Véget ért az európai pápák kora? – A számok magukért beszélnek

2023-as adatok szerint a világban élő katolikusok száma 1 milliárd 406 millió fő. Földrészekre bontva: a katolikusok 20,4 százaléka él Európában, 11 százaléka Ázsiában, 20 százaléka Afrikában, 6,6 százaléka Észak-Amerikában, 13,8 százaléka Közép-Amerikában, 24,7 százaléka Dél-Amerikában. Ausztrália és Óceániában összesen 11 millió katolikust tartanak nyilván.

A katolikusok száma folyamatosan növekszik, földrészenként azonban jelentős eltérések vannak.

2022 és 2023 között 1,15 százalékos növekedést mutatott a pápa főségét elfogadó hívek száma világszerte. A növekedés húzóereje Afrika, ahol 3,31 százalékos növekedés volt egy év alatt. 2023-ban Afrikában összesen 281 millió katolikus élt, ebből csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban 55 millió.

Az amerikai kontinens egészét tekintve 0,9 százalékos növekedés volt a hívek számában, de a dinamika eltérő Észak-Amerikában és Latin-Amerikában. Ázsiában 0,6 százalékos növekedést mértek, míg Európában mindössze 0,2 százalékosat, ami lényegében stagnálást jelent. Ausztráliában és Óceániában 1,9 százalékkal gyarapodott a katolikus közösség.

Miközben a hívek száma világszerte növekszik, a papok száma csökkenést mutat. 2022-ről 2023-ra 0,2 százalékkal lett kevesebb pap, így tavalyelőtt 406 996 lelkipásztort regisztráltak. A papjelöltek száma még nagyobb visszaesést mutat: 2022-ről 2023-ra 1,8 százalékkal csökkent. Vagyis egyre több hívőre jut egyre kevesebb pap, ráadásul a szeminaristák száma 2012 óta folyamatosan csökken, így az egyházi személyek utánpótlása súlyos kihívások elé néz. Nem véletlen, hogy újra és újra felmerül a papi nőtlenség, a cölibátus eltörlésének kérdése.

Az Economist fölhívta a figyelmet egy érdekes statisztikára: 1975 és 2025 között a katolikus hívek száma Afrikában és Ázsiában jóval nagyobb mértékben gyarapodott, mint a népesség. Ezzel szemben Amerikában, illetve Ausztrália és Óceániában lassabb volt a katolikusok számának növekedése, mint a népességnövekedés, Európában pedig a lakosságszám növekedése ellenére csökkent a hívek száma.

A lap azt is megnézte, hogy a történelem során hova helyeződött a katolikus hívek számának úgynevezett „gravitációs középpontja”, vagyis az a pont, ahonnan nézve egyenlő számú katolikus él északra, délre, keletre, illetve nyugatra. Míg az időszámításunk szerinti 100-as évtől kezdve nagyjából a XIX. század végéig ez a gravitációs középpont Európában volt, 1900-tól egyértelműen délnyugat felé kezdett el tendálni, azzal párhuzamosan, ahogy a hívek száma egyre jobban növekedett Afrikában és Dél-Amerikában.

Ma a gravitációs középpont valahol az egyébként muszlim többségű Szenegálban van, 2050-re pedig innen délkeletre, Elefántcsontpart területére tevődik át. Ennek oka, hogy az afrikai katolikusok száma növekszik a legdinamikusabban, párhuzamosan azzal, hogy az elkövetkező évtizedekben arányaiban a fekete kontinensen várható a legnagyobb népességnövekedés.

Az európai katolikusok aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan felértékelődik a többi kontinens.

Ennek egyértelmű jele volt Ferenc pápa megválasztása, aki az első pápa volt az amerikai földrészről. A nemrég elhunyt egyházfő pedig „gondoskodott” arról, hogy a pápát választó bíborosok testületében is arányaiban egyre kevesebb európai legyen.

A május 7-én összeülő konklávén összesen 135 bíboros szavazhat, vagyis annyian nem töltötték még be 80. életévüket Ferenc pápa halálakor. (Egészségügyi okokból két bíboros nem vesz részt a konklávén.) Közülük Ferenc pápa 108-at nevezett ki. A 2013-as konklávéval összehasonlítva a mostani konklávén jelentősen lecsökkent az európai bíborosok aránya: míg 12 éve az összes bíboros 51 százaléka származott Európából, most már csak 40 százalékuk. Ezzel azonban az európai bíborosok még mindig kétszeresen felülreprezentáltak, hiszen az összes katolikus csak 20,4 százaléka él Európában. Európán kívül az észak-amerikai pápaválasztó bíborosok aránya csökkent még (12-ről 10 százalékra), míg a többi kontinensről arányaiban több bíboros képviselteti magát.

Mivel a bíborosok maguk közül választanak pápát, ha ez a tendencia folytatódik, akkor a jövőben egyre nagyobb az esélye annak, hogy ne Európából származzanak a pápák.

Ami az Egyesült Államokat illeti, 2024-ben a felnőtt lakosság 20 százaléka volt katolikus. Ez az arány tíz éve változatlan, de 2007-ben még az amerikai felnőtt lakosság 24 százaléka volt katolikus. Az amerikai katolikusokon belül még mindig a fehérek vannak legtöbben (54%), de egyre nő a latinók aránya (36%). 2007 óta 10 százalékponttal csökkent a fehérek aránya a katolikusokon belül, míg a latinóké 7 százalékponttal nőtt.

A latino katolikusok 58 százaléka bevándorló, 22 százaléka pedig bevándorló szülő(k)től született az Egyesült Államokban. Ezzel szemben a fehér katolikusok 83 százaléka már legalább harmadik generációs amerikai. Ez azt mutatja, hogy az amerikai katolikusok aránya csak azért nem csökken a teljes népességen belül, mert a spanyolajkú bevándorlók folyamatos utánpótlást nyújtanak a helyi katolikus közösségnek.

Címlapkép: Bíborosok Ferenc pápa temetésén. Forrás: Massimo Valicchia/NurPhoto via Getty Images