ivóvíz kút
Ingatlan

Kiszáradunk? - Nem csak a budapesti agglomerációt fenyegeti súlyos vízhiány

Pásztor Roxána
Sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Budapest északnyugati és északkeleti részén a fizikai adottságok is nehezítik a víz megfelelő ellátását, a hőség fokozza a fogyasztást, a helyzeten pedig az sem segít, hogy 40-50 éves hálózatok biztosítják a lakosság mindennapi vizét, amikre ráférne a korszerűsítés. De miért épp a Budapestről északkeletre és északnyugatra fekvő településeket érinti a vízhiány, ha az agglomeráció egészére igaz a hirtelen népességnövekedés a kiköltözési hullám miatt? Mire számíthatnak az ott élők, és mire az ország más részén vízhiánytól rettegők? Milyen a magyar vízellátási infrastruktúra? Hol számíthat a lakosság hasonló problémákra? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Magyar Víziközmű Szövetség segítségével.

Solymár, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Budakalász, Üröm, Pomáz, Csobánka - ezek azok a települések, ahol már múlt héten átmeneti vízhiányra figyelmeztetett a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV), végül a helyzet odáig fajult, hogy mintegy ezer háztartásnál a nap nagy részében egyáltalán nem folyt a csapból a víz Solymáron.

A solymári incidens után a hétvégén másodfokú vízfogyasztási korlátozást léptettek érvénybe Szentendrén, a hét elején pedig Gödöllőn hirdettek elsőfokú vízkorlátozást, illetve már Veresegyházán is a takarékos vízfogyasztásra kérik a lakosságot:

Úgy tűnhet elsőre, hogy csak az agglomeráció keleti oldalát érinti súlyos vízhiány, a valóság azonban ennél sokkal komplexebb:

az ország egészét érintő ivóvízhálózat-fejlesztésre van szükség.

A természeti adottságok, vagy a kisebb lakosságszám, a korszerűbb vezetékek ugyan megmenthetik a településeket, hogy elkerüljék a Solymáron kialakult helyzetet, de ha a jövőben nem alakul át a víz értéke, a fogyasztási szokásaink, valamint nem korszerűsödnek a hálózatok, akkor egyre több család kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe nemcsak az agglomerációban, hanem Magyarország több pontján is. (A leginkább kitett településeket egy térképen is bemutatjuk)

Általánosságban milyen a víziközmű hálózatok állapota Magyarországon?

A magyarországi vízellátási helyzetkép elkészítéséhez Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára volt a segítségünkre, aki elmondta, hogy: "Víziközmű-hálózat esetén külön kell választanunk az ivóvíz és a szennyvíz-hálózatokat. Utóbbiak - köszönhetően annak, hogy nagy részük az utóbbi 20 évben lett lefektetve - különösebb rekonstrukciót nem igényelnek, de természetesen folyamatos állagmegóvást igen. Sajnálatos módon ugyanez az ivóvízhálózatról nem mondható el és az elmúlt napok eseményei is az ivóvíz-szolgáltatást, az ivóvíz-hálózatot érintik."

Az ivóvíz-vezetékek esetében öregedő hálózati infrastruktúra jellemző, az átlagos hálózati veszteség országos átlagban 21-22% körül van, azonban egyes rendszereken 40% felett is alakulhat az elfolyt víz aránya.

- emelte ki a szakértő, majd hozzátette, hogy a csőtöréseket, szivárgásokat ugyanakkor nemcsak az határozza meg, hogy milyen idős a vezeték, hanem az is, hogy milyen anyagból készült, hova és hogyan lett lefektetve (pl.: forgalmas úttest alá, azaz dinamikus terhelésnek van-e kitéve, vagy megfelelő ágyazatot készítettek-e az építés során), illetve, hogy milyen víznyomást kell tartani az adott vezetékszakaszon.

Általánosságban elmondható, hogy a hálózatok átlagos kora 35 év (de sok a 60-as 70-es években fektetett azbesztcement cső), a megújulás aránya ugyanakkor nagyon alacsony, hozzávetőlegesen csupán 200-300 kilométer vezetéket cserélnek ki évente a közel 70 000 kilométer hosszú hálózatból.

Évente tehát a hálózat csupán 0,3-0,4%-a újul meg.

A kevés hálózatrekonstrukció is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több a csőtörés. Statisztikailag évente minden kilométerre jut 1 hibaelhárítás, persze jellemzően ezek a rossz vezetékekre csoportosulnak. A legutóbbi - 2020-as adatok alapján - minden kilométer után pontosan 0,94 darab meghibásodást tartottak számon.

Az öregedő hálózat mellett a lakosságnak azonban jó hít, hogy az ivóvíz minősége kifejezetten jó Magyarországon, ami többek között annak is köszönhető, hogy az ivóvíz több, mint 95%-ban felszín alatti vízbázisból származik. A szolgáltatók önellenőrzés keretében évente közel 120 ezer mintát vesznek és vizsgálnak meg bakteriológiai, mikroszkópos biológiai és kémiai szempontból. Az adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ is ellenőrzi, az értékelésük alapján „az Ivóvízminőségi adatbázisba 2020-ban jelentett mintegy 56 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott."

Már csak két hónap és megrendezzük a Portfolio fenntarthatósági konferenciáját, a Sustainable World eseményünket! A részletekért kattints!

Van-e elegendő forrás a karbantartási munkák elvégzésére?

Az átlagban 35 éves vízellátási hálózat tehát egyértelműen felújításra szorul, a 0,3-0,4%-os megújulási arányból pedig azt lehet feltételezni, hogy komoly akadály állhat a háttérben, ha ezt a számot még nem kezdték el növelni. Munkaerőhiány? Technológiai akadály? Forráshiány? Arról kérdeztük a MaVízt, hogy van-e elegendő forrás a karbantartási munkák elvégzésére. Nagy Edit elmondta, hogy Magyarországon a lakossági és nem lakossági szolgáltatási díjak mértéke 2013-tól szinte változatlan. (A MEKH azóta csak azokon a területeken állapított meg új díjat, ahol korábban szolgáltatás nem volt elérhető, újonnan lett bevezetve.) Emiatt a Víziközmű Törvény 2011. évi elfogadása óta nem lett megállapítva központi hatósági ár, azaz a korábbi, befagyasztott díjstruktúra működik. Ez azt jelenti, hogy önkormányzatonként eltérő több, mint 10 éves díjak vannak ma érvényben, és az árak befagyasztása nem csak a lakossági, hanem a nem-lakossági felhasználók esetében is érvényes. Mára ezek a díjak elveszítették reálértékük közel 50%-át.

A szolgáltatási díjak reálértékének változása (2011-től)
A szolgáltatási díjak reálértékének változása (2011-től) lakossági (kék szín) és nem lakossági (piros szín) szinten (forrás: MEKH Országgyűlési beszámoló 2021, 64. oldal

A víziközmű szolgáltatók a működésüket folyamatos hatékonyság-növeléssel, vállalkozási árbevétellel, lehetőség szerint tulajdonosi (jelentős állami) támogatással, valamint a tartalékok (vagyonelemek) felélésével tudják csak biztosítani. Ebben a helyzetben érte a szektort a villamos energia és a földgáz árának drasztikus növekedése, amely a már eddig is veszteséges működést tovább nehezíti.

A MEKH beszámolóban egyértelműen leírják, hogy a meglévő víziközművagyon fejlesztésére nincs forrás: "Az ágazat veszteséges működésének, illetve ezzel összefüggésben a fejlesztések elmaradásának következménye az, hogy a víziközművek műszaki állapota romlik, dacára annak, hogy az elmúlt tíz évben jelentős számban valósultak meg új beruházások - mind a közműves ivóvíz-, mind pedig a közműves szennyvízágazatban. A meglévő víziközművagyon rekonstrukciós munkálatainak elvégzése jelentős mértékű anyagi ráfordítást igényel, amelynek fedezete a halasztást nem tűrő karbantartási munkálatok elvégzésének költségein túlmenően nem biztosított."

A szakértő elmondta, hogy a szolgáltatók által készített (MEKH által jóváhagyott) Gördülő Fejlesztési Tervek

2021-2035 évre 2372 milliárd forint forrásigényt irányoznak elő a víziközművek felújítási, pótlási igényeinek költségeként.

Mely településeket érintheti a vízhiány? Hol kell nagyon odafigyelni?

A korszerűtlen hálózat mellett a vízigény, vagyis a népességszám alakulása is hozzájárul ahhoz, hogy egyes helyeken a Solymárihoz hasonló súlyos állapot alakuljon ki. A vízigények növekedésével a hálózatok teljesítőképességét is növelni kell. A budapesti agglomerációban és időszakosan a turisztikai térségekben (pl. a Balaton környékén, de az ország más területein is) az utóbbi időben lényegesen változott a felhasználók vízigénye, amelyet a víziközmű infrastruktúra kapacitásának bővítésével lehetne kezelni.

MEKH Országgyűlési beszámoló 2021, kapacitáskihasználtság
Forrás: MEKH Országgyűlési beszámoló 2021

Műszaki szempontból magas terhelésűnek tekinthető egy víziközmű-rendszer, ha annak kapacitáskihasználtsága eléri vagy meghaladja a névleges kapacitásának 80%-át. A térkép azon közműves ivóvízellátást biztosító víziközmű-rendszerek által ellátott települések országos elhelyezkedését mutatja, ahol a magas terhelésű napok száma 270 és 364 nap között van, illetve külön kategória az év 365 napján 80% feletti kapacitáskihasználtsággal üzemelő rendszerek területe.

A térkép alapján tehát nemcsak a budapesti agglomeráció északkeleti és keleti része van nagy terhelésnek kitéve, az ország nyugati részén, különösen Győr-Moson-Sopron megyében is sok a sötétkék folt. Az alábbi települések lehetnek érintettek (csak a sötétkékkel jelöltek):

  • Somogy megyében Bolhás és Somogyszob településeken.
  • Baranya megyében Mohács, Kölked, Sátorhely, Lánycsók, Székelyszabar, Kisnyárád, Liptód, Erdősmárok, Maráza, Geresdlak, Fazekasboda, Szűr, Himesháza és Görcsönydoboka településeken.
  • Tolna megyében Kurd, Csibrák, Gyulaj és Pincehely.
  • Fejér megyében Székesfehérvárt, Csabdit, Bicskét és Ercsit érinti a terhelés.
  • Veszprém megyében Ajka, Kislőd és Magyarpolány települések.
  • Győr-Moson-Sopron megyében: Győr, Gönyű, Nagyszentjános, Vének, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Győrzámoly, Ikrény, Abda, Győrújfalu, Rábapatona, Börcs, Dunaszentpál, Győrladamér, Dunaszeg, Mecsér, Csikvánd, Sobor, Szany és Rábaszentandrás.
  • Békés megyében csak Gyula, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csak Kelemér település
  • Pest megye pedig a leginkább kitett: Érd, Alsónémedi, Dány, Zsámbok, Csömör, Mogyoród, Gödöllő, Szada, Veresegyház, Erdőkertes, illetve az egész Váci járás, például Őrbottyán, Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Csővár, stb. Valamint az egész Dunakeszi járás, tehát Fót, Dunakeszi, Göd, Csomád, emellett még érintett Verőce, Szokolya, Kismaros, Kóspallag, Márianosztra, Visegrád, és Nagymaros.

A fenti felsorolás érdekessége, hogy Solymár, illetve a környező települések nem is szerepelnek a MEKH víziközmű-rendszer túlzott kapacitáskihasználtsági térképén, sem sötétkék, sem világoskék színezést nem kaptak.

Mi állhatott a solymári vízhiány hátterében?

A Magyar Víziközmű Szövetség főtitkárát arról is kérdeztük, hogy mivel magyarázható a múlt heti incidens. A szakértő azt felelte, hogy általánosságban - így Solymár tekintetében is - az agglomerációba kiköltöző lakosság megnövekedett vízigényét nem képes az 50-60 éve – akár korábban – kiépített víziközmű infrastruktúra kapacitása kiszolgálni. Nehezíti a dombvidéki településeken a helyzetet, hogy a magasabban fekvő területekre is fel kell juttatni a vizet. Sajnos a jelenleg tapasztalható tartós aszály a kutak vízszintjét is jelentősen csökkenti és erre jön még plusz hatásként a hőség, amikor a szokásosnál is magasabb a lakossági vízigény. Ezekben a szélsőséges helyzetekben, ha a lakosság nem csökkenti a vízfelhasználását (pl.: kerti öntözés korlátozása), egymás elől fogyasztják el a vizet. Ezen szélsőséges esetben mindenképpen szükséges a közösségi gondolkodás és a tudatos vízhasználat.

Termesztésen jogosan várja el a fogyasztó, hogy mindig rendelkezésére álljon a jó minőségű csapvíz, de a meglévő rendszerek kapacitásának megnövelése rendkívül drága folyamat , amelynek része a hálózat rekonstrukciója, esetleg bővítése, új víztároló építése, új kutak létesítése, stb.

- tette hozzá a főtitkár.

Alakulhatnak-e ki hasonló események az ország egyes részein? Mire készüljünk?

A tudatos vízhasználat nagyon fontos és szükséges lenne, de pánikolni azért még nem kell,

egész településeket érintő, több napos vízhiányok előfordulása nem várható a szakértő szerint.

Ugyanakkor locsolási korlátozások bevezetésével élhetnek a szolgáltatók és az önkormányzatok, azért, hogy hasonló eset ne forduljon elő. A vízhálózatok elöregedett volta miatt a csőtörések elfordulása valószínűleg tovább fog növekedni, a tartós szárazság miatt előálló talajmozgások következtében is, mely kisebb-nagyobb területeket érintően járhat majd szolgáltatás kieséssel.

Hogyan előzzük meg a vízválságot Magyarországon?

A tudatos víz- és csatornahasználat elengedhetetlen feltételek ahhoz, hogy megelőzzük a vízválságot. Napjainkban a víz sajnos nem képvisel értéket és úgy bánunk vele, mintha korlátlanul állna rendelkezésünkre. A MaVíz tájékoztatása szerint, amennyiben a fenntartható víziközmű-szolgáltatás indokolt költségei nem térülnek meg, akkor hazánkban is vízválsággal kell számolnunk. Ennek elkerülése érdekében a Vízmű Szövetség azt javasolja, hogy:

  • fürdés helyett zuhanyozzunk;
  • fogmosás, kézmosás, közben ne folyassuk feleslegesen a vizet;
  • gondoskodjunk a csöpögő csapok, wc-k megjavításáról;
  • mosó- és mosogatógépet csak teljes kapacitással indítsunk el;
  • a lehulló csapadékot gyűjtsük össze és használjuk ezt később locsolásra, öntözésre;
  • a leburkolt felületek, (pl.: a lebetonozott udvarok) miatt az esővíz nem tud a talajba szivárogni, ezért ha lehet, hagyjunk szabadon minél több zöld felületet;
  • külterületeken gondoskodjunk a csapadékvíz visszatartásról, az irányított beszivárogtatásról, ezáltal a villámárvizek elkerüléséről.

Ezen kívül fontos, hogy a jelenlegi extrém meleg időszakokban – nem csak az érintett településeken – hanem mindenhol, ügyelni kell (többek között) a kerti medencék megfelelő használatára (vízforgatás, egyéb tisztítási lehetőségek megoldása) a gépjárművek tisztítására (lehetőleg ne csapvízzel történjen), az automata locsoló berendezések használatára – hiszen ezek nem a létfenntartás nélkülözhetetlen feltételei, azonban a települési vízellátás folyamatait nagy mértékben befolyásolják.

Nagy Edit kiemelte: "A vízműves munkatársak szakértelme, és elkötelezett munkavégzése az egyik alapköve annak, hogy ma Magyarországon mindenhol megoldott a biztonságos ivóvízellátás valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésre és megtisztításra kerülnek. Az ágazatban dolgozó 20 000 munkatárs – akiket joggal nevezhetünk láthatatlan hősöknek – az év minden napjának 24 órájában a fogyasztók szolgálatában állnak és néha olyan nehéz és embert próbáló körülmények között dolgoznak, amelyet sokan nem is gondolnának. Köszönjük a szolgáltatásban dolgozó minden munkatársnak az elhivatottságát és elvégzett munkáját."

Címlapkép forrása: Getty Images

finnország helszinki_getty_stock
orosz ukrán háború konfliktus zászló ukrajna stock
bull bear tőzsde
Simon Stiell ENSZ klimavedelem

Holdblog Mi is a Goldilocks?

Archívumunkból (2020) A tőkepiaci szaksajtó rendszeresen emlegette az elmúlt években, hogy épp "Goldilocks" gazdaság...

Holdblog Joe Biden mélypontja

Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
lánchíd