Ébredezik az amerikai külpolitika: évtizedes kihagyás után felveszik a kesztyűt a nagy riválissal szemben
A csendes-óceáni térség a második világháború óta megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, Washington évtizedeken keresztül kihívó nélkül maradt a régióban. Ez valamennyire el is kényelmesítette a döntéshozók figyelmét, amelyre Kína kíméletlenül lecsapott: szinte vadásztak azokra a kisebb országokra, amelyek úgy érezték, hogy elfelejtette őket az amerikai politika.
Peking stratégiája az volt, hogy a saját növekvő gazdasági erejét veti latba, hogy növelje a saját befolyását.
Washington felfigyelt arra, hogy a keleti nagyhatalom szépen lassan kiszorítaná az érdekeltségeit a térségből, ezért újra nagyobb figyelmet fordít az apró szigetekre. A fókuszba most a Salamon-szigetek került, ahol az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államok kevés aktivitást mutatott. A lanyha politikáján viszont változtatott a nyugati nagyhatalom, visszatér a kisállamba. Manasseh Sogavare Salamon-szigeteki miniszterelnök üdvözölte a döntést, és elmondta, hogy országának „szüksége van Amerikára”.
Az Egyesült Államok 2000-ig egy Békehadtestet állomásoztatott a szigeten, de amikor etnikai feszültség robbant ki, akkor kivonult az országból. 2019-ben meghívást kapott az amerikai alakulat a helyi miniszterelnöktől, hogy térjenek vissza a Salamon-szigetekre. Az Ausztráliától mintegy 2000 kilométerre északkeletre fekvő ország a csendes-óceáni térség egyik legszegényebbje.
Bár az amerikai egység visszatérése már évek óta napirenden van, sokan úgy sejtik, hogy a háttérben valójában akadályozzák a megjelenésüket a szigeteken. A cikk szerint vélhetően Kína mozgatja a szálakat és igyekszik keresztbe feküdni, hogy az Egyesült Államok visszatérhessen az országba. Peking diplomáciai erejét jelzi, hogy a Sogarave 2019-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, hogy inkább Kína mellett foglaljon állást. 2022 tovább erősödtek a kapcsolatok, miután a rendészeti és biztonsági megállapodást kötött egymással a két ország. A lépés riadalmat keltett a térség jelentősebb hatalmaiban, mivel Kína túlzott megerősödésétől tartottak.
Címlapkép forrása: VCG/VCG via Getty Images