Egyetlen szempillantás alatt eszkalálódott a helyzet: súlyos háborúval fenyeget a két atomhatalom feszültsége

Az évtizedes vita

India nagyon határozottan reagált a keddi terrortámadásra, amelyet négy fegyveres számlájára írnak. Narendra Modi miniszterelnök megszakította a szaúd-arábiai kétnapos utazását és azonnal hazautazott, hogy helyben vegyen részt az irányításban. A kívülről váratlannak ható lépés közel sem meglepő, hiszen az északi Kasmír már évtizedek óta „tűzfészeknek” számít, ahol időszakosan háborús összecsapások is kialakulnak. A legfőbb problémát az okozza, hogy Dzsammu és Kasmír etnikai összetétele kifejezetten vegyes képet mutat, ahol többségben vannak az iszlám hívői, kisebbségben pedig a hinduk. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy Iszlámábád szerint a terület nem tartozhatna Újdelhi felügyelete alá. A társadalmi hivatkozási alapon túl számos egyéb megfontolás is van amögött, hogy a felek mindegyike magáénak követeli a területet:

• Biztonságpolitikai: az északi hegyvidék katonai megközelítésből megkerülhetetlen szereppel bír, mivel, aki a régió egészét ellenőrizni tudja, az egyszerre „lát rá” Kína, Pakisztán és India területének nagy részére, sőt, még Afganisztán felé is növekszik a csapásmérő képessége. Éppen ezért egyik ország sem tesz le az itteni területek ellenőrzéséről, ami felszabdalja a térséget. Másik szempont, hogy a hegyvidéki területeken fontos csempészútvonalak vezetnek át, amelyeken fegyverek és drogok haladhatnak keresztül, valamint szeparatista csoportok búvóhelyéül is szolgálnak.
• Természeti adottságok: Dél-Ázsia egyik legfontosabb kérdését a vízellátás jelenti már most is, a jövőben ennek szerepe pedig tovább növekedhet. A kulcsfontosságú folyók forrása a Himalájában, Tibetben és a Hindukusban van, ezek ellenőrzése pedig sorsdöntő fontosságú az itteni hatalmak jövője számára.
• A gazdasági szempontok sem elhanyagolhatóak, hiszen a hegyvidéki táj turisztikai lehetőségei még mindig kifejezetten kiaknázatlanok. Nem véletlen, hogy a szélsőségesek most is egy, a kikapcsolódásra vágyók körében népszerű helyen csaptak le. Vallási sokszínűsége és történelme szintén sok látnivalót kínál, egyben az identitás szempontjából is kulcsfontosságú.

Sharing the map of &Kashmir with visible desperation of to push line of control inside territories. A little push towards the actual and would be in artillery range #Jammu

— Mahalaxmi (Ramanathan) April 25, 2025

Kasmír fontossága tehát nem kérdés egyik kormány előtt sem, és bár valamennyi igénye Kínának is van itt (főleg Ladaknál), a két főszereplő itt India és Pakisztán. Több háború után kialakult, hogy a régió északi, kevésbé lakott, hegyvidéki része felett Iszlámábád gyakorol hatalmat, míg a déli, népesebb és gazdaságilag fontosabb területek felett Újdelhi az úr. Kasmír 2019-ig autonómiát élvezett, ám ekkor a Modi vezette kormány úgy határozott, hogy megszünteti a speciális közigazgatási helyzetet. Ez egyben azt is eredményezte, hogy szabadabban lehetett osztogatni a letelepedési és munkavállalói engedélyeket, ám ez demográfiai változást hozott magával a betelepülők miatt. A folyamatot nevezték meg maguk a támadók is a tettük egyik magyarázataként, mivel

szerintük erőszakos eszközökkel igyekeznek csökkenteni helyben a muszlimok arányát.

A haragos nagyhatalom

A terrortámadás után gyorsan szinte az összes korábbi sérelem és félelem a felszínre bukott a szomszédos atomhatalmak között. Alapból megadta a feszültség növekedése felé a zöld lámpát az a tény, hogy a hatóságok a feltételezett négyből összesen három elkövetőt azonosítottak, közülük kettő pakisztáni állampolgár. Az indiai nyomozás eredménye megalapozott annak az állításnak, hogy az éppen a helyi autonómia eltörlése miatt 2019-ben létrejövő Kasmíri Ellenállási Front (TRF) valójában a rivális hatalom érdekeit képviseli, sőt, a háttértámogatást is onnan kapja. Az állítást Hvadzsa Ászif iszlámábádi védelmi miniszter azonnal cáfolta, ez viszont egyáltalán nem győzte meg Indiát arról, hogy tényleg nincs semmi közük a támadáshoz.

In the wake of the terrorist attack in Pahalgam, chaired a meeting of the CCS at 7, Lok Kalyan Marg. pic.twitter.com/bZj5gggp5l

— Narendra (Modi) April 23, 2025

Szakértők már közvetlenül a palhalgami véres események után úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag abban az esetben tűnik elkerülhetőnek az eszkaláció, ha Pakisztán azonnal látványos terrorellenes lépésekkel reagál, amelyben szorosan együttműködnek az indiai hatóságokkal. Bár az iszlámábádi külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki az áldozatok miatt, ez nem volt eléggé meggyőző Újdelhi számára. A Modi vezette kormány nem sokkal később több kemény döntést is meghozott, ezek szinte mindegyike a szomszéd ellen irányult:

• Lezárták a legfontosabb határátkelőt Pakisztán felé, amit azzal magyaráztak, hogy a szomszédból érkeztek a támadók. Az érintett Attari-Wagah átkelő a fő forgalmi ütőérnek számít a szomszédok között.
• Újdelhi a különleges Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) keretében biztosított vízummentességi program átmeneti felfüggesztését is bejelentette.
• India az évtizedes múltra visszatekintő vízügyi megállapodást is szünetelteti.
• A legsúlyosabb lépésnek viszont egyértelműen az tűnik, hogy a világ legnépesebb országa lényegében ultimátumot adott az ott tartózkodó pakisztáni állampolgárok számára, hogy április 29-ig el kell hagyniuk az országot. Ezzel párhuzamosan a nagykövetségen dolgozók létszáma mindössze 30 főben maximalizálódik a korábbi 55 helyett.
• Modi pedig elmondta, hogy a „világ végéig” üldözni fogják a merénylőket.
• Pénteken Upendra Dwivedi tábornok, az indiai hadsereg főnöke Kasmírba látogat, ahol felülvizsgálja a biztonsági intézkedéseket. Ennek részeként lerombolták két szélsőséges fegyveres lakóházát, egyikük részt vehetett a keddi támadásban is.

Kemény viszontválaszok

A radikális húzásokra Pakisztán sem maradt tétlen, amellett, hogy továbbra is hevesen tagadta a vádakat, hogy bármiféle közük lenne az eseményekhez. Elsőként gyorsan összehívták a legfontosabb védelmi-biztonsági kérdésekben illetékes Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy megvitassák az országra esetlegesen leselkedő veszélyeket és az azokra adható ellenlépéseket. A világ egyik legnépesebb muszlim többségű hatalmában is

elterjedt az a vélekedés, hogy valójában „hamis zászlós hadműveletről” van szó, vagyis India ezt direkt intézte maga ellen, hogy a saját geopolitikai érdekeit tudja érvényesíteni.

Prime Minister Muhammad Shehbaz Sharif chairs a high level National Security Committee (NSC) meetingThe meeting was attended by civil & military leadership:Gen Sahir Shamshad CJCSCGen Syed Asim Munir CASDG ISIVCNSDG MIDG MO #COAS

— Pakistan (Armed) April 24, 2025

Kifejezetten elítélték, hogy Újdelhi „vízi hadviselésbe” kezd azzal, hogy kiléptek az Indussal kapcsolatos megállapodásukból. A Tanács ülése után a pakisztáni miniszterelnök harcias hangnemben vágott vissza a szomszédjának:

• Azzal érvelt, hogy India elnyomja Kasmírt,
• valamint, hogy semmilyen bizonyítékot nem szolgáltat az állításai megerősítésére.
• Katonai lépéssel is megfenyegették Újdelhit, amennyiben az északi régióban a folyóvizeket elterelik, vagy másmilyen jellegű lépéseket tesznek egyoldalúan, az „háborús cselekménynek minősül, és teljes erővel válaszolnak”.
• Kölcsönösen lezárták az Attari-Wagah határátkelőt.
• Felfüggesztenek minden kétoldalú megállapodást Indiával, beleértve, de nem kizárólagosan a Simla-megállapodást is.
• Felfüggeszti az indiai állampolgárok számára kiadott SAARC vízummentességi rendszer (SVES) szerinti összes vízumot. A jelenleg SVES keretében Pakisztánban tartózkodó indiai állampolgárokat utasítják, hogy 48 órán belül hagyják el az országot.
• Csökkentik az országban tartózkodó indiai diplomaták létszámát 30 főben.

Iszlámábád tehát lényegében minden területen hasonlóan kemény intézkedésre szánta el magát, viszont egy lapáttal még rá is tettek erre:

Pakisztán légterét azonnali hatállyal lezárják minden indiai tulajdonú vagy indiai üzemeltető légitársaság számára… Az Indiával folytatott minden kereskedelmet, beleértve a Pakisztánon keresztül bármely harmadik országba irányuló és onnan induló kereskedelmet, azonnal felfüggesztjük

– jelentette ki a pakisztáni kormányfő. Erre egyébként a legfontosabb légitársaságok azonnal reagáltak is, meghosszabbított útvonalakat jelöltek ki, az érintett zónák elkerülésével, ez a szállítási díjak megugrását is eredményezte.  

Az iszlám hatalom tovább is ment ennél, mivel attól tartanak, hogy most India fog terrortámadásokat végrehajtani, de keményebb kijelentéseket is tettek:

szerintük „alacsony intenzitású háború” folyik ellenük.

Egyes névtelenséget kérő bennfentes források kiemelték, hogy az sem kizárt, hogy az ellentétek végül tényleges katonai összecsapásokig is vezethetnek.

A történelem ismétli önmagát

Az India és Pakisztán közötti ciklikus feszültség egyik visszatérő eleme, hogy az államhoz nem köthető katonai csoportok, milíciák követnek el erőszakos cselekményeket, ennek ellenére mégis országközi feszültség támad. A talány megoldása abban rejlik, hogy a felek kölcsönösen bizalmatlanok egymással szemben gyakorlatilag az 1947-es szétszakadástól kezdve, emiatt pedig úgy értékelik, hogy a kormányok igyekeznek „kerülőúton” intézni a piszkos ügyeiket. Újdelhi tehát azt feltételezi, hogy hiába vállalta most magára egy alig ismert felkelőcsoport a támadást, valójában a pakisztániak állnak mögöttük. Az ilyen jellegű gyanúsítások pedig könnyen rendkívül feszültté tehetik a helyzetet, amivel az egyébként is kifejezetten fagyos viszony tovább romolhat. Most sem történt ez másképpen, India szinte az első pillanattól kezdve úgy kommunikált, hogy a szélsőséges fegyvereseket lényegében rögtön a szomszédos riválissal azonosította.

Az egyik legsúlyosabb lépésnek egyértelműen az Indus folyó vizéről rendelkező szerződés felrúgása látszik, hiszen ez a forrás biztosítja Pakisztán nagy részének az édesvízellátást.

A szerződés története még 1947-ig vezethető vissza, amikor a két ország különvált. Az a faramuci helyzet állt elő, hogy a nyugati hatalom legfontosabb mezőgazdasági forrását jelentő folyó a felső szakaszán a nagy rivális területén folyik keresztül, miközben nekik is égetően szükségük van az édesvízre. Mindkét kormány a saját érdekeit féltette, de végül hosszú vitát és elhúzódó tárgyalásokat követően az 1960-as években megszületett a megállapodás, amely rögzítette, hogy pontosan hogyan osztozkodjanak a felek a rendelkezésre álló készleteken. Ennek felrúgása viszont azt eredményezné, hogy Pakisztánban szinte bizonyosan súlyos élelmiszer-biztonsági kérdések merülnének fel, éhezés fenyegetne, ez pedig könnyedén katonai lépésekre ösztönözhetné Iszlámábádot. Nem véletlen, hogy a politikusok is éppen ezt a húzást emelik ki, még az is elhangzott, hogy ezt „hadüzenetként” értelmezik Iszlámábádban. A szerződés (átmeneti?) felfüggesztése azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy egymásnak esnek a hadseregek, az abban vállaltak egyoldalú megváltoztatása viszont már egyáltalán nem számít ilyen tételnek. Az nyilvánvaló, hogy Újdelhi régóta kritizálja a több évtizede megkötött paktumot, ezért a mostani helyzetet arra is megpróbálhatja kihasználni, hogy esetleg a vízellátás területén is kedvezőbb tárgyalási pozíciót eszközöljön ki magának.

India has stopped the flow of Indus River water to PakistanIn a government-released video today, officials confirmed that all four sluice gates feeding Indus River water from India into Pakistan, via four dams and their corresponding canals, have been shut.Impact on Pakistan: pic.twitter.com/5Cjwsm6aAB

— Indo-Pacific (News) April 24, 2025

Merre tovább?

Egyelőre nem látni, hogy meddig durvulhat még a két atomhatalom közötti ütésváltás, amelyhez látszólag az egyik félnek semmi köze. Indiában nagyon gyorsan levonták azt a következtetést, hogy a régi riválisnak, Pakisztánnak mindenképpen köze lehet az esethez, ezt pedig Iszlámábád igyekszik tagadni, de ez kevés a feszültség eloszlatásához. Az már látszik, hogy

a mostani húzásokkal mindkét kormány messze túlment azon, hogy itt már pusztán a terrortámadás miatti megtorlásról legyen szó.

Szinte az első intézkedések között felbukkantak olyan lépések is, amely a két rivális több évtizedes múltra visszanéző rideg, ellenséges viszonyára vezethető vissza. Jelen pillanatban egyértelműen a nehezen tető alá hozott vízmegállapodás egyoldalú felrúgása jelenti a legnagyobb eszkalációs veszélyt, nem véletlen, hogy Iszlámábád is emiatt tiltakozik a leghangosabban. Több forgatókönyv is lehetséges, hogy a felek hogyan folytatják a konfliktust:

• Gyors és látványos rendezéssel hamar pontot tesznek az ügy végére. Ez hasonlítana valamelyest a tavalyi iráni-pakisztáni összezörrenéshez. Az amilyen gyorsan eszkalálódott, olyan gyorsan meg is oldódott. Bár erre van némi esély, a felek közötti régi feszültség miatt viszonylag alacsony az esélye.
• Lassú, elhúzódó politikai feszültség, amelyben elsősorban a kemény geopolitikai érdekek mentén igyekeznek majd érvényesíteni a saját szempontjaikat. Ez tűnik jelenleg a legvalószínűbbnek, erre utal az is, hogy már bőven nem csak Kasmírról van szó a felek között.
• Korlátozott regionális háború: amennyiben a heves üzeneteket nem tudják mérsékelni, könnyen katonai összecsapásokig vezethet a konfliktus a vitatott hovatartozású Kasmírnál. Ebben az esetben a korábbiakhoz hasonlóan nem teljes erővel mennek egymásnak a felek, hanem az érintett Kasmír területén lehetnek hadműveletek. Ezt sem lehet egyelőre kizárni, reális esély mutatkozik arra, hogy a felek eddig vigyék a konfliktust.
• Bár egyelőre teljesen irreálisnak hat, de meg kell említeni a nukleáris összecsapás lehetőségét is. Szélsőséges esetben eldurvulhatnak a nézeteltérések addig, hogy akár az atomarzenált is bevessék. A forgatókönyv realitása szinte teljesen elhanyagolható, viszont a pakisztáni fél az Indus-megállapodás felrúgása miatt már belengette ezt a lehetőséget is.

Pakistan confirms that overnight exchanges of fire took place with India at several points along the Jammu and Kashmir border, AFP reports. pic.twitter.com/natU4FFcdP

— Polymarket (Intel) April 25, 2025

Sok választ majd a következő napok eseményei adhatnak meg, akkor ugyanis kiderülhet, hogy a felek meddig szeretnék szítani a feszültséget egymás között. A legfrissebb fejlemények egyelőre semmi jót nem mutatnak, mivel a felek már megkezdték a katonai felszerelések telepítését a határ menti területekre, valamint kisebb összecsapásokról már az éjjel is érkezett beszámoló.

Címlapkép forrása: Firdous Nazir/NurPhoto via Getty Images