Bár Franciaországban alapesetben a következő elnök- és nemzetgyűlési választások csak 2027-re várhatók, a június elején esedékes európai parlamenti választásokhoz közeledve a pártok már készülnek arra, hogy a választók mérlegre teszik teljesítményüket. Míg a végrehajtó hatalom fejét, az ország tényleges vezetőjét a franciák közvetlenül választják, a Nemzetgyűlésbe pedig egyéni választókerületekből kerülnek be a képviselők, az EP-választás arányos, listás voksolás, így sokkal tisztábban megmutatja, mekkora az egyes erők tényleges támogatottsága.
Ahogy a 2022-es elnökválasztás Emmanuel Macron és Marine Le Pen összecsapását hozta, az EP-választásokon valószínűleg Macron, illetve Le Pen pártja küzd majd az elsőségért. A nemzetgyűlési választásokra egységbe tömörült baloldal szétszakadni látszik, miután a szocialisták, illetve az egységes baloldali tömörülést, a NUPES-t vezető Jean-Luc Mélenchon és az ő Engedetlen Franciaországa (LFI) összekülönböztek a Hamász palesztin terrorszervezet megítélésében, és valószínűleg külön listán fognak indulni.
A közvélemény-kutatások jelenleg 7 százalékpontos előnyt mérnek a már nem Le Pen által vezetett, de de facto az irányítása alatt álló Nemzeti Tömörülésnek (RN) a Macron köré tömörülő centrista pártszövetséggel, az Együtt-tel (Ensemble) szemben. Bár az EP-választásnak közvetlen hatása nem lesz az elnök pozíciójára és a Nemzetgyűlésre nézve,
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
