Egy évvel azután, hogy Kínában szokatlanul sok magasrangú politikai és katonai vezetőt érintő tisztogatás zajlott le, úgy tűnik, hogy folytatódnak a váratlan személycserék – írja a Financial Times.
Az orosz külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy Moszkva fontolóra veszi rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítését Ázsiában, amennyiben az Egyesült Államok hasonló lépéseket tesz a térségben. A nyilatkozat egy nappal azután hangzott el, hogy a japán média egy esetleges amerikai-japán közös katonai tervről számolt be, amely Tajvan védelmét célozná - tudósított a Sky News.
Újabb Kína-kritikus tanácsadót vett maga mellé Donald Trump megválasztott amerikai elnök. A republikánus zászlóvivő pénteken jelentette be, hogy – a magyar származású Sebastian Gorka terrorizmus ellen felelős igazgató mellett – Alex Wong nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettesként csatlakozik a fehér házi csapatához. A Newsweek most összeszedte, Wong milyen nézeteket fejtett ki a nyilvánosság előtt Kína kapcsán.
A South China Morning Post beszámolt egy jelentésről, amely egy olyan forgatókönyvet vázolt fel, amelyben Kína és Oroszország nukleáris csapásokat hajtott végre a Fehér Ház szövetségesei ellen.
Azzal, hogy a Kínát keményen bíráló Marco Rubiót jelölte külügyminiszteri posztra, Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt üzeni, hogy Kínával szembeni politikája a vámokon és a kereskedelmen túlmutató lesz, stratégiai riválisként tekint Pekingre.
A tajvani vezetés jelentős fegyverbeszerzést fontolgat az Egyesült Államoktól, hogy demonstrálja elkötelezettségét a sziget védelmének megerősítése mellett. A tervezett csomag többek között Aegis rombolókat, fejlett légi radarrendszereket és további Patriot rakétákat tartalmazna, de felmerült az F-35-ös vadászgépek beszerzésének lehetősége is - tudósított a Financial Times.
Olyan sok Hawk légvédelmi rendszert küldött Tajvan Ukrajnának, hogy az ázsiai országból érkező fegyverek ma az ukrán légvédelem harmadát is kitehetik – írja az Ukrainszka Pravda Tony Hu volt amerikai védelmi minisztériumi tisztviselőt.
Li Hszien Long, Szingapúr korábbi miniszterelnöke szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra a Távol-Kelet Donald Trump amerikai elnök megválasztása miatt. Szerinte a republikánus politikus négyéves ciklusa egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy találgatni lehessen a biztonsági dinamika alakulásával kapcsolatban – közölte a South China Morning Post.
Az elmúlt években Kína gazdasági gondjai olyannyira megszaporodtak, hogy az elemzők már 3D problémahalmazról kezdtek beszélni az adósság (debt) hegyek, a demográfia mélyrepülés és Nyugat kockázat-csökkentési (de-risking) törekvései kapcsán. A múlt héten szintet lépett a helyzet, és Donald (Trump) megjelenésével már 4D-ben „élvezheti” a kínai vezetés a műsort.
Tajvan nem adott át közvetlenül rakétákat Kijevnek, Amerikának adja ezeket, Washington pedig azt csinál velük, amit akar – fejtette ki Wellington Kú, a sziget védelmi minisztere, reflektálva azokra a pletykákra, melyek szerint Tajvan Hawk légvédelmi rakétákat adott Ukrajnának.
Tajvan körül évek óta növekszik Kína katonai tevékenysége, ráadásul Peking egyre bátrabban hajt vére gyanús hadgyakorlatokat a Dél-kínai-tenger északi részében. Az amerikai légierő indo-csendes-óceáni parancsnoksága most beszámolt arról, hogy pontosan mekkorát nőtt a keleti nagyhatalom aktivitása a feszült térségben.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország októberben több mint 2000 drónt indított Ukrajna ellen, de ezek több mint fele „csalidrón” volt. Az ilyen drónokban amerikai és svájci alkatrészeket is találtak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Tony Hu, az egyesült államokbeli Raytheon korábbi tajvani képviselője egy interjúban kijelentette, hogy Tajpej MIM-23 Hawk közepes hatótávolságú föld-levegő rakétarendszereket adott át Ukrajnának, az Egyesült Államok beleegyezésével és segítségével. Hu szerint ezek a rendszerek hatékonyan teljesítettek az új műveleti környezetükben - közölte az Army Recognition.
Az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években egyre látványosabbá vált a versengés és ez már gyakorlatilag az összes területre kiterjedt. Az amerikai elnökválasztás során most is az egyik kiemelt témát a keleti nagyhatalommal kapcsolatos kemény lépések ígéretei jelentették, ebben talán Donald Trump republikánus elnökjelöltnek sikerült nagyobbakat mondani. A legfontosabb kérdés viszont leginkább az, hogy lesz-e összecsapás a nagyhatalmak között. Erre a kérdésre keressük a választ az elemzésünkben.
Oroszország gazdaságát számos nyugati szankció terheli az ukrajnai háború következtében, ám eddig különféle útvonalakon kijátszották a szigorú szabályozást. Most egy újabb ilyenre derült fény, de a tajvani kormány lépett az ügyben, szigorított az exportellenőrzésen – közölte az Ukroinform.
Kína és az Egyesült Államok egyre élesebb versenyben van egymással a Távol-Keleten, ez a rivalizálás pedig a globális hegemón szerepéért vívott harcra is hatással van. Peking most egy újabb villantással prezentálta erejét.
Felmentették a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. vezérigazgatóját.
Megjelentek a Saxo Bank meghökkentő előrejelzései.
10% feletti lehet az emelkedés, ha ez bejön.
Ismertette 2025-ös terveit és várakozásait az Államadósság Kezelő Központ.
Megjelent a Préda, a Portfolio kiberbűnögyi podcastjének negyedik epizódja.
Van még erő a kriptovalutában?
