Portfolio signature

A szétesés, vagy a még szorosabb integráció felé haladt idén az EU? – Íme, a nagy kép! (TOP10 sztori - 3.)

Weinhardt Attila
48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2030-as klímacél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.

Dezintegrációs jelek

Hihetetlenül sűrű év volt 2020 (is) az EU életében és ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon előre, vagy hátrafelé haladt az együttműködésben, azaz az integráció elmélyítésében, akkor attól függően tudunk választ adni, hogy mire koncentrálunk. Ha a dezintegráció jeleit kutatjuk az emlékeinkben és ezekből akarunk akár olyan messzemenő következtetéseket levonni, hogy az EU a szétesés felé halad, akkor találunk fogódzókat ebből a rendkívüli évből.

Ezek azonban inkább epizódok voltak, mint a fő trend. Az ugyanis az integráció mélyülését jelzi.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én jogilag kilépett az EU-ból, aztán az idén év végéig tartó átmeneti időszak lejártával gazdaságilag is kilép, hiszen elhagyja a vámuniót és a közös piacot, így egy önálló jogi és gazdasági egységgé válik. A Brexit-pártiak által hőn áhított teljes szabályozási szabadság célját csak felemásan tudta elérni a brit kormány, mert az EU27 meglepően egységes tudott maradni az egész kilépési folyamat kitárgyalása során és például az egyenlő versenyfeltételekről szóló alku olyan biztosítékokat tartalmaz, ami végülis jelentősen korlátozza a szabályozási szabadságot, illetve súlyos retorziókat helyez kilátásba a britek irányába, ha megpróbálnak túlságosan alávágni az EU-s versenytársaknak. A halászati vitákban pedig egyértelmű, hogy a komolyabb engedményeket az Egyesült Királyságnak kellett vállalnia.

Miről szól ez az összefoglaló?

  • Kitérünk néhány olyan dezintegrációs jelre, ami az EU egységességének megbomlására utalt és táplálta a szétesési forgatókönyveket.
  • Rámutatunk arra, hogy a német alkotmánybírósági döntés és Angela Merkel egyik korábbi személyi döntése miért bírt nagy jelentőséggel az EU válságkezelésében.
  • Helyzetképet adunk arról, hogy 2020 végére hova jutott az integráció a súlyos viták mellett és néhány várakozást is megfogalmazunk a 2021-es évre.

Kedves Olvasónk!

Támogasd te is a minőségi gazdasági tartalomgyártást!

Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható.

A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2490 forint. Az éves előfizetés díja 29845 forint. Ezzel követlenül támogathatod a legmagasabb színvonalú gazdasági, üzleti újságírást.

Signature előfizetés

Általános Szerződési Feltételek   |   Gyakran felmerülő kérdések