Annyira jobb lett a világ, hogy már a villám sem csap belénk
Prof

Annyira jobb lett a világ, hogy már a villám sem csap belénk

Régen minden jobb volt - hangzik oly gyakran a mondás. Tény, hogy rengeteg szörnyűség történik ma a világban, és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy minden a jó irányba haladna. A helyzet mégis az, hogy ma sokkal jobb embernek lenni, mint 30 évvel ezelőtt. Vagy mint 100 éve. Vagy 250 éve. Vagy igazából valaha is a történelem során. Szinte minden lényeges területen látványos előrelépést mutat az emberi civilizáció: kevesebb a szegénység, az éhezés, a diktatúra, a háború és a gyilkosságok száma. Sőt, még a villám is kevesebbszer csap belénk! A sok szörnyűség és baljós árnyak mellett ne feledkezzünk meg az igazi trendekről: a világ egyre jobb hely. Erre emlékeztet minket Steven Pinker, a Harvard pszichológus professzora, aki egy átfogó képet mutat be arról, hogy mennyivel jobb ma embernek lenni, mint régen. Alábbi cikkünk az ő vonatkozó kutatását és gondolatait meséli el.

Régen tényleg minden jobb volt?

Egy új év kezdetekor érdemes lehet kicsit visszatekintenünk a múltba, hogy levonjuk a tanulságokat és átnézzük, merre is tartunk, illetve merre tart a világ. Ez utóbbival kapcsolatban nem egyszer hallani, hogy egyre csak rosszabbá válik minden. Már-már népbölcsességnek számít, hogy régen minden jobb volt. Vajon tényleg így van?Sokan érzik úgy, hogy pár évtizeddel ezelőtt még biztonságosabb, tisztább és egyenlőbb volt a világ. Nem történt annyi szörnyű esemény, mint ma, és nem volt annyira kiszámíthatatlan a politika sem. Igencsak lesújtó megállapítás ez a jelenkorról, de valóban így van, vagy pusztán az emlékeink szépültek meg?

Steven Pinker szerint ilyenkor az a helyes megközelítés, ha kizárólag objektíven vizsgáljuk a múltat: a számok segítségével. A Harvardon tanító jeles professzor meglehetősen átfogó munkát végzett ezen a téren, és nem túlzás azt állítani, hogy egyszer s mindenkorra el is döntötte a kérdést: egyáltalán nem volt minden jobb régen. Épp ellenkezőleg!

Nézzük a számokat!

Kezdjünk is hát bele a múlt és a jelen számokon alapuló összehasonlításába! 2017-ben még 12 háború dúlt a világban, 60 önkényuralmi rendszert számláltunk, 10 ezer atomfegyver fenyegette a Földet és az emberiség 10 százaléka élt mélyszegénységben. Nem egy túl kecsegetető helyzet, de lássuk, mi is volt 30 évvel ezelőtt!

Az 1980-as évek végéhez közeledve 23 helyen pusztított háború, 85 országban nyomta el az embereket diktatúra, több mint 60 ezer atomfegyver állt készen a Föld megsemmisítésére, és az emberek 37 százaléka volt extrém módon szegény. A számok magukért beszélnek: már ebben a nagyívű összevetésben is kitűnik, hogy a dolgok sokkal jobbra fordultak. De folytassuk csak tovább a történelmi áttekintést!

Sokunk emlékében benne élnek még a kegyetlen terrortámadások, amelyek az elmúlt néhány évben súlyos emberéleteket követeltek Európában. Emlékezzünk rá, hogy 2017-ben csak Nyugat-Európában 238 ember vesztette el az életét megszállott terroristák miatt. A helyzet ugyanakkor az, hogy 30 évvel korábban, 1988-ban még ennél is több, összesen 440 ember halt meg a terrorizmus miatt az öreg kontinens ezen részén. Egyszóval még itt is inkább előrelépésről van szó, már ha lehet egyáltalán az ilyen borzalmas számokat ekképpen jellemezni.

Mitől lesz jobb az életünk?

De most tegyünk egy lépést hátra, és vegyük szépen sorjában, mik is azok a szempontok, amik alapján eldönthető, hogy javul vagy éppen romlik-e a világ. Az emberek általában kevés dologban értenek egyet, de azt mégis kevesen vitatják, hogy a következők szorosan összefüggnek az életminőséggel: kiemelten fontos az élettartam, az egészség, az élelmezés, az anyagi jólét, a béke, a szabadáság, a tudás, a szabadidő és a boldogság. Ezek márpedig mind mérhetőek Pinker szerint.

Nézzük először a legalapvetőbb szempontot: az életet. Az emberi történelem túlnyomó részében a születéskor várható élettartam úgy nagyjából 30 év volt. Ma ez a szám már a 70-et is elérte a világon. Sőt, egyes fejlett országokban a 80-at is meghaladta. 250 évvel ezelőtt még a világ leggazdagabb országaiban is olyan magas volt a gyerekhalandóság, hogy három újszülöttből egy sosem ünnepelhette meg az ötödik születésnapját. Mára ez nemcsak a nyugati világból tűnt el, hanem a szegényebb országok jelentős részéből is.

A történelem során az éhezés egy mindennapi jelenség volt a legtöbb országban. Ehhez képest ma ilyesmi már kizárólag csak a legelzártabb vagy a háború sújtotta helyeken üti fel a fejét. Míg 200 évvel ezelőtt az emberiség bő 90 százaléka élt mélyszegénységben, és a kényelmes élet csak a társadalom kiváltságosainak adatott meg, addig ez mára teljesen megváltozott. Immár alig az emberek 10 százaléka számít rendkívül szegénynek.

A történelem döntő részében az erős államok és a nagy birodalmak szinte folyamatosan háborúztak egymással, a tartós béke állapota szinte elképzelhetetlen ritkaságnak számított. Ma ehhez képest egyik nagyhatalom sincs nyílt háborúban a másikkal. Sőt, a kisebb háborúk, amik vannak, is jóval kevesebb halállal járnak.

A politikai szabadság és a demokrácia terén sokan vélik úgy, hogy egyre sötétebb felhők gyűlnek fölénk a világban. Csakhogy történelmi távlatból nézve igazából még itt is azt mondhatjuk, hogy sosem volt ilyen jó a helyzet. A világ még soha korábban nem volt olyan demokratikus, mint az elmúlt évtizedben, ugyanis mára az emberiség kétharmada demokráciában él.

A történelem rámutatott, hogy még a gyilkosságok száma is jelentősen lecsökken, amikor az anarchiát és a személyes bosszúkat háttérbe tudja szorítani a jogállamiság. Ennek a folyamatnak köszönhetően pedig mára egy nyugat-európai embernek pusztán harmincötöd akkora esélye van emberölés áldozatává válni, mint középkori honfitársának.

Már a villám sem csap belénk

A világ mára sokkal biztonságosabbá vált, méghozzá szinte minden lehetséges szempontból. Az elmúlt évszázad során például drámaian lecsökkent a halálos balesetek esélye. Hogy csak néhányat soroljunk fel ezek közül:

  • 96 százalékkal kisebb az esélyünk arra, hogy autóbalesetben meghaljunk,
  • 88 százalékkal kevésbé valószínű, hogy a járdán elütnek,
  • 99 százalékkal kisebb az esély rá, hogy repülőbaleset áldozatává váljunk,
  • 95 százalékkal kevesebb a munkahelyi halálesetek száma,
  • 89 százalékkal csökkent annak az esélye is, hogy természeti katasztrófák áldozatává váljunk.


Sőt, ha mindez nem volna elég, még annak az esélye is jelentősen lecsökkent, hogy belénk csapjon a villám. Szinte már úgy tűnhet, hogy a természet, vagy a Jóisten lett kegyesebb hozzánk, de valójában az infrastruktúra és a technológia drámai javulásának köszönhetjük mindezt.

Nézzük most egy másik aspektusát az emberi életnek: a tudást és a munkát. A 17. század előtti időkben az európaiak pusztán 15 százaléka tudott írni és olvasni. Ehhez képest a 20. századra már szinte mindenki írástudónak számít a fejlett világban. Sőt, még a fejlődő világ is határozottan felzárkózott: ma a 25 év alattiak több mint 90 százaléka tud írni és olvasni a Földön.

Mi a helyzet a munka terén? Nos, a 19. században a nyugati társadalmak munkásai több mint 60 órát dolgoztak egy héten. Ma ez a szám kevesebb, mint 40. Sőt, otthon is jóval kevesebb időt kell már eltöltenünk a szokásos házimunkával: a becslések szerint nagyjából 15 óránk megy el ilyesmivel a korábbi idők 60 órájával szemben. Nem is gondolnánk, hogy az a sok technikai eszköz (mosógép, porszívó, hűtő és a többi) mennyit könnyít a mindennapjainkon.

Jól láható tehát, hogy az emberi életnek szinten minden területén - legyen szó várható élettartamról, egészségről, biztonságról, tudásról vagy munkáról - óriási előrelépés ment végbe. Adódik még a kérdés, hogy vajon boldogabbak lettünk-e mindettől? A szkeptikusok nagy meglepetésére a válasz az, hogy igen. A világ országainak a túlnyomó részében (86 százalékában) az elmúlt évtizedek során előrelépés történt ezen a terén is a vonatkozó kutatások szerint.

A világ tehát sokkal jobb hely lett mára, mint régen volt, és ezt statisztikák egész sora bizonyítja. Az emberek mégis hajlamosak csak a rossz dolgokra felkapni a fejüket, az újságírók pedig emiatt szívesebben írnak a botrányokról és a különféle szörnyűségekről. Nyilván furcsán is hatna a rendkívüli riporteri bejelentkezés egy olyan országból, ahol 40 éve béke van, nem történt semmi szörnyűség, hanem minden a legnagyobb rendben halad előre.

A sok borzalmas esemény ellenére tehát egy cseppet se gondoljuk, hogy régen minden jobb volt. A világ igenis fejlődik és az emberek egyre jobban élnek. Reménykedjünk benne, hogy ez a trend az idei, 2019-es évben sem fordul meg.

A cikk megírása során elsősorban Steven Pinker alábbi előadására támaszkodtunk.

Portfolio Prof Szereted a tudományt és a közgázt? Akkor ez a rovat pont neked való. Érdekesebbnél érdekesebb dolgokat osztunk meg a Facebookon. Ide kattintva tudsz követni minket!

máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
szep-park-20190906