Idén januárban jelentették be az új ingatlankezelői és fejlesztői szolgáltatást nyújtó társaság, a Nhood létrehozását. Miért volt szükség a Ceetrus mellett egy újabb cég létrehozására? Milyen feladatkörei lesznek az új cégnek?
A cégalapítás oka egyrészt a Ceetrus Property ingatlanvagyonának leválasztása, másrészt a Ceetrus és a Nodi munkatársainak összevonása egy új, jól megjegyezhető egységes márkanév alá. Magyarországon a Ceetrus Hungary Kft. munkatársai a Nhood Hungary Services Kft. alkalmazásában folytatják tevékenységüket, míg a Ceetrus Hungary Kft. az ingatlanvagyont (főleg fejlesztési telkek) kezelő cégként működik tovább. A Nhood cégnevet az angol „neighbourhood” szó rövidítése ihlette, ami „szomszédságot” jelent, hiszen a környezet fejlesztése a cég egyik legfontosabb tevékenysége.
Hogyan kell elképzelni ezt a tevékenységet a gyakorlatban? Milyen stratégia mentén zajlanak a fejlesztések?
Három fő tevékenységünk van Magyarországon: egyrészt az eszközkezelés (asset management), másrészt a létesítménygazdálkodás (property management), harmadrészt a bérlőink kezelése (lease management). Összesen 650 bérlőnk van, akikre oda kell figyelni, különösen a mostani, coviddal terhelt időszakban. Emellett van egy 330 hektáros telekportfóliónk is, amin vegyes hasznosítású projekteket tervezünk az emberek, a bolygó és a profit (people, planet, profit) hívószavak jegyében, melynek során a cél, hogy az embereket közelebb hozzuk a szolgáltatásokhoz.
Milyen típusú ingatlanok kombinációját értjük vegyes funkció alatt?
Vannak retail (kereskedelmi) parkjaink, melyek közül néhányra már most is vegyes hasznosítású ingatlanként tekintünk. A retail tevékenység mellett azonban ipari létesítmények iránt is érdeklődünk, miközben elkötelezettek vagyunk a biodiverzitás reintegrációja mellett. Ennek szellemében egy természetvédelmi terület is a portfóliónk része Dunakeszi mellett, amivel az a célunk, hogy a már említett emberek és bolygó melletti elköteleződésünk jegyében a dunakeszi lápot bemutató sétaút létrehozásával rehabilitáljuk a területet. Ezt egyelőre egy pilot projektnek tekintjük, de a következő években más helyszínekre, például Soroksárra is szeretnénk kiterjeszteni.
Hogyan jelenik meg a fenntarthatóság a cég üzleti modelljében, amikor kereskedelmi egységek fejlesztéséről van szó?
2021-ben nem gondolkodhatunk olyan projektben, ami nem fenntartható.
A fenntarthatóság mára alapkövetelmény. Ez a szemlélet nemcsak nekünk fontos, de a velünk együttműködő építészeknek és más partnereinknek is így kell gondolkodniuk. A fenntarthatóságnak a dizájntól kezdve, a szigetelésen át az épületben használt anyagokig mindenhol meg kell jelennie. Fontos, hogy több fát, több újrahasznosított anyagot használjunk, de legalább ilyen fontos a károsanyag-kibocsátás csökkentése, sőt, ha lehet, építsünk nulla károsanyag kibocsátású épületeket. Mi is együttműködünk egy céggel, aki segít abban, hogy több áruházunkban már idén elkezdhessük a napelemes technológiák kiépítését. Jelenleg 3-5 évre szóló konkrét terveink vannak, melynek eredményeként minden szempontból szeretnénk vonzóbbá tenni a kereskedelmi egységeinket.
A már említett emberi fókusz a pandémia megjelenése óta különösen aktuális. Mit tehetünk azért, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat az épületekben?
A pandémia kapcsán valóban kulcsfontosságú kérdés, hogy mit tehetünk az épületet használó emberek biztonságáért. Sok szó esik arról, hogy a munka a legtöbb cégnél home office-ban folyik, azonban az irodai munkavégzésben is voltak változások. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az épületeinkben a távolságtatásra és a higiéniai szabályokra vonatkozó előírásokat be lehessen tartani. A biztonság alapvető számunkra, és ezt a bérlőink számára is biztosítani kell. Az irodákban például az egy főre jutó tereket növelni kell.
A járvány után milyen típusú ingatlanfejlesztésekben lehet a legnagyobb potenciál? Lesznek változások a korábbi évekhez képest?
Alapvető célunk, hogy az embereket közelebb hozzuk egymáshoz és a szolgáltatásokhoz.
A korlátozások elmúltával a közösségi és a szórakozási lehetőségek nagyon fontosak lesznek,
ezért több kisebb projektben gondolkodunk, melyek között éttermek, kisebb mozik, co-working munkaállomások, diákszállások, edzőtermek egyaránt szerepelnek. Mivel ez egy újfajta vízió, ezért együttműködünk egy, a Sorbonne Egyetemen kutató francia professzorral, aki az emberek jövőbeli viselkedésének változásait vizsgálja.
Az ilyen vegyes funkciójú fejlesztési koncepció célja, hogy az emberek otthonához közel legyenek a szolgáltatások.
A negyedórás városban hiszünk, vagyis abban, hogy a szolgáltatások - bevásárlás, szórakozás, sport, munkahely - a lakóhelytől 15 perces körzetben elérhetők legyenek.
A nagy, városszéli bevásárlóközpontok ideje lejárt, de a nagy, akár 9-10 ezer fős irodatömbökben is hiányolom a társas kapcsolatokat, azt, hogy informális helyeken tudjunk beszélni a feladatokról, problémákról, ötletekről, éppen ezért a kisebb, flexibilis munkahelyekben látom a jövőt.
A cégnek ugye egy lakóprojekt fejlesztése is van. Milyen hatással volt erre az 5 százalékos áfa ismételt bevezetése?
Kecskeméten a Boróka Park, ahol az 5 százalékos áfa bevezetésének is köszönhető, hogy egyre több új vásárlóval kötünk szerződést. Noha az áfával kapcsolatos döntés segít a piacnak, a projekteknek ettől függetlenül is vonzóknak kell lenniük, tartalmazniuk kell azokat a zöld megoldásokat mind a társasházak, mind a sorházak esetén, ami emberközelivé, élhetővé teszi azokat. Úgy gondolom, hogy
kisebb társasházakra van szükség annál, mint amit a versenytársaink többsége az utóbbi években megvalósít.
A kecskeméti projektben vannak még további területeinek, így a fejlesztést folytatjuk, emberközeli, 6-8 lakásos társasházakat építve, megfelelő méretű zöldfelületek kialakítása mellett.
A Nhood induló portfólióját közel 300 európai kereskedelmi helyszín alkotja. Milyennek látja a magyar ingatlanpiac alakulását a nyugat-európai országokhoz képest?
1994 óta dolgozom Magyarországon és az azóta eltelt időben úgy látom, hogy a magyar piac jó irányba fejlődött. Mindez az ingatlankínálat minőségében is megmutatkozik, egyre több a LEED vagy BREEAM minősítésű épület, ami európai viszonylatban is versenyképessé teszi Magyarországot. Ami a szektorokat illeti, Magyarország az autóipari beruházásokban és a turizmusban is nagyon erős. Bár ez utóbbit a pandémia mint mindenhol, itt is súlyosan érintette, de bízom abban, hogy mielőbb helyreállhat a szektor.
Mennyire látja gördülékenynek az új projektek engedélyeztetési folyamatát Magyarországon?
Úgy gondolom, hogy az épületekért felelős helyi hatóságok és a kormányzat egyaránt üdvözli a jó projekteket. A covid alatt természetesen nem gondolkodunk például egy 20 ezer négyzetméteres Auchan megnyitásában, de ez nem jelenti azt, hogy minden kiskereskedelemi fejlesztést le kell állítanunk, különösen akkor, ha az a közösséget szolgálja. Megtesszük a szükséges előírásokat, de ahol lehet, folytatjuk a fejlesztéseinket.
Melyek a cég legfontosabb közép- és hosszútávú tervei?
Középtávú tervünk, hogy a víziónknak megfelelő fejlesztéseket valósítsunk meg, ne csak beszéljünk róla, hanem el is kezdjük ezeket a projekteket. Mind rövid, mind közép, mind hosszú távon az a célunk, hogy olyan piacvezető cég legyünk, ahol az emberek, a bolygó és a profit hármasa határozza meg a fejlesztéseinket, a közelség hívószava mellett.
A cikk megjelenését a Nhood Services Hungary Kft. támogatta.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos
