Donald Trump, a novemberi amerikai elnökválasztás republikánus jelöltje alaposan meglepte a világot a kijelentésével, mivel szerinte Tajvannak meg kell fizetnie az Egyesült Államok védelmét.
Tajvan védelmi minisztériuma szombaton bejelentette, hogy figyelemmel kíséri a Kína északi részén, Belső-Mongóliában zajló rakétakísérleteket. A légvédelmi erők készenlétben állnak, hogy bármilyen fenyegetésre azonnal reagálni tudjanak.
Műholdfelvételek alapján a kínai hadsereg (PLA) az amerikai vadászgépek és a repülőgép-hordozók elleni támadásokat gyakorolja a hszincsiangi sivatagos területen. A manőverek célja egy esetleges taktika kidolgozása lehet egy az Egyesült Államok ellen vívott háború esetére – írja a South China Morning Post.
A tajvani védelmi minisztérium szerint szerdán Tajvan és a Fülöp-szigetek közelében is elhaladt a Shandong nevű kínai repülőgép-hordozó, a manőverhez pedig vadászgépek tucatjai csatlakoztak – írja a Reuters.
A kínai hadsereg, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) legújabb tanulmánya szerint képes arra, hogy kizárólag drónok segítségével blokádot vezessenek be és tartson fenn egy szigeten. Ez a fejlemény új dimenziót nyit a modern hadviselésben, különösen Tajvan tekintetében - írta a South China Morning Post.
A tajvani kormány megemelte a Kínába való utazásra vonatkozó figyelmeztetését, felszólítva állampolgárait, hogy csak akkor utazzanak a szomszédos országba, ha feltétlenül szükséges. A döntés hátterében az áll, hogy Peking a múlt héten azzal fenyegetőzött, kivégzi azokat, akiket „megrögzött” tajvani függetlenségpártiaknak tart – írja a Reuters.
A tajvani haderő június 25-én bemutatta az új 8x8-as, 105 mm-es páncélvadászát, amely vélhetően a Clouded Leopard II gyalogsági harcjármű előfutára – számolt be az Army Recognition.
Az elmúlt években már megszokottá vált, hogy amint az időjárási körülmények lehetővé teszik, Kína folyamatosan növeli a katonai nyomást Tajvanon. Június 26-án ismét több gép közelített a sziget felé, a tajpeji hatóságok szerint egy átfogó stratégia van az incidensek hátterében – írja a South China Morning Post.
Kína 41 katonai repülőgépe és drónja, illetve hét hajója közelítette meg Tajvant, és a légi járművek egy része át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között.
Az amerikai külügyminisztérium egy több mint 360 millió dollár értékű, drónokat és rakétákat tartalmazó katonai szállítmány lehetséges eladását hagyta jóvá Tajvan számára - közölte a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség. Az Egyesült Államok törvényi kötelességet vállalt arra, hogy noha hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban a szigettel, eszközöket biztosít Tajvan számára az önvédelmének biztosítása érdekében.
A tajvani hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy „kézben tartják” a dolgokat, miután a különböző közösségi médiák felületein számos felvétel terjedt el arról, hogy egy kínai atomtengeralattjáró jelent meg az érzékeny Tajvani-szorosban – írja a Reuters.
Elbridge Colby volt amerikai védelmi tisztviselő egy, a Policy Exchange UK brit agytrösztnek adott interjújában arról beszélt, hogy az ukrajnai háború teljesen megváltoztatta az Egyesült Államok jelenlétét a világ más tájain is – számolt be a Taiwan News.
Tajvan bemutatott egy 20 tonnás, pilóta nélküli kamikaze-hajót, amely alkalmas lehet egy kínai kétéltű haderő megsemmisítésére. Az 55 láb – nagyjából 16,8 méter – hosszú hajó végsebessége meghaladja a 30 csomót, és több mint 300 mérföldes hatótávolságot képes megtenni. Fejlett fedélzeti számítógépes rendszerekkel van felszerelve, amelyek lehetővé teszik, hogy GPS és kommunikációs berendezések nélkül is önállóan navigáljon. A hajó potenciális katonai felhasználási lehetőségei az aknamentesítéstől az öngyilkos küldetésekig terjednek – írja a Business Insider.
A RAND nevű amerikai agytröszt a hét elején tette közzé a jelentését, amelyben a kínai katonai terjeszkedésről írnak. A beszámoló szerint az Egyesült Államoknak a következő években semmi félnivalója nincs Peking terveitől – szemlézte a Defense One.
Tajvanban május 20-án iktatták be ceremoniális eseményen az új elnököt, Laj Csing-töt. Az államfő ciklusának kezdete azonban már rögtön az elején súlyos válsággal néz szembe – számolt be a Nikkei Asia.
A The Washington Post számolt be arról, hogy az Egyesült Államok vezetése nem nézi tétlenül a kínai hadsereg megerősödését, valamint az egyre aggasztóbbnak vélt fenyegetéseit a vitatott hovatartozású Tajvan szigete ellen. Az elrettentéshez taktikát is dolgoztak ki Washingtonban.
A gátszakadás miatt százak vannak veszélyben Oroszországban.
A miniszter a G20-aknak is előterjesztette javaslatát.
Szigorúan büntetnék a szabálytalanul parkoló, otthagyott járműveket.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.