Előfizetői tartalom

A világ egyik legkaotikusabb országában terjeszkedne a NATO egyik legerősebb állama - Ennek meg mi értelme?

A török külpolitikával foglalkozó cikksorozatunk második részében arra próbálunk meg választ adni, hogy Ankara miért érdeklődik olyan kiemelten a háborúk sorozata által romba döntött, a pusztításból éppen felocsúdó korábbi nagyhatalom, Irak iránt. Bagdad a Közel-Kelet egyik nagyágyújából vált a túlélésért küzdő entitássá, ahol a szíriaihoz nagyon hasonló helyzet állt elő: kurd milíciák, kormányválságok, iráni jelenlét nehezíti Erdogan elnök manőverezését.

Ismert sémák és új kihívások

Törökország és Irak kapcsolata a szír helyzethez hasonlóan alapvetően összetettnek tekinthető, ugyankkor Irak esetében a török félre leselkedő veszélyek, valamint az Ankara számára prioritással bíró érdekek is nagyban hasonlítanak a szíriai eseményekhez. Egyik állam sem tud kellő mennyiségű erőt kifejteni az ország egész területén, mindkét országban jelentős a nem állami szereplők, valamint Irán jelenléte, illetve mind Irak, mind pedig Szíria esetében nagy méretű kurd lakosságról beszélhetünk, amely – ahogyan azt korábbi cikkünkben kifejtettük – Ankara számára jelentős fenyegetést jelenthet.

Mindettől függetlenül megjelölhetünk három olyan tényezőt, mely egyedivé teszi Irakot. E három tényező közül az első kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz:

  • Az iraki kurdok esetében olyan mértékű autonómiáról beszélhetünk, mely a térségben páratlan, így Ankarának az országban egy jóval erősebb – bár általánosságban még mindig széthúzó – veszéllyel kell szembenéznie.
  • Mindezt ráadásul olyan terepen, mely Szíria északi részéhez viszonyítva kifejezetten barátságtalannak tekinthető, hegyekkel és völgyekkel szabdalt.
  • A harmadik egyedi jelenség az, hogy a török fél az Irakban tevékenykedő számtalan helyi, de nem állami szereplővel tart fent politikai-katonai kapcsolatokat, valamint folytat tárgyalásokat, melyek mind az országon belüli események dinamikáját, mind pedig Ankara és Bagdad kapcsolatát befolyásolják.

Távoli barátok

Az elmúlt fél évszázad során a török és az iraki kormányok kapcsolatát alapvetően a semleges-baráti tengelyen helyezhetjük el. Az 1980-as években lezajló iraki-iráni háború során Ankara – többek között az országra ekkor jellemző politikai zűrzavar következtében – jobbára semleges szerepet vett fel, gazdasági kapcsolatait mind a két állammal megtartotta, ugyanakkor Irak számára kedvezményesen adott el iparcikkeket, miközben a nyers olajat normál árfolyamon vásárolta meg, ezzel de facto anyagi támogatást nyújtva a bagdadi rezsimnek.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés