Portfolio signature

A világ egyik legkaotikusabb országában terjeszkedne a NATO egyik legerősebb állama - Ennek meg mi értelme?

A török külpolitikával foglalkozó cikksorozatunk második részében arra próbálunk meg választ adni, hogy Ankara miért érdeklődik olyan kiemelten a háborúk sorozata által romba döntött, a pusztításból éppen felocsúdó korábbi nagyhatalom, Irak iránt. Bagdad a Közel-Kelet egyik nagyágyújából vált a túlélésért küzdő entitássá, ahol a szíriaihoz nagyon hasonló helyzet állt elő: kurd milíciák, kormányválságok, iráni jelenlét nehezíti Erdogan elnök manőverezését.

Ismert sémák és új kihívások

Törökország és Irak kapcsolata a szír helyzethez hasonlóan alapvetően összetettnek tekinthető, ugyankkor Irak esetében a török félre leselkedő veszélyek, valamint az Ankara számára prioritással bíró érdekek is nagyban hasonlítanak a szíriai eseményekhez. Egyik állam sem tud kellő mennyiségű erőt kifejteni az ország egész területén, mindkét országban jelentős a nem állami szereplők, valamint Irán jelenléte, illetve mind Irak, mind pedig Szíria esetében nagy méretű kurd lakosságról beszélhetünk, amely – ahogyan azt korábbi cikkünkben kifejtettük – Ankara számára jelentős fenyegetést jelenthet.

Mindettől függetlenül megjelölhetünk három olyan tényezőt, mely egyedivé teszi Irakot. E három tényező közül az első kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz:

  • Az iraki kurdok esetében olyan mértékű autonómiáról beszélhetünk, mely a térségben páratlan, így Ankarának az országban egy jóval erősebb – bár általánosságban még mindig széthúzó – veszéllyel kell szembenéznie.
  • Mindezt ráadásul olyan terepen, mely Szíria északi részéhez viszonyítva kifejezetten barátságtalannak tekinthető, hegyekkel és völgyekkel szabdalt.
  • A harmadik egyedi jelenség az, hogy a török fél az Irakban tevékenykedő számtalan helyi, de nem állami szereplővel tart fent politikai-katonai kapcsolatokat, valamint folytat tárgyalásokat, melyek mind az országon belüli események dinamikáját, mind pedig Ankara és Bagdad kapcsolatát befolyásolják.

Távoli barátok

Az elmúlt fél évszázad során a török és az iraki kormányok kapcsolatát alapvetően a semleges-baráti tengelyen helyezhetjük el. Az 1980-as években lezajló iraki-iráni háború során Ankara – többek között az országra ekkor jellemző politikai zűrzavar következtében – jobbára semleges szerepet vett fel, gazdasági kapcsolatait mind a két állammal megtartotta, ugyanakkor Irak számára kedvezményesen adott el iparcikkeket, miközben a nyers olajat normál árfolyamon vásárolta meg, ezzel de facto anyagi támogatást nyújtva a bagdadi rezsimnek.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés