Irán-Izrael háború: itt van az 5 legfontosabb tudnivaló

Mi történt?

Péntek hajnalban Izrael megtámadta Iránt: az izraeli légierő és a Moszad számos katonai létesítményt, nukleáris programhoz köthető objektumot felrobbantott, illetve megöltek rengeteg iráni katonai vezetőt és atomtudóst is, köztük az iráni vezérkari főnököt és az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest vezetőit is.

A támadás a hétvégén nyílt háborúvá eszkalálódott: Irán jelenleg is ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadja Izrael területét, a zsidó állam pedig folyamatos légicsapásokkal próbálja tönkre tenni Irán reptereit, ballisztikus rakétaindítóit, parancsnoki központjait.

Jelenleg Izrael egyértelmű fölénye rajzolódik ki a konfliktusban: az izraeli légierő gyakorlatilag teljesen uralja az iráni légteret, az iráni légierőt leszerelték, a ballisztikus rakétaindítók körülbelül harmadát hatástalanították. Teherán nagyjából védtelennek tűnik, a fővárosból tízezrek menekülnek.

Mindazonáltal Izrael védelme sem tökéletes az iráni támadásokkal szemben: több ballisztikus rakéta is sűrűn lakott izraeli városokra zuhant, nagyjából 20 ember halt meg eddig és majdnem 1000-en megsérültek. Iráni oldalon a veszteségek súlyosabbak, a halottak száma már a 200-at is átlépte.

Miért most?

Az, hogy Izrael megtámadta Iránt, egyáltalán nem váratlan: már kora tavasszal elkezdtek jönni hírek arról, hogy Jeruzsálem nagyszabású támadást készít elő régi ellenségével szemben.

Irán és Izrael rivalizációja évtizedekre nyúlik vissza, a támadás időzítése azonban nem véletlen. 2023. október 7-én Izraelt megtámadta a palesztin Hamász, a zsidó állam pedig szisztematikusan nekiállt ezután annak, hogy megsemmisítse a régióban az Iránhoz lojális milíciákat. A Hamászt és a libanoni Hezbollahot szinte teljesen lefegyverezték, több támadást intéztek a jemeni húszik (Anszar Allah) ellen, illetve megbukott Szíriában Basár al-Aszad Iránbarát rezsimje is. Irakban pedig elvileg önként kezdték el szögre akasztani a Kalasnyikovot Teherán proxierői, miután a híresen Izraelbarát Donald Trumpot megválasztották Amerika elnökének.

Irán tehát gyakorlatilag egyedül maradt, Izrael szerint egyebek mellett ez is ösztönözte a perzsa államot arra, hogy véglegesítse atomfegyver-fejlesztési programját.

Jeruzsálem pénteken közölte: Irán kilenc atombombát tudott volna fejleszteni néhány napon belül, ráadásul a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is megerősítette, hogy Teherán megszegte az urándúsítás korlátozására vonatkozó megállapodásokat. Az offenzíva megindult.

Izrael támadása egyébként tényleg teljesen felkészületlenül várta Iránt: mivel Teherán vasárnap tárgyalt volna Donald Trumppal az atomprogramjuk korlátozásáról, nem gondolták volna, hogy Izrael támadást indít, ezért is tudott olyan súlyos károkat okozni az első csapás.

Mit csinálnak a tőzsdék?

A közel-keleti konfliktus eszkalálódására a részvénypiacok kezdetben heves eséssel reagáltak. A vezető nemzetközi tőzsdeindexek – köztük az S&P 500, a DAX és a Nikkei – 1,5–2,5% közötti mértékben estek, de a rossz nemzetközi hangulat a magyar piacra is ráragadt, bár a BUX már napon belül fordulni tudott. A kockázatkerülés általánossá vált, de például a légitársaságok különösen gyengén teljesítettek. Ugyanakkor

a hadiipari részvények – mint a Lockheed Martin, vagy a Rheinmetall – komoly nyertesei voltak az eseményeknek, de az emelkedő olajárból profitáló olajcégek – például a BP, vagy a Shell - árfolyama is emelkedett.

baha us 500 árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Az események hatására a leglátványosabb emelkedést az olaj árfolyamában láttuk, egy ponton több mint 13 százalékos pluszban is volt a Brent jegyzése, mielőtt mérséklődött volna. A piac azt kezdte árazni, hogy Irán lezárhatja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajexportjának számottevő része áthalad, ezzel pedig sérülhet a kínálati oldal. Emellett felmerült annak a lehetősége, hogy a térségbeli olajlétesítmények is veszélybe kerülhetnek.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

A befektetők a klasszikus menekülőeszközök felé fordultak, az amerikai állampapírok, és a dollár mellett az arany árfolyama is emelkedett, a jegyzés 1,5 százalékos erősödést követően 3400 dollár fölé került unciánként.

Arany árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Az elsődleges piaci reakció nem okozott meglepetést, az olaj árfolyamának látványos emelkedését leszámítva pánikszerű reakcióról nem beszélhettünk.

A hét eleje már inkább a megnyugvásról szól, a nemzetközi részvénypiacok emelkedtek (még az izraeli tőzsde is), az arany ára esik, és az olajárak is mérséklődnek. Azt viszont korai lenne kijelenteni, hogy ennyi volt. Ha az olajárak tartósan emelkednének - akár a Hormuzi-szoros lezárása miatt -, annak negatív reálgazdasági következményeit bizonyosan lereagálnák a részvénypiacok is. 

Mit csinálnak a deviza- és kötvénypiacok?

A közel-keleti háború épp egy olyan pillanatban érte a piacokat, amikor alapvetően azok még az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások eredményét emésztették. Közvetlenül a múlt heti támadás előtt a dollár gyengült, miközben az elmúlt hetekben az amerikai 10 éves államkötvény hozama 4,3-4,5% körül stabilizálódtak.

Bár idén a legnagyobb tőkepiaci sztori a dollár óriási gyengülése, múlt pénteken azért kiderült, hogy

amikor a világban valami baj történik, akkor a régi beidegződések még élnek és a befektetők tudják az irányt.

A támadás hatására aztán a befektetők rögtön a biztonságos eszközök felé fordultak és pénteken nagyot erősödött a dollár, miközben csökkentek az amerikai 10 éves államkötvényhozamok.

Már az első támadás után is lehetett sejteni, hogy az amerikai kötvényhozamok csökkenése csak rövid életű lehet, hiszen az olajárak emelkedése az inflációs kockázatok erősödésén keresztül a kötvényhozamokra is felfelé ható nyomást gyakorol. Emiatt a kötvényhozamok esése már péntek délelőtt emelkedésbe váltott át. A dollár és a kötvénypiacok eddigi reakciója alapján a piac még óvatos annak eldöntésében, hogy mekkora esély van további eszkalációra.

USD/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A forint a közel-keleti támadás hatására gyengült az euróval és a dollárral szemben is, azonban hétfői kereskedés alapján ez egyelőre rövid életűnek bizonyulhat.

Mikor lehet vége?

Footage of the massive ballistic missile engagement over Tel Aviv, Israel, moments ago pic.twitter.com/t0ONkZ4v00

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) June 16, 2025

Bár kétségkívül rendkívül sikeresen indult Izrael katonai csapása, mostanra világossá vált, hogy közel sem érte el minden célját Jeruzsálem az első offenzívával:

• Irán nukleáris képessége viszonylag limitált károkat szenvedett: Fordót egyáltalán nem találta el Izrael, Iszfahánt csak szombatra sikerült elérni, Natanz földalatti része pedig valószínűleg még mindig (valamennyire) működőképes. Mindemellett Irán számos kisebb bunkerrel, nukleáris létesítménnyel rendelkezik az ország területén szétszórva, ahol az atomprogram különféle elemeit egymástól elkülönítve tárolják. Ezek felkutatása és felszámolása még rengeteg idő lesz.
• Az Izraelt fenyegető iráni ballisztikus rakétaképességet nem sikerült teljesen leszerelni: ennek legékesebb bizonyítéka az, hogy a perzsa állam a támadás után is képes volt több száz ballisztikus rakétát kilőni ősi ellenségére.

Izrael érdeke most, hogy elérjék, hogy az Egyesült Államok segítséget küldjön: nehézbombázókra, bunkerromboló bombákra van szükség, lehetőleg az USAF nyílt beavatkozásán keresztül.

Jól látható, hogy a háború pár napon belül valószínűleg nem fog véget érni, még bőven az eszkalációs fázisban vagyunk. Irán szinte tehetetlen az izraeli légierővel szemben, de

az sem jelenthető ki, hogy teljesen eszköztelen lenne, hogy Izraelt más módszerekkel próbálja meg sebezni, akár közvetett módon.

Ilyen eszköz lehet (a ballisztikus rakéták és drónok izraeli polgári területeire való kilövésén kívül, ami most is zajlik):

1. A Hormuzi-szoros lezárása: ezzel a lépéssel Irán megbénítaná a globális olajkereskedelmet, akár átírhatná az inflációs kilátásokat és teljesen felborítaná a kamatvárakozásokat is.
2. Ballisztikus rakéták kilövése olyan országokra, amelyek valamilyen szinten segítik Izraelt vagy otthont adnak amerikai, brit bázisoknak – ilyen Jordánia, Ciprus, Irak, Kuvait.
3. Szárazföldi támadás Irak vagy Kuvait amerikai katonai bázisai ellen.
4. Regionális szövetségesek mozgósítása – ez egy sokat tárgyalt, de kevésbé veszélyes forgatókönyv, hiszen a jemeni húszikon kívül Iránnak egyetlen olyan szövetségese sem maradt a régióban, amely érdemi katonai erővel bír.

Irán érdeke most az, hogy minél jobban elhúzzák a háborút, hátha Izrael erőforrásai gyorsan elfogynak és a nemzetközi közösség a zsidó állam ellen fordul – egy 1000 kilométerre dúló háború megvívása a világtörténelem legdrágább vadászbombázóival akárhogy is nézzük, költséges projekt. Nem teljesen kizárható, hogy ha nem tudja Izrael elérni, hogy az USA is beszálljon a háborúba, előbb vagy utóbb elfogy a lendület, ez a lehetőség azonban akárhogy is nézzük, inkább csak elvi síkon létezik jelenleg, kevésbé tekinthető reálisnak.

A legvalószínűbb kimenetel most az, hogy

1. Izrael most néhány hétig fenntartja Irán bombázását.
2. Elég jó esély van rá, hogy valamilyen formában, legalább fegyverszállítmányok terén, besegít majd az Egyesült Államok, talán Nagy-Britannia is.
3. Vagy előbb, vagy utóbb, de szinte biztosan sikeres lesz az iráni bunkerrendszerek felszámolása,
4. jelenleg abszolút nem tűnik úgy, hogy Irán elő tud húzni valamilyen „titkos szuperfegyvert,” hogy átvegye a kezdeményezést.
5. Ha a teheráni vezetés úgy dönt, hogy teljesen tarthatatlan a helyzet, jöhet a tárgyalás a megmaradt nukleáris képesség és ballisztikus rakéták leszereléséről.

Hogy lesz-e rezsimváltás vagy sem Iránban, talán a legnagyobb kérdés. Izrael hivatalosan azt kommunikálja, hogy az iráni népre bízzák, megy-e vagy marad az ajatollah és az iszlám fundamentalista berendezkedés az országban, ugyanakkor kétség nem férhet ahhoz, hogy Izrael, az USA és a térségbeli szunnita olajhatalmak is azzal járnának a legjobban, ha rendszerváltás lenne Teheránban.

Címlapkép forrása: Mostafa Alkharouf/Anadolu via Getty Images