HuwRoberts_0045
Ingatlan

"Az energiakrízist és a klímaváltozást már bele kell kalkulálni a képletbe"

Számos olyan folyamat zajlik most a világban, amely komoly kihívással állítja szembe mind az egyéneket, mind a vállalatokat, de egyben lehetőséget is teremt a jobb gyakorlatok gyorsabb elsajátítására. Az energiakrízist, a fenntarthatóságot, a klímaváltozást nem lehet már kihagyni a számításokból, ami egyben azt is jelenti, hogy korai stratégiai gondolkodásra vannak kényszerítve a piaci szereplők. Huw Roberts, a Graphisoft S.E. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában többek között elmondta, hogy miként lehet vezérigazgatóként navigálni egy ilyen környezetben; hogyan segíthet a magasabb fokú digitalizáció, a BIM, illetve a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele az olyan meghatározó szektoroknak mint az építőipar, épülettervezés, fejlesztés és üzemeltetés.

Globálisan is igaz, hogy az építőiparnak, az építészeknek, fejlesztőknek jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Ön szerint a BIM (épületinformációs modellezés) milyen területeken tud ebben segíteni? Esetleg a szükséges alapanyagok mennyiségének optimalizálásában, vagy később az épületüzemeltetés során?

A BIM alapvető értéke abban rejlik, hogy lehetővé teszi az épülettervezés alaposabb átgondolását és megértését, még sokkal az ingatlan elkészülte előtt. Több információt biztosít, ezáltal több lehetőség közül lehet választani, illetve olyan összetett problémákra is választ ad, mint a fenntarthatóság. Ezen információáradat egy jelentős része az épületüzemeltetés során is hasznosul, így az épület hatékonyabban vagy rugalmasabban működhet. Ennek rengeteg gyakorlati haszna is lehet. A BIM segítségével az épület kevesebb energiát használhat, fenntarthatóbb anyagokból készülhet, kisebb lehet a karbonlábnyoma. Az energiafelhasználás a jelenlegi árak mellett különösen hangsúlyos, de a klímaváltozás is egyre sürgetőbbé válik. Manapság, aki üzemeltet, tulajdonol vagy épületet épít, az egyszerűen nem tudja megkerülni a fenntarthatóság kérdését. Legyen szó irodáról, hotelről vagy akár kórházról, hosszú távon – 20-30-50 vagy akár 100 éves távlatban – csak úgy lehet sikeresen és profitábilisan működtetni ezeket, ha már most fenntarthatóak, hiszen ez garantálja, hogy a jövőben könnyebb legyen új ügyfeleket, bérlőket szerezni. Rengeteg pénzt lehet így spórolni és közben a bolygónak is jót teszünk vele – ez utóbbi már inkább erkölcsi, semmint gyakorlati haszon.

A fenntarthatóság kérdése mindenesetre jól rávilágít egy nagyobb képre: kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a változásokhoz és meg kell találnunk az ehhez szükséges eszközöket. A világ rengeteg kihívással néz jelenleg szembe, legyen szó gazdasági problémákról, az ellátási láncok zavarairól, járványokról, háborúról, bármiről. Szélesebb eszköztárral, az alkalmazkodás is könnyebb.

Huw Roberts
GRAPHISOFT, vezérigazgató
Huw Roberts, a Graphisoft S.E. vezérigazgatója, több mint 30 éve dolgozik azért, hogy a korszerű építőipari technológiák és megoldások minél nagyobb hozzáadott értéket biztosítsanak az ágazat számára.
Tovább
Huw Roberts, a Graphisoft S.E. vezérigazgatója, több mint 30 éve dolgozik azért, hogy a korszerű építőipari technológiák és megoldások minél nagyobb hozzáadott értéket biztosítsanak az ágazat számára. Tovább

Erre a Covid is jól rámutaott.

Igen, a járványhelyzet megmutatta, hogy milyen fontos az alkalmazkodás, azóta sokkal nagyobb figyelmet fordítunk például a hibrid munkára is. A Graphisoftnál nem is fogunk már visszatérni a kötelező irodai jelenléthez, csak közös munkavégzés esetén szorgalmazzuk, hogy bent legyenek a munkavállalók. Az irodába való bejárás egy külön program lesz, olyankor, amikor közösen kell megoldani egy problémát. A nemrég felújított székházunkat már nem is az eredeti rendeltetése szerint használjuk, át kell alakítanunk a belső térszerkezetet, hogy több kollaborációs tér jöhessen létre, illetve a konferenciatermeket is a hibrid munkához kell igazítani. Ez az átalakulási folyamat most minden épületre igaz, sokszor teljesen új funkciót kapnak: irodaházakból lakóépületek lesznek, bevásárlóközpontokból pedig logisztikai elosztóközpontok. Utóbbi eset már csak azért is érdekes, mert a globális ellátási láncok zavarai miatt egyre több kormány és cég dönt úgy, hogy inkább hazahozzák a gyártást, így azt gondolom, hogy egyre több példa lesz az ilyen típusú funkcióváltásra.

Hatalmas lehetőség ez most mind az építészeknek, tervezőmérnököknek, mind az építőipari cégeknek. Az ingatlantulajdonosoknak pedig nagyon okosan kell navigálniuk ebben a helyzetben, rugalmasnak és nyitottnak kell lenniük a kísérletezgetésre.

A legutóbbi Portfolio konferencián kétféle vélemény hangzott el a szakértőktől, az egyik csoport meggyőződése az volt, hogy minden visszaáll egyszer a normális kerékvágásba, a másik tábor szerint semmi sem lesz már ugyanaz. Én is az utóbbival értek egyet, és bár még sok a nyitott kérdés, az biztos, hogy a rugalmasság elengedhetetlen. Ebből a megközelítésből is van előnye a BIM-nek, segíthet például abban, hogy meglássák az épületben rejlő funkcióváltási lehetőségeket.

HuwRoberts_0047
Huw Roberts, kép forrása: Graphisoft

Egy energiaválságot élünk át. Az épületüzemeltetés szempontjából ön szerint Magyarországon az ingatlantulajdonosok és a fejlesztők tisztában vannak a BIM használatának előnyeivel?

Ez bizonyára cégenként eltérő, de szerintem sajnos a válasz inkább nem, mint igen. A legtöbb tulajdonos puszta eszközként tekint az ingatlanjára és több iparág is van, ahol az ingatlan funkciója köré épül az üzleti modell. Elég, ha csak egy hotelre vagy benzinkútra gondolunk, ahol az épületnek sajátos gépészete van, egy előre meghatározott dizájnnal és bizonyos sajátosságokkal kell rendelkeznie, hogy beilleszthető legyen az adott iparág üzleti modelljébe.

Ezeken túl, eddig hiányzott sok tulajdonos részéről a stratégiai gondolkodás. Az energiakrízis, a fenntarthatóság, a klímaváltozás abban is változást hozott, hogy ezeket már be kell kalkulálni a képletbe, ezzel elősegítve a korai stratégiai gondolkodást.

Sok olyan ország van ma már, ahol a fenntartható épületek után adókedvezmények járnak, illetve egyre elterjedtebbek a különböző minősítések is, mint a LEED vagy a BREEAM. Mindezek szerintem jó ösztönzők a gondolkodásunk és a viselkedésünk egy bizonyos irányba való terelésére. Különös, de úgy tűnik, hogy végül a gazdasági és energiaválság sürgőssége hozta el azt, hogy ezekre nagyobb figyelmet fordítunk.

Mi lehet annak az oka, hogy korábban a klímaváltozással, az energiaválsággal nem foglalkoztunk eleget?

Szerintem a fenntarthatósággal és az energiafogyasztással kapcsolatos kérdéseket hosszú távon kell kezelni. Az építőipar végső soron a világ egyik legnagyobb iparága, az épületeink a globális üvegházhatású gázkibocsátás 40 százalékáért felelnek, így minden apró változás, amit ezen a területen elérünk, már nagy hatással lehet a bolygóra és az emberekre. Ezt azonban már évtizedek óta tudjuk, mégis minden változást úgy kell kierőltetni. Ennek az lehet az oka, hogy az iparági szereplők csak rövid távon gondolkodnak és rövidebb ideig érdekeltek. Általában a fejlesztő nem is lesz hosszú távon tulajdonosa az épületnek, míg a tulajdonosok általában nem részesei a fejlesztési folyamatnak. Ez egy töredezett értékláncot eredményez. Az árazás és a rendszeresen felmerülő problémák viszont kikényszeríthetik, hogy az eddigi hosszú távon fontos elemek, a rövid távú döntéseknél is felmerüljenek.

Úgy gondolom, hogy ha az ingatlantulajdonosok és fejlesztők megértik, illetve elkezdik használni például a BIM-en alapuló, az épületek teljesítményének az elemzését végző rendszereket, akkor jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. Amennyiben egy ingatlan hatékonyan és jól működik, megfelel az ESG szempontoknak, az vonzóbbá teszi a vásárlók, bérlők, befektetők számára. De nem is csak a működés számít, hanem már az is, hogy milyen alapanyagokból épült, a fenntartható építkezés egyre több megoldása jelent idő-, és költséghatékonyságot is. Például, ha más helyi építkezésekről jön az alapanyag, az környezetbarát és költséghatékony, de még a helyi üzleti életet is élénkíti. Ezek az értékek mind megmutatkoznak az ingatlan árában.

Milyen tervei vannak a Graphisoftnak a jövőre nézve, elsősorban rövid és középtávon? Lesznek fejlesztések a fenntarthatóság terén?

Hogyne. Az építészeti szoftverünk, az Archicad-en belül van néhány igazán jó eszköz a fenntarthatóság kezelésére, valamint az energia és az alapanyagok elemzésére. A legújabb szoftververzióban, amelyet júliusban adtunk ki, a fenntarthatóság érdekében további eszközöket építettünk be. Többféle elemzést és energiaszimulációt lehet elvégezni, valamint a tervezőcsapat is jobban mérlegelheti a lehetőségeit ezen a téren.

Egyre inkább azt látjuk, hogy az első fenntarthatósági hullám leginkább az energiafogyasztásról szólt, most az új érdeklődés az épített környezeti karbonlábnyom köré összpontosul, ami az építési tevékenység során, és az épített környezethez felhasznált anyagok által kibocsátott üvegházhatású gázok teljes hatását jelenti.

Bár egy nagyon komplex dologról van szó, de beépítünk a szoftverünkbe olyan funkciót, amely segít a tervezőknek a teljes kibocsátási hatást vizsgálni egy épület esetében. A probléma az, hogy ez a karbonlábnyom rendkívül nehezen mérhető, nincs évtizedes gyakorlata az adatok feldolgozásának és értékelésének, igazából annak se, hogy pontosan mely adatokra van szükség. Most ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, annak érdekében, hogy a szoftveren keresztül már készen átadhassuk a megoldást a tervezőcsapatok számára.

Mik most a legfontosabb teendők egy cégvezető életében? Milyen kihívásokkal, problémákkal kell a vállalatnak megküzdenie?

A napi működés és a cég küldetésének az összhangjával, azzal, hogy éppen mit csinálunk és hogyan fejlődünk, folyamatosan foglalkozni kell. Ezen felül cégvezetőként a figyelem most arra összpontosul, hogy megtaláljuk a saját területünkön lévő új normákat. Például, hogyan és honnan dolgozunk? Miként változik a partnereink, ügyfeleink élete és üzlete, illetve ez milyen hatással vannak ránk? A saját dolgozóink életében milyen változások vannak, és ez milyen hatást gyakorol a vállalatra? Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban már látjuk, hogy a munkavállalóink különbözően reagáltak a hibrid munkavégzésre, sokan döntöttek úgy, hogy elköltöznek a városból vidékre, és inkább otthonról, egy tó mellől vagy akár a hajójukról dolgoznak. Míg azok a dolgozók, akiknek a fizikai jelenlétére is szükség van, — például, akinek az irodai eszközök miatt kell bejárnia a munkahelyre — ezt nem tudták megtenni. Ez a kettősség egy bonyolult dinamikákhoz vezetett, és egyben kihívást is jelent, amivel meg kell küzdeni. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ne csak elfogadjuk és alkalmazkodjunk ehhez a változáshoz, hanem lehetőségnek használjuk, erősebbé tegyük a céget, és a dolgozóinknak is olyan környezetet teremtsünk, ahol jobban ki tudnak teljesedni.

A másik kérdés, amivel sokat kell foglalkozunk az a világgazdaság és a globális munkaerőpiac helyzete, alakulása. Minden kontinensen jelen vagyunk, szerte a világon vannak irodáink és ügyfeleink. A globális ellátási láncok zavarai mellett, van itt egy másik jelenség is: a szellemi dolgozók „ellátási lánca” is átalakult. Korábban az új munkavállalókat helyben kerestük, de azáltal, hogy bárhonnan dolgozhatnak, erre már nincs szükség, a világ számos pontjáról alkalmazhatjuk őket. Itt Magyarországon nagyszerű a munkaerő a technológiai és a mérnöki területeken, de ők most már ugyanolyan könnyen nyitnak a világ felé, ahogy a világ nyit feléjük. Ez is egy olyan jelenség, amire reagálnunk kell.

Összességében tehát keressük az új normákat – mi az a hibrid munkaerő, mire van szükségünk az épületeinkben, mire van szüksége a munkavállalóknak – miközben meg kell tartanunk a vállalati kultúránkat, fenntartani a szociális kapcsolatokat, egyben tartani a csapatainkat. Most minden vezérigazgató vagy üzletember felé az az üzenet, hogy a vezetői feladatok közül ezek a szociális kérdések fontosabbá váltak, mint valaha. Az elmúlt bő két év tanulságai alapján rengeteg izgalmas változással állunk szembe, ezekkel lehet kísérletezni annak érdekében, hogy elősegítsük a dolgozók és a vállalat kiteljesedését.

Címlapkép forrása: Graphisoft

fehér ház amerika elnök fehérház
3-as metró forrás bkk
ekb
Elindult az uniós pénzosztás a napelemre, ablakcserére
napelem ház

Holdblog Mi is a Goldilocks?

Archívumunkból (2020) A tőkepiaci szaksajtó rendszeresen emlegette az elmúlt években, hogy épp "Goldilocks" gazdaság...

Holdblog Joe Biden mélypontja

Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe...

Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
napelem ház