Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

Weinhardt Attila

Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.

Mi van a friss alku szövegében?

A merev lengyel és magyar elutasítás nem véletlen, mert a Portfolio megszerezte a csütörtökön kialkudott teljes, 21 oldalas jogállamisági rendelettervezetet, ami nagyon tágan értelmezi az EU-pénzekkel összefüggő jogállamiság kérdését. Így csütörtöki gyors helyzetértékelésünktől eltérően úgy gondoljuk, hogy magyar és lengyel szemszögből

egy fokozottan szigorú feltételrendszerről van szó, amibe sok minden belelátható.

A rendelettervezet nagyon sok konkrét olyan esetet, irányt megnevez (pl. adócsalás, adókijátszás, korrupció, összeférhetetlenség, nem kellően együttműködő, vagy a törvényi kereteket szelektíven, visszaélésszerűen alkalmazó hatóságok, az igazságszolgáltatás függetlensége csorbulásának veszélye, például a visszatartott anyagi és humánerőforrások miatt!), amelyek már alapot adhatnak az EU-pénzekre vonatkoztatva a szankciókra. Persze egy szankciós eljárás elindításához az Európai Bizottságnak előbb objektíven bizonyítania kellene, hogy hol miért sérül jogállamisági okok miatt az uniós költségvetés, az EU pénzügyi érdeke. Ez az egész mechanizmus alkalmazhatóságának egyik gyenge pontja, amint azt már tegnap leírtuk.

Miről szól ez az elemzés?

Záporoznak a magyar és lengyel kormány nyilatkozatai, amelyek mereven elutasítják a 2021 utáni EU-s pénzek szigorú jogállamisági feltételekhez kötését. Ez jól érzékelteti, hogy itt egy komoly ügyről van szó.
Megszereztük és bemutatjuk azt a 21 oldalas rendelettervezetet, amelyről csütörtökön a német soros elnökség, az Európai Parlament és az Európai Bizottság delegációja megállapodott és amely összességében egy szigorú feltételrendszert takar.
Éppen emiatt belengette a két ország vezetése a vétót az új uniós költségvetés és helyreállítási alap elfogadásánál. Ha ez megtörténne, az súlyos bonyodalmakhoz vezethetne Európa-szerte, erre is kitérünk.
Bemutatjuk azt a négy konkrét területet is, amikre gondolhatott Orbán Viktor akkor, amikor péntek reggel arról beszélt: meg vannak az ország pénzügyi forrásai a következő 2 évre.

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Már előfizetőnk? Kérjük, jelentkezzen be

Cikkarchívum előfizetés

1 854 Ft / hónap

Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetek