A tervezet kitér az új, szigorúbb vendégmunkás-szabályokra, a magasan kvalifikált külföldiek tartózkodására vonatkozó szabályokra, valamint az úgynevezett vendégbefektetői kategóriára. Ez utóbbi tenné lehetővé, hogy megfelelő összegért cserébe az első két kategóriától függetlenül is letelepedési lehetőséghez juthassanak EU-n kívüli állampolgárok.
A tartózkodási jogosultság elnyeréséhez a befektetőknek rendelkezniük kell érvényes vendégbefektetői vízummal, ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel és a beutazásuknak nemzetgazdasági érdekeken kell alapulnia.
A nemzetgazdasági érdekbe itt beletartozna a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró (közel 95 millió forint) összegű befektetési jegy megszerzése, vagy a legalább 500 000 euró (mintegy 190 millió forint) értékű Magyarország területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdoni illetőség megszerzése is. Emellett szintén nemzetgazdasági érdeknek számítana, ha valaki legalább 1 000 000 euró (378 millió forint) értékben, oktatási-, tudományos kutatási-, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújt valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott – vagyis modellváltott – felsőoktatási intézmény részére. Ennek részleteiről az alábbi cikkekben bővebben is írtunk:
Hasonló letelepedési program egyébként már 2013 és 2017 között is működött Magyarországon, akkor a letelepedési engedélyért cserébe előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett ötéves lejáratú magyar államkötvényt lejegyezni. A négy év alatt közel 20 ezer, többségében (mintegy 80 százalékban) kínai állampolgárságú személy élt a lehetőséggel.
Ezt mutatta be a Portfolio Telepesek című hatrészes podcast sorozata, amit a Kreatív reklám- és médiaipari szaklap nemrég az év legjobb podcastjének választott. A sorozat a Spotify-on, az Apple Podcasten és az összes nagyobb podcast platformon, valamint a Portfolio-n is meghallgatható.
Lakáspiaci hatások
Nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a korábbi években aranyvízumprogram működött. A 2008-as nagy gazdasági világválság után több ország is hasonló programot indított, amik kezdetben sikeresnek bizonyultak, idővel azonban sok helyen a lakásárak emelkedéséhez vezettek, éppen ezért mostanra Európa-szerte viták folynak azok megszüntetéséről. A kritikusok szerint ez a program okozta például a portugál lakhatási válságot, miután Lisszabon különösen népszerűvé vált a külföldi befektetők körében.
A portugál fővárosban emiatt több ezres tüntetések kezdődtek, aminek szerepe lehetett abban, hogy Portugália megszüntette saját programját. Részben hasonló okok miatt az ingatlanárak meredek emelkedését tapasztalta Dublin is, így idén februárban Írország is hasonlóképpen döntött.
Ami Magyarországot illeti, a 2013-2017 közötti időszakban a program hatására közel 20 ezer fő, 6-7 ezer család érkezett, akik közül sokan ingatlant is vásároltak, elsősorban Budapesten. Bár az érintettek köréből az ingatlanvásárlók arányára vonatkozó pontos számaink nincsenek, ha azt feltételezzük, hogy a többség legalább egy ingatlant vásárolt, akkor az évente 1500 körüli többlet lakásvásárlót jelenthetett, ami az éves országos tranzakciószámból nagyjából egy, a budapestiből néhány százalékot tehetett ki.
Fontos viszont, hogy ezen vásárlások többségében a belvárosi kerületekben koncentrálódnak, így
a külföldiek lakásvásárlásai egyes városrészekben Budapesten is érdemben hozzájárulhattak a lakásárak emelkedéséhez.
Az alábbi ábra a program megszűnése után pár évvel, 2021-ben és 2022-ben mutatja a külföldiek lakásvásárlásait, amelyek között még mindig erős a kínai vásárlók aránya.
Ami az összegeket illeti, a kínaiak második helyen állnak az egy ingatlanra jutó költésben, 2021-ben 50, az ábrán látható 2022-ben pedig már 63 millió forintot fordítottak átlagosan egy lakás megvásárlására köszönhetően annak, hogy eleve a belvároshoz közeli, drágább városrészekben nézelődtek.
A vendégbefektetői kategória megjelenése az 500 000 eurós tervezett limit hatására tehát a jövőben is elsősorban a piac drágább szegmensét mozgathatja meg, ami tovább gyűrűzhet az olcsóbb ingatlanok irányába, de nagyon sok múlik azon, hogy mennyien fognak élni a lehetőséggel. Az elmúlt tíz évben 90 ezer és 160 ezer között mozgott az évente Magyarországon gazdát cserélt lakások száma, ami nagy ingadozást jelent.
Az biztos, hogy más országok aranyvízumprogramjainak megszüntetése nagyobb számban terelheti az érdeklődőket Magyarország felé, egyelőre viszont éppen az alacsony kereslettel küzd a hazai piac. Emellett egy ilyen program akár a szintén alacsony volumenű lakásfejlesztéseknek is lökést adhat, ami javíthatja a lakásállomány megújulási rátáját, de ha több új lakás is kerül emiatt piacra, az önmagában még nem fogja javítani a magyar vásárlók számára azok megfizethetőségét.
Címlapkép forrása: Getty Images
