Portfolio signature

Így keveredett Magyarország az egész EU-t túszul ejtő viták kereszttüzébe - Hogyan jöhet ki belőle?

Weinhardt Attila
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.

A tehetetlenség leküzdésére jött egy erős javaslat

A jogállamiság és az EU-pénzek összekötésének tervéről már évek óta írunk, és látszólag parttalan ideológiai vitákról van szó, de ez nem így van, mert az EU alapszerződésének 2. cikke leírja a jogállamiság alapfeltételeit, illetve az EU Alapjogi Chartájának 47. cikke külön is rögzíti a független bírósági rendszer szükségességét is.

Azzal, hogy a minap az éles magyar-lengyel ellenkezés ellenére 20 tagállam már megegyezett egy közös tárgyalási alapban,

most már igazán nagy a tétje a vita kifutásának, ugyanis a következő 7 évi összes brüsszeli kifizetés elindulásáról és feltételeiről van szó.

Miről szól ez az elemzés?

  • Az EU-pénzek és a jogállamiság feltételrendszerének összekötése régi vitapont, de most már igazán nagy tétje van.
  • Bemutatjuk a három kulcsfontosságú dokumentum idevágó pontjait, hiszen ezen mondatokon múlik, hogy indul-e esetleg EU-pénzes szankció Magyarország, vagy Lengyelország (vagy bármely tagállam) ellen.
  • A bonyolult helyzetből felvázolunk két lehetséges kiutat is, amely a 2021 utáni itthoni EU-pénzek felhasználását érdemben érintheti.

Kedves Olvasónk!

Támogasd te is a minőségi gazdasági tartalomgyártást!

Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható.

A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2490 forint. Az éves előfizetés díja 29845 forint. Ezzel követlenül támogathatod a legmagasabb színvonalú gazdasági, üzleti újságírást.

Signature előfizetés

Általános Szerződési Feltételek   |   Gyakran felmerülő kérdések