Portfolio signature

A szétesés, vagy a még szorosabb integráció felé haladt idén az EU? – Íme, a nagy kép! (TOP10 sztori - 3.)

48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2030-as klímacél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.

Dezintegrációs jelek

Hihetetlenül sűrű év volt 2020 (is) az EU életében és ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon előre, vagy hátrafelé haladt az együttműködésben, azaz az integráció elmélyítésében, akkor attól függően tudunk választ adni, hogy mire koncentrálunk. Ha a dezintegráció jeleit kutatjuk az emlékeinkben és ezekből akarunk akár olyan messzemenő következtetéseket levonni, hogy az EU a szétesés felé halad, akkor találunk fogódzókat ebből a rendkívüli évből.

Ezek azonban inkább epizódok voltak, mint a fő trend. Az ugyanis az integráció mélyülését jelzi.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én jogilag kilépett az EU-ból, aztán az idén év végéig tartó átmeneti időszak lejártával gazdaságilag is kilép, hiszen elhagyja a vámuniót és a közös piacot, így egy önálló jogi és gazdasági egységgé válik. A Brexit-pártiak által hőn áhított teljes szabályozási szabadság célját csak felemásan tudta elérni a brit kormány, mert az EU27 meglepően egységes tudott maradni az egész kilépési folyamat kitárgyalása során és például az egyenlő versenyfeltételekről szóló alku olyan biztosítékokat tartalmaz, ami végülis jelentősen korlátozza a szabályozási szabadságot, illetve súlyos retorziókat helyez kilátásba a britek irányába, ha megpróbálnak túlságosan alávágni az EU-s versenytársaknak. A halászati vitákban pedig egyértelmű, hogy a komolyabb engedményeket az Egyesült Királyságnak kellett vállalnia.

Miről szól ez az összefoglaló?

  • Kitérünk néhány olyan dezintegrációs jelre, ami az EU egységességének megbomlására utalt és táplálta a szétesési forgatókönyveket.
  • Rámutatunk arra, hogy a német alkotmánybírósági döntés és Angela Merkel egyik korábbi személyi döntése miért bírt nagy jelentőséggel az EU válságkezelésében.
  • Helyzetképet adunk arról, hogy 2020 végére hova jutott az integráció a súlyos viták mellett és néhány várakozást is megfogalmazunk a 2021-es évre.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés