Január 26. Fehéroroszországi elnökválasztás
Ha lesz tét nélküli választás az évben, az mindenképpen a fehéroroszországi elnökválasztás, amelyen nem kérdés, hogy hatalomban marad az országot 1994 óta vezető egykori szovhozelnök, Aljakszandr Lukasenka. A 2020-as elnökválasztást az „Európa utolsó diktátorának” is nevezett államfő valószínűleg durván elcsalta, az ezt követő tüntetéseket pedig orosz segítséggel kegyetlenül leverte. Százakat börtönöztek be; akik tehették, az emigrációt választották, így a fehérorosz ellenzék nagy része ma már nyugati országokban él, köztük Lukasenka 2020-as riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja. Hogy biztosra menjen, a diktátor november elején több mint 100 embert letartóztattatott, pedig a fehérorosz börtönök már így is tele vannak politikai foglyokkal. Miután Lukasenka hatalmát négy éve Vlagyimir Putyin mentette meg, Belarusz lényegében Moszkva bábjává vált, innen indult 2022-ben a Kijev elfoglalására irányuló orosz támadás is.
Február 15. Abháziai elnökválasztás
Abházia Grúzia (Georgia) egy szakadár tartománya a Fekete-tenger partján, nagyjából negyedmillióan lakják. Oroszország 2008-ban, a grúz–orosz háborút követően ismerte el függetlenségét, de a régiót a nemzetközi jog Grúzia területének tekinti. A tartomány lényegében orosz bábállamként működik, amit jól mutat, hogy az abház parlament novemberben egy olyan törvényt készült elfogadni, amely lehetővé tette volna orosz magánszemélyek és vállalkozások számára helyi ingatlanok felvásárlását. A törvénytervezet miatt tiltakozások kezdődtek, amelyek végül Aszlan Bzsania elnök elmozdításához vezettek.
Február 23. Németországi parlamenti választások
Európai és magyar szempontból a legfontosabb választásnak mindenképpen a németországi választások ígérkeznek. A Bundestag-választásokat eredetileg jövő év szeptember 28-án tartották volna, de november 6-án az eddigi hármas („közlekedésilámpa”-) koalíció legkisebb pártja, a liberális FDP kilépett, így az Olaf Scholz vezette kormány kisebbségbe került. A választások a korábban Angela Merkel vezetésével 16 éven át hatalmon lévő konzervatív CDU/CSU visszatérését hozhatják, amely nagy előnnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat. Egyedül azonban vélhetően nem fog tudni kormányozni, így a mostani vezető kormánypárttal, a szociáldemokrata SPD-vel és valószínűleg még egy párttal, a Zöldekkel vagy a liberálisokkal kell összebútoroznia – már ha utóbbiak egyáltalán bejutnak a törvényhozásba. Németország következő kancellárja nagy valószínűséggel az értékkonzervatív, a gazdaságpolitikában neoliberális nézeteket valló Friedrich Merz lesz. A szélsőjobboldali AfD második helyen juthat be a Bundestagba, és szinten bekerülhet a csak idén januárban alapított radikális baloldali BSW is. A Bundestag-választásokat követően, március 2-án tartományi választásokat is tartanak a tartományi jogú Hamburg városában.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
