orosz elektronikus harcászat
Globál

Újabb nemzetközi botrány bizonyítja: a telefonod fegyver, amit bármikor használhatnak ellened

Kiderült a napokban, hogy egy izraeli techcég, az NSO Group Pegasus nevű szoftverét használja kémkedésre számos állami szereplő a világon, az ügyben egyes vélekedések szerint a magyar kormány is érintett lehet. A mostani lehallgatási botrány már nagyon sokadik a világon, amelyik a modern technológiához, elsősorban okostelefonokhoz kapcsolódik, és ismét bebizonyítja: tényleg bármikor, bárkit megfigyelhetnek, lehallgathatnak a készülékén keresztül. Többször kiderült már az is, hogy még a nyugati, demokratikus államokban is mindennapos dolog a tömeges megfigyelés, de keleten még ennél is van, hogy messzebb mennek az autoriter berendezkedésű államok. Szélsőséges esetben okostelefon a szó szoros értelmében lehet fegyver, melyet a tulajdonosa ellen használnak; már fontos vezetőket is tettek el saját telefonjuk segítségével láb alól.

Nem újdonság és nem is egyedi dolog az állami megfigyelés

Világraszóló botrány kezd el körvonalazódni az izraeli NSO Group Pegasus nevű okostelefonos kémszoftvere miatt, melyet állítólag számos kormány használt arra, hogy újságírókat, politikai szereplőket figyeljenek meg. Az ügynek magyar érintettsége is van, de a magyar kormány tagadja, hogy tudtak volna róla. Magáról az „izraeli kémbotrány” néven emlegetett ügyről itt írtunk:

Az, hogy egy kormány, állam, titkosszolgálati szervezet megfigyeli a saját állampolgárait, közel sem új keletű dolog és nem is csak autoriter államokra jellemző. 1896-ban alapította meg az Egyesült Államok a National Bureau of Criminal Identificationt, az FBI elődjét, csak 1939-ig mintegy 10 millió embert – elsősorban bűnözőket - figyeltek meg. Később, a hidegháború alatt kiterjesztették a megfigyelési sémát politikai szereplőkre – aktivistákra, hírességekre, vezetőkre is. Az FBI folyamatosan nyomon követte például John Lennont, Frank Sinatrát és Marilyn Monroe-t is, mivel szubverzívnek tartották politikai, kulturális tevékenységüket.

A globalizációval és a technológia fejlődésével a megfigyelési rendszerek is egyre hatékonyabbak, szofisztikáltabbak és átfogóbbak lettek. Az Egyesült Államok kormánya a 2001. szeptember 11-ei, a World Trade Centert érő terrortámadás után növelte igazán jelentősen megfigyelés intenzitását, amikor a Kongresszus az olyan törvények segítségével, mint a Patriot Act, a Protect America Act vagy az FAA,

gyakorlatilag szabad kezet adott az amerikai titkosszolgálatoknak arra, hogy bárkit és bármikor megfigyeljenek mindenféle bírósági vagy jogi jóváhagyás nélkül a terrorellenes küzdelem jegyében.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA bárkinek a telefonhívásába belehallgathatott, bárkinek elolvashatta az SMS-eit, bárkinek megnézhette az internetes tevékenységét, legyen szó amerikai állampolgárokról, vagy külföldiekről.

A 2013-ban, Edward Snowden által kiszivárogtatott akták még egy ennél is komplexebb kémrendszer létezésére világítottak rá:

az NSA a 2000-es évek első évtizedében világszerte mintegy 1 milliárd ember digitális tevékenységébe nézett bele szúrópróbaszerűen egy komplex, külföldi titkosszolgálatok (pl. brit GCHQ és ausztrál DSD), techcégek (pl. Google, Facebook) és telekommunikációs vállalatok (pl. Verizon) által támogatott rendszer segítségével.

nsa1
Pillanatkép az NSA Boundless Informant nevű rendszeréről, melynek létezését Edward Snowden szivárogtatta ki. A rendszer azt követi nyomon, hogy egyes földrajzi régiókból milyen mennyiségű elektronikus adatot tart nyilván az NSA - magyarul melyek azok a régiók, amelyeket a szervezet a leginkább megfigyelt. A kép 2013-ban szivárgott ki, az nem világos, hogy pontosan mikor készült. Fotó: NSA via Commons

Hivatalosan az NSA szúrópróbaszerű, tömeges megfigyelési tevékenységének egy 2015-ös, Kongresszus által jóváhagyott törvény véget vetett, viszont

  • az amerikai telekom-szolgáltatóknak a mai napig meg kell tartaniuk az általuk rögzített telefonbeszélgetéseket és helyadatokat, melyekhez az NSA bírósági végzés alapján hozzáférhet,
  • illetve a mai napig működik a Tailored Access Operations, melynek segítségével az NSA bármikor hozzá tud férni külföldi állampolgárok telefonos beszélgetéseihez, internetes üzenetváltásaihoz.

Az is látszik, hogy a Snowden-botrány kapcsán kiszivárgott csak a jéghegy csúcsa lehet: nemrég kiderült az is, hogy a dán hírszerzés, a Forsvarets Efterretningstjeneste (FE) vezető európai uniós politikusok megfigyelésében segítette az NSA-t.

Az Egyesült Államok a dán kémek segítségével olyan vezető politikusokat figyelt meg, mint Angela Merkel német kancellár, Frank-Walter Steinmeier volt külügyminiszter és Peer Steinbrück, az SPD volt vezetője.

Nem az NSA és nem is Amerika az egyetlen

Persze hibás lenne azt gondolni, hogy csak az NSA vagy az FBI az egyetlen nyugati hírszerzési szerv, amely belelát mindenbe, amit csinálunk:

2017-ben a Wikileaks kiszivárogtatott mintegy 91-et azok közül a spyware / malware eszközök közül, amelyeket a CIA használ arra, hogy bárhol, bármikor, bárkit meg tudjanak figyelni, nyomon követni.

Ezekkel az eszközökkel a CIA fel tud törni okostelefonokat, routereket, operációs rendszereket, sőt, az ügynökség állítólag még azzal is kísérletezett, hogy személygépjárművek navigációs rendszereit hogyan tudják feltörni és megbénítani annak érdekében, hogy az utasokat meg tudják gyilkolni.

A leakből kiderül az is, hogy a 91 eszköz töredéke a CIA teljes repertoárjának: az ügynökség összesen mintegy 500 féle malware-programmal rendelkezik, melynek pontos képességei ismeretlenek. Az ügy miatt megvádolták az érintett techcégeket azzal, hogy szándékosan hagynak nyitva a CIA-nak úgynevezett „backdoorokat,” melyeken keresztül fel tudják törni az eszközeiket.

Bár az Egyesült Államok kétség kívül a nagymestere a digitális kémkedésnek és saját állampolgáraik megfigyelésének, nem kell a tengerentúlra mennünk, hogy példákat találjunk hasonlóan komplex megfigyelő-apparátusokra:

  • A Snowden-akták rávilágítanak arra, hogy a brit Government Communications Headquarters (GCHQ) az NSA-hez hasonlóan tömegesen és szúrópróba szerűen lehallgatta az országban történő telefonbeszélgetéseket, internetes üzenetváltásokat. A brit lehallgatási séma ráadásul minden jel szerint a mai napig működik, hiszen épp idén májusban mondta ki az Európai Emberi Jogi Bíróság: a brit tömeges megfigyelési séma sérti az emberi jogokat. Az Egyesült Királyságban egyébként a rendőrség is folyamatosan nyomon követi a nyilvános internetes kommunikációt is a Malicious Communications Act törvény által feljogosítva; már több példa is volt rá, hogy fiatal internetezőket vettek őrizetbe az interneten tett trollkodó megjegyzéseik miatt. Legutóbb a napokban intézkedett a rendőrség három férfi ellen, akik rasszista kijelentéseket tettek a brit focicsapat fekete bőrű játékosai ellen. Ez a gyakorlat a támogatói szerint jogos, hiszen fellép a diszkrimináció és a rasszizmus ellen, viszont sokan ellenzik, mivel jelentősen korlátozza a szólásszabadságot.
  • Franciaország 2015-ben fogadta el a „Nagytestvér törvény néven elhíresült szabályozást, amely feljogosítja a titkosszolgálatokat, hogy bármikor, bírósági végzés nélkül elolvashassák az ország állampolgárainak e-mailjeit, belehallgathassanak telefonhívásaikba, ellenőrizhessék internetes beszélgetéseiket. Idén márciusban ezt még egy szinttel feljebb tekerték, hiszen a francia hatóságok elkezdték arcfelismerő kamerák, drónok telepítését szerte az országban. Ezt a gyakorlatot az Amnesty International „disztópikusnak” nevezte.
  • A német szövetségi hírszerzési hivatal (BND) egészen 2020-ig tömegesen figyelt meg külföldi állampolgárokat bírósági végzés nélkül, ezt a gyakorlatot viszont megtámadták a jogvédők és alkotmányellenesnek minősíttették. Az nem világos, hogy német állampolgárokkal szemben kémkedik-e még a BND, korábban több jogértelmezés is született, amely szerint ez a tevékenység a mai napig folyik.

Itt érdemes megjegyezni, hogy egyébként Magyarországon is igencsak laza szabályok vonatkoznak az állami megfigyelésre, erről a TASZ a 444-re írt cikket.

Amikor a telefonod szó szerint fegyver ellened

Van, hogy a titkosszolgálati, hírszerzési munka nem merül ki az okostelefonok megfigyelésében, lehallgatásában.

Oroszország például mestere annak, hogyan tudja fizikálisan fegyverként használni felhasználója ellen az okostelefonját.

Szíriában és Ukrajnában nagy mennyiségben jelentek meg úgynevezett „elektronikus harcászati rendszerek,” lényegében mobil hackerközpontok, melyeket az orosz hadsereg offenzív, lokális jelleggel használ. Ezek a rendszerek más és más képességekkel rendelkeznek, de nagy vonalakban a következőket tudják véghez vinni:

  • be tudja mérni bármilyen mobiltelefon pontos helyét és egy digitális térképre vetíti ki azt, ezzel meg tudják határozni a kezelők például egy célszemély vagy ellenséges alakulat pontos helyét és nyomon tudják követni a mozgását,
  • zavarni vagy blokkolni tudják egyszerre több ezer telefon kommunikációját, illetve megtévesztő üzeneteket is tudnak küldeni,
  • hozzáférnek a telefonok memóriájához és érzékeny adatokat tudnak kinyerni a rendszerből,
  • át tudják venni ellenséges drónok fölött az irányítást,
  • meg tudják bénítani ellenséges elektronikus rendszerek, pl. rakétarendszerek vagy radarközpontok működését.
kraszuha
Kraszuha 4-es orosz elektronikus harcászati komplexum. Fotó: Denisz Abramov / Mil.ru via Commons

Példa is van rá, hogy egy ilyen rendszer használata halálos kimenetellel járt a célszemélyre nézve: a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktus során a szakadár tüzéreket segítették az oroszok azzal, hogy üzenetet küldtek az ukrán katonák rokonainak arról, hogy hozzátartozójuk elesett a fronton, ezután pedig az aggódó családtagok felhívták a frontvonalon harcoló katonákat. A telefonok jeleit bemérték egy Leer-3-assal és pontos koordinátákat tudtak adni a szakadár tüzérségnek az ukrán állásokról.

Ugyanígy persze előfordulhat az is, hogy egy konkrét célszemélyt likvidálnak úgy, hogy bemérik tartózkodási helyét a mobilja alapján, majd egy drón egy irányított rakétát lő ki rá. Ilyen képességei az Egyesült Államoknak, izraelnek és számos más nyugati országnak is vannak.

Egyes információk szerint Amerika Irán egyik legfőbb katonai vezetőjét, Kászim Szuleijmánit is úgy ölték meg, hogy bemérték a telefonját és egy drónból kilőtt Hellfire-rakétával likvidálták a Kudsz-erők parancsnokát.

Már komplett politikai rendszerek épülnek okostelefonos kémkedésre

Ha meg kell neveznünk egy országot, ahol abszolút „kimaxolják” az okostelefonos kémkedést, az egyértelműen a Kínai népköztársaság.

Fokozatosan üzemeli be a Kínai Kommunista Párt az úgynevezett társadalmi kreditrendszert (social credit system); ez lényegében egy országos digitális ellenőrzőrendszer lesz, amely viselkedésük alapján pontozza az ország állampolgárait és ez alapján bünteti vagy jutalmazza őket. A rendszer szinte minden online tevékenység megfigyelése és kiértékelése mellett többek közt nyilvántartja azt is, hogy valaki rendben fizeti-e a hiteleit, korrekt-e az üzleti életben, vállalt-e katonai szolgálatot, terjeszt-e álhíreket, sőt még azt is, hogy valaki pórázon sétáltatja-e a kutyáját vagy mennyi időt tölt videojátékokkal.

A jó minősítéssel rendelkező állampolgárok hozzáférhetnek olyan szolgáltatásokhoz, amelyekkel rosszabb minősítésű polgártársaik nem, míg a kifejezetten rossz minősítésű állampolgárokat eltilthatják bizonyos szolgáltatások nyújtásától és igénybevételétől is. Még nem éles a rendszer, de annyit lehet tudni róla, hogy a rossz minősítésű állampolgárokat

  • eltiltanak egyes közlekedési eszközök (gyorsvonatok, repülők) használatától,
  • lassítják vagy lekapcsolják az internetüket,
  • kitiltják őket iskolákból,
  • nem kaphatnak menedzseri állást állami cégeknél,
  • kitiltják őket hotelekből,
  • elveszik a háziállataikat
  • és akár nyilvánosan meg is szégyenítik őket.

A rendszernek hivatalosan az a célja, hogy az üzleti élet szereplői tudják, hogy egy potenciális ügyfél mennyire megbízható, de szinte biztos, hogy az állampolgárok politikai megbízhatóságát is számon tartják majd segítségével.

DIÓHÉJBAN EZ AZT JELENTI, HOGY A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT A LAKOSSÁG OKOSTELEFONJAINAK BEVONÁSÁVAL ÉJJEL-NAPPAL FIGYELNI FOGJA AZ ORSZÁG ÁLLAMPOLGÁRAIT ÉS OSZTÁLYOZZA A POLITIKAI LOJALITÁSUKAT, HÉTKÖZNAPI VISELKEDÉSÜKET.

Mintegy „bónusz”, hogy ezt a célt szolgálóan Kína még saját „digitális devizát” is fejleszt: készítenek egy mobiltárcát, mellyel gyorsan és kényelmesen fizetni tud a kínai állampolgár bármilyen boltban, bármilyen szolgáltatásért,

A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT PEDIG PONTOSAN LÁTNI FOGJA, HOGY MIKOR, KI MIT VÁSÁROL, ÉS BÁRMIKOR ÚGY DÖNTHET, HOGY KÖLTÉSI SZOKÁSAI MIATT SZANKCIONÁLJA, VAGY ÉPPEN JUTALMAZZA A FOGYASZTÓT.

digitális jüan
Kínai felhasználó fizet a "digitális jüannal" egy boltban. Kína 1,4 milliárdos népességéből most is körülbelül 850 millióan használnak minden nap mobilfizetési rendszereket, így elég stabil felhasználói bázisra tud építkezni a KKP. Fotó: VCG/VCG via Getty Images

Persze Kína sem az egyetlen olyan ország a térségében, amelyik okostelefonokkal tartja fenn a hatalmát: Mianmar katonai juntája például egyes vélekedések szerint csak úgy tud hatalomban maradni, hogy kötelezték az ország (megmaradt) telekommunikációs szolgáltatóit, hogy folyamatosan figyeljék meg az ország állampolgárait, annak érdekében, hogy a junta ellen szervezkedőket azonnal le tudják tartóztatni:

Címlapkép: Orosz elektronikus harcászati csapat egy gyakorlaton. Fotó: Donat Sorokin\TASS via Getty Images

bika medve
kamala harris
vásárlás bolt pénz gyerek kiskereskedelem
commerzbank shutter
Kiskunlacháza_town_hall

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Online előadás
Tesla, Nio, Xpeng - melyek néznek ki a legjobban és mit várhatunk tőlük a jövőben?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
kamala harris