolitikai, gazdasági érdekeit képviselni.

Észak-Irakban a török hadsereg először 1992-ben intézett támadást a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) milíciái ellen, majd 2003, az egységes Irak felbomlása óta rendszeressé váltak a katonai akciói a régióban. Észak-Szíriában a török csapatok 2016 óta három nagyobb műveletet hajtottak végre a helyi kurd erőkkel szemben. A legutóbbira 2019 októberében került sor. Itt érdemes megjegyezni, hogy Törökország a damaszkuszi kormány ellenzékét támogatja a szíriai polgárháborúban, míg Bassár el-Aszad elnök rezsimjét Oroszország pártfogolja.

Törökország a nemzetközileg elismert tripoli kormányt támogatva közvetett módon idén januárban avatkozott be a líbiai polgárháborúba. Ankara drónok, fegyverek és katonai tanácsadók biztosításával, valamint több ezer szíriai zsoldos bevetésével meg is változtatta a líbiai polgárháború erőviszonyait. A katonai intervenció közvetett konfrontációba sodorta Törökországot a Halifa Haftár tábornok vezette lázadókat támogató országokkal, így Franciaországgal, Oroszországgal, Egyiptommal és az Egyesült Arab Emirátusokkal szemben.

A kiújult örmény-azeri konfliktus legújabb szakaszából, a szeptember végétől november elejéig tartó harcokból a Törökország hathatós támogatását élvező Azerbajdzsán került ki győztesen. Örményország szerint Törökország drónok, repülőgépek és szíriai zsoldosok biztosításával – vagyis a líbiai hadszíntérhez hasonlóan közvetett módon – támogatta az azeri erőket. Ankara tagadta a jereváni állításokat.

A Földközi-tenger keleti medencéjében pedig az utóbbi hónapokban Ankara nyílt kihívást intézett Görögországgal és Ciprussal szemben, miután hadihajók kíséretében kutató- és fúróhajókat küldött a Ciprus és Rodosz körüli tengerfenéken felfedezett földgázmezők térségébe. Emellett Törökország a csak Ankara által elismert Észak-Cipruson 30-40 ezres sereget állomásoztat, továbbá Katarban és Szomáliában is jelen van 5, illetve 1,5 ezres kontingenssel.

Mit hoz a konyhára a konfrontatív külpolitika?

A török külpolitika költség-haszon kalkulációja során ki kell emelni, hogy a folyamatos külföldi intervenciók természetesen jelentős költségvetési kiadásokkal járnak együtt ugyanakkor a külföldi katonai fellépések részben a gazdasági befolyásszerzést is szolgálják.

A líbiai szerepvállalásával kapcsolatban például Ankara arra számít, hogy intervenciója révén majd mintegy 18 milliárd dollár értékű építőipari megrendelést tud bezsebelni. Emellett a líbiai központi kormány a katonai támogatásért cserébe tengerjogi megállapodást kötött Törökországgal. Ankara ezzel is erősíteni kívánja pozícióját a Földközi-tenger keleti medencéjében található földgázlelőhelyek feltárásáért folyó versenyben Görögországgal és Ciprussal szemben.

Nem volt mentes a konkrét gazdasági érdekektől az sem, hogy a hegyi-karabahi konfliktus legújabb epizódjának kitörésekor Törökország nyíltan a testvérnépnek tekintett azeriek mellett állt ki, miközben a nemzetközi közösség és a főbb hatalmak (USA, Oroszország, Franciaország) egyöntetűen a harcok beszüntetésére szólították fel a feleket. Azerbajdzsán kiemelt szerepet tölt be a török energiabiztonság terén, az Azerbajdzsánból érkező török gázimport 23 százalékkal nőtt az idei év első felében. Emellett a kaukázusi ország komoly befektetőnek számít a gondokkal küzdő török gazdaság számára. Az azeri állami olajvállalat, a SOCAR a legnagyobb külföldi befektető Törökországban. Továbbá az Azerbajdzsánnak eladott hadi felszerelések is nem mellékes bevételt jelentenek a török államnak. Az Azerbajdzsánba irányuló török védelmi ipari és légi technológiai export mértéke idén szeptember végéig éves összevetésben hatszorosára nőtt. Baku ebben az időszakban 123 millió dollár értékben vásárolt védelmi ipari termékeket Ankarától. Törökország Azerbajdzsán harmadik legnagyobb fegyverbeszállítójának számít Izrael és Oroszország után, Moszkva egyébként a hegyi-karabahi konfliktus másik szereplőjének, Örményországnak is szállít fegyvereket.

Tartózkodó nagyhatalmak

A török külpolitika offenzívájának értékelésekor ki kell emelni, hogy az agresszív török fellépéseket szavakban bíráló Egyesült Államok, illetve az EU mindeddig tartózkodott attól, hogy komolyabb gazdasági szankciókat vessen ki Törökországgal szemben. A Törökország messze legnagyobb kereskedelmi partnerének számító EU diplomáciai köreiben ismétlődően felmerül a „mézesmadzag és furkósbot” politika alkalmazásának kérdése Ankarával szemben, azonban rendre azzal zárulnak az erről szóló tanácskoznak, hogy nem lenne megfelelő megoldás a keményebb eszközök alkalmazása.

Ez részben azzal is magyarázható, hogy egy komolyabb uniós szankcióval szemben Erdogan kijátszhatja aduászát, és kapuinak megnyitásával milliós menekülthullámot indíthat el az EU irányába.

Amellett, hogy Törökország stabil országnak számít egy meglehetősen instabil régióban, az is a szankciók kivetésével szembeni érvként hozható fel, hogy Törökország fontos gazdasági partnere az EU-nak.

Az Egyesült Államok is tartózkodott eddig a NATO-tagállam Törökország elleni komolyabb szankciók alkalmazásától, pedig az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer Ankara általi tavalyi megvásárlása komoly fejtörést okozott Washington számára. A közel 2,5 milliárd dollárért beszerzett eszközöket Líbiában már tesztelte is Törökország. A demokraták mellett a republikánusok is kiálltak a kongresszusban az Ankarával szembeni erőteljesebb fellépés mellett, azonban Trump – aki igen jó személyes viszonyt ápolt Erdogannal – elvetette a súlyosabb szankciók alkalmazását. Ettől függetlenül az USA válaszul felfüggesztette az F-35-ös harci repülőgépek Ankarának történő eladását, pedig Törökország 100 darab vadászbombázót vásárolt volna. Az amerikai kormányzat attól tart, hogy az F-35-ösökkel kapcsolatos érzékeny információk Moszkvához kerülhetnek. Emellett Washington a gépek gyártásában történő török részvételt is felfüggesztette. Az eredeti tervek szerint 900 alkatrészt gyártanának Törökországban a vadászgépekhez.

Az USA határozott kiállása nélkül a NATO nem fogja semmilyen érdemi szankcióval büntetni a Földközi-tengeri földgázmezők kérdésében egy másik NATO-tagállammal, Görögországgal szemben konfrontatívan fellépő Törökországot.

Ebben a játszmában Erdogannak az a tényező az aduász a kezében, hogy Törökország geostratégiai szempontból túl fontos a NATO számára.

Amellett, hogy Törökország rendelkezik a második legnagyobb haderővel a NATO-n belül, az észak-atlanti védelmi szervezet fontos bázisainak is helyt ad.

Ami pedig Moszkvát illeti, akár Oroszországra is hárulhatna az a szerep, hogy érdemben feltartóztassa Törökország offenzíváját. Moszkva ugyanis nemcsak az azeri-örmény konfliktusban, hanem Líbiában és Szíriában is a frontvonal másik oldalán áll Ankarával szemben, azonban mindhárom konfliktusban mindkét fél érdekei valamennyire érvényesülnek.

Azzal, hogy Moszkva tolerálja az agresszívabb török fellépést, alááshatja a NATO-t, és tovább távolíthatja Ankarát nyugati partnereitől.

Mit jelenthet Biden Erdogan számára?

Első ránézésre, komoly fejfájást okozhat Erdogan számára az amerikai elnökválasztás eredménye. A leendő amerikai elnök, Joe Biden a választási kampányában többször is kifogásolta Trump azon lépését amellyel zöld utat adott Erdogannak a tavalyi észak-szíriai beavatkozásra, amely éppen azon kurd erők ellen irányult, amelyekkel korábban az USA az Iszlám Állam ellen harcolt. A választási kampányban Biden egyenesen azt mondta:

Törökország a valódi probléma.

Emellett arra is utalt, Erdogannak majd nagy árat kell fizetnie az eddigi politikájáért. Kérdés, hogy Bidennek a kampányban megfogalmazott harcos retorikájából mennyi valósul majd meg, ha tényleg kenyértörésre kell majd vinnie a dolgot Ankarával szemben. Az biztos, hogy az új amerikai elnök nem lesz olyan elnéző a török külpolitikával szemben, mint Trump, azonban az is elképzelhető, hogy az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlása miatt a kongresszus által Törökországgal szemben megkövetelt szankciók ügyében nem nyúl egyből a legradikálisabb megoldáshoz.

NATO-szövetségesként Törökország ugyanis továbbra is fontos szerepet tölt be az USA számára az Oroszországgal vagy Iránnal szembeni játszmák terén. Tetszik vagy sem Washington számára, Törökország geostratégiai jelentőségével számolnia kell. Az Iránnal, Irakkal és Szíriával határos országban amerikai radarállomás működik, illetve Ankara engedélyével az amerikai hadsereg használhatja az incirliki légibázist, amely a régió egyik legnagyobb légitámaszpontjának számít.

Erdogan taktikája

A konfrontatív erdogani politika mögötti stratégia egyszerűen úgy írható le, hogy Ankara úgy vállal be rizikósabb lépéseket is külpolitikai érdekei biztosítása terén, hogy közben arra számít, lépései nem váltanak ki komolyabb ellenlépéseket nyugati partnerei részéről, mivel tekintettel lesznek Törökország kiemelt geopolitikai súlyára.

Eddig ez a taktika bevált, és várhatóan a Biden-adminisztráció valamennyire átalakuló, a retorika szintjén mindenképp megváltozó, új Törökország-politikája sem fogja ezt radikálisan felülírni.

Az, hogy a nyugati hatalmak érdemben nem szabnak gátat Törökország harcias külpolitikai offenzívájának, folyamatosan megfelelő helyzetet biztosít Erdogan számára, hogy a hazai közvélemény szemében a török nemzeti érdekek megalkuvást nem tűrő védelmezőjeként tűnjön fel. Egy olyan időszakban, amikor a török gazdaság súlyos gondokkal küzd, ez a szerep elősegítheti Erdogan hatalomban maradását, valamint a folyamatosan konfrontatív külpolitika elvonhatja a figyelmet a török gazdaság súlyos gondjairól.

Már a koronavírus-járvány kitörése előtt is Törökországnak az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb gazdasági visszaesését kellett kezelnie. A járvány hatásai pedig tovább nehezítették a gazdasági kilábalást. A líra árfolyama az utóbbi hetekben történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben. Az árfolyam további esését megakadályozandó a kormányzat az év elején még 65 milliárd dollárra tehető devizatartaléka közel felét már elégette. A folyó fizetési mérleg 27 milliárd dolláros hiányt mutat, míg az infláció továbbra is igen magas, októberben közel 12 százalékon állt éves összevetésben. A GDP a második negyedévben 9,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami több mint 10 éves visszatekintésben a legrosszabb adatnak számít.

Címlapkép forrása: Ali Balikci/Anadolu Agency via Getty Images

bika spx csucs
covid kórház koronavírus járvány
europai parlament cimlap getty tobbszor 2000
párizs
amerikai elnökválasztás usa biden trump 2020
koronavírus maszk getty stock
foldgaz_futes
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Miként győzik le az indexkövető alapok az alapkezelőket?
Online előadás
Külföldi szolgáltató, TBSZ számla, euró alapú megtakarítás
covid kórház koronavírus járvány