Magyarországon érhet véget az orosz-ukrán háború – Mekkora a valós esélye a békének?

Budapesten tárgyalhat következőnek a két elnök

Tegnap este váratlanul bejelentette Donald Trump amerikai elnök saját közösségi oldalán, a Truth Socialön, hogy

Budapesten fog tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz vezetővel a közeljövőben.

A két elnök két órán át egyeztetett egymással telefonon, a beszélgetést Trump produktívnak nevezte.

A hírt később Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette, aki „a békeszerető világ számára fantasztikus hírnek” nevezte a találkozó tényét és jelezte, hogy Magyarország felkészült arra, hogy fogadja a két elnököt.

The planned meeting between the American and Russian presidents is great news for the peace-loving people of the world. We are ready!

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) October 16, 2025

Konkrét időpont és helyszín még nincs, az elnöki szintű találkozót várhatóan egy külügyminiszteri találkozó is megelőzi majd.

Miért pont most?

Gyakorlatilag a semmiből jött a hír, hogy épp Magyarország ad otthont egy ennyire szignifikáns találkozónak és az is meglepő lehet, hogy pont egy olyan időpontban került sor erre a bejelentésre, amikor ismét az eszkaláció kapujában álltunk.

Donald Trump elnök ugyanis a mai nap találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel a Fehér Házban arról, hogy meggyőzze:

adjon át Ukrajnának Tomahawk típusú cirkálórakétákat, mellyel az ukrán haderő súlyos csapást tud mérni az orosz hátországra.

Trump állítólag hajlik az ötletre, olyannyira, hogy a Pentagon már el is készítette a Tomahawk-rakéták átadásának terveit és elég rövid időn belül meg tudnak ezek érkezni Ukrajnába, ahol amerikai „vállalkozók” segítségével ezek nagyon gyorsan el tudják kezdeni Oroszország pusztítását.

Putyin elnök valószínűleg nagyon gyorsan beszélni akart Trumppal, mielőtt Zelenszkij meggyőzni őt a rakéták átadásáról,

ezért lépett kapcsolatba egymással a két vezető a Trump-Zelenszkij csúcs előtt egy nappal.

Miért pont Budapest?

Magyarország mindenképpen érdekes választásnak nevezhető, mint tárgyalási helyszín, hiszen hazánk NATO-tag és EU-tag is egyszerre, így hivatalos értelemben vett „semleges” országnak nem feltétlen nevezhető. Olyan „kézenfekvő” helyszínek helyett döntött Putyin és Trump Budapest mellett, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, vagy éppen Törökország, erős, semleges vagy „majdnem semleges” országok, amelyek eddig is biztosítottak tárgyalási helyszínt a háborúzó feleknek.

Magyarország kormánya és Orbán Viktor ugyanakkor kiváló kapcsolatot ápol Donald Trump elnökkel és az egyik utolsó EU-s ország vagyunk, amely legalább gazdasági szinten tartja a kapcsolatot Oroszországgal.

Orbán Viktor ráadásul személyesen is tett lépéseket azért, hogy közvetítsen Oroszország-Ukrajna-az USA közt az EU soros elnöksége alatt.

Nem teljesen kizárható, hogy a helyszínt Orbán Viktor javasolta a néhány nappal ezelőtt Egyiptomban, ahol személyesen is találkozott Trump elnökkel.

Logikus érv, végül is: az öböl-menti államokban és Törökországban több tárgyalás is volt, de nem sikerült áttörést elérni – Magyarországon hátha sikerül?

Egyébként fontos megjegyezni: tény és való, hogy ha sikerül lezárni Budapesten a háborút, ez Magyarország számára óriási diplomáciai győzelem lesz, amely lényegében igazolja Orbán Viktor azon politikáját is, mely szerint nem szabad elvágni minden kapcsolatot Oroszországgal még egy ilyen feszült geopolitikai helyzetben sem.

(Széljegyzeten annyit érdemes lehet megjegyezni, hogy Ukrajna számára Magyarország nem éppen ideális helyszín: egyrészt Budapest és Kijev kapcsolata az elmúlt hónapokban radikálisan leromlott, másrészt élénken él még az ukránokban a kudarcos, 1994-es budapesti egyezmény emléke, amely Ukrajna biztonságát és területi integritását szavatolta volna.)

Lehet ebből béke?

A legnagyobb kérdés nyilvánvalóan továbbra is az, hogy mekkora esélye van több sikertelen, vagy kvázi-sikertelen tárgyalás után annak, hogy épp Magyarország lesz az a helyszín, ahol béke születik.

Van több dolog is, ami változott az augusztusi alaszkai csúcs óta,

így talán egy hajszállal több esély van arra, hogy most érdemi előrelépést érjünk el, legalább egy tűzszünet felé:

1. Úgy néz ki, Donald Trump elérte, hogy India ne vásároljon több orosz olajat, ezzel Moszkva elvesztette hadiiparának második legnagyobb külföldi finanszírozóját.
2. Az orosz olajkitermelés eleve jelentősen visszaesett az elmúlt hónapok intenzív ukrán dróntámadása miatt, a tengeri export eltérő források szerint egyetlen hónap alatt 20-40%-ot csökkent.
3. Nagyon úgy néz ki, hogy Trump hajlandó lenne Tomahawk cirkálórakétákat adni Ukrajnának, melyekkel súlyos károkat tudnak okozni az orosz energiahordozó-exportképességnek, hadiiparnak és haderőnek.
4. Úgy fest, Donald Trump békét tudott teremteni a Közel-Keleten a gázai konfliktus lezárásával, így minden erőforrását és figyelmét arra tudja használni, hogy sarokba szorítsa Putyint.

Mindezen eredményektől és lehetőségektől függetlenül

erősen kétséges, hogy Oroszország hajlandó lenne-e lejjebb adni azokból a követelésekből, melyeket Alaszkában, illetve azután tettek,

ilyen például:

• a teljes Donbasz átadása orosz ellenőrzés alá (Donyeckben négy nagyobb város, a megye kb. 20%-a még mindig ukrán kézen van),
• az orosz nyelv államnyelvi szintre emelése Ukrajnában (a Szovjetunió bukása óta soha nem volt az),
• a betiltott orosz kötődésű egyházak működési jogainak visszaállítása,
• olyan „biztonsági garanciák” nyújtása Ukrajnának, melyben semmi esetre sem állomásozhatnak NATO-katonák az ország területén,
• biztonsági garanciák Oroszországnak.

Az orosz haderő Alaszka óta csak jobban áll a fronton: Kupjanszk elfoglalása rövid időn belül megvalósulhat, Sziverszket harapófogóba fogták, Pokrovszk térségében kisebb ukrán ellentámadás van, de magába a városba délről nyomulnak be az orosz katonák.

Ahhoz pedig, hogy ténylegesen béke legyen, valamilyen formában Ukrajnának is el kell fogadnia az orosz békeköveteléseket.

A legvalószínűbb forgatókönyv még mindig a következő: Putyin bedob pár „maximalista” követelést, melyeket Ukrajna teljességgel elfogadhatatlannak minősít, aztán vagy sikerül valamilyen kompromisszumot kitárgyalni / zsarolni Trump közreműködésével, vagy nem.

Addig is, ami biztos: Putyin most megint nyert néhány hét, de lehet, hogy néhány hónap haladékot arra, hogy katonái úgy tudjanak dolgozni a frontvonalon, hogy nem kell amiatt aggódniuk, hogy Tomahawk-rakéták bombázzák szét az orosz hátországot.

Címlapkép forrása: Mikhail Klimentyev / Russian Presidential Press and Information Office / Handout/Anadolu Agency/Getty Images