Újra és újra előjöttek a problémák
„Abnormálisan magas” az egyajánlatos közbeszerzések aránya, „különösen aggasztó” jelek vannak az átláthatóság terén és a megfigyelhető keretek „hátrányos hatásúak” az unió pénzügyi érdekeire - ilyen erős jelzők is előfordulnak abban az egyébként száraz technikai szövegben, amely azt mutatja be, hogy miért látja komoly veszélyben az unió költségvetési érdekeit Magyarország kapcsán az Európai Bizottság és miért látta megalapozottnak elindítani április 27-én a jogállamisági eljárást egy hivatalos levéllel. A felvetésekre két hónapos, tehát június 27-ig tartó válaszadási határidőt szabott a brüsszeli testület, miközben a levél második részében gigantikus mennyiségű és részletezettségű, sok esetben 2010-2015 közöttől kezdődő (!) adatokat kér be a Bizottság Excel fájlok formájában, például a különböző projektek nyerteseinek adatait, olykor személyi igazolvány számokat, illetve a nyertes cégek közösségi adószámait is.
Azt, hogy mi az igazi baja az Európai Bizottságnak a magyarországi uniós pénzosztással, már a testület április végi háttértájékoztatóján hallottak alapján megírtuk, és ez a levélben is több helyen visszaköszönt: több, mint 10 éve egyszerűen nincs érdemi fegyelmező ereje a számtalan ajánlásnak, előzetes és utólagos audit megállapításnak, a magyar hatóságok által is elfogadott összesen 2,9 milliárd eurónyi pénzügyi korrekciónak (bírságnak) a pénzosztás minőségére. (A levélben felfedik, hogy a 2007-2013-as időszakra 1,5 milliárd, a 2014-2020-as időszakra további 1,4 milliárd eurónyi kihatású korrekciót fogadott el a magyar kormány). Ezt a lesújtó megállapítást úgy értik, hogy újra és újra ugyanazok a rendszerszintű szabálytalanságok, gyengeségek, akadályok jönnek elő például a pénzosztás felügyelő szerveinél, a közbeszerzések lebonyolítása, illetve az igazságszolgáltatás területén.
Nem a büntetés a cél
Mindezt eddig úgy kezelték a magyar hatóságok, hogy a Brüsszelben fennakadt projektek számláit, vagy azok korrekcióval érintett részét végül a magyar költségvetésből (az adófizetők) állták, és kiírtak melléjük újabb projekteket, hogy azokra biztosan le lehessen hívni a Magyarországnak járó EU-pénzek 100%-át, és hogy így semmiképpen se legyen nettó forrásvesztés (ezt eddig mindkét ciklusban sikerült elkerülni). Így tehát a 2007-2013-as, illetve a 2014-2020-as időszakra járó EU-pénzek kereténél jóval több pénztömegre írt ki pályázatokat a kormány, hogy biztosan legyen itthon annyi fejlesztési számla, ami átmegy a brüsszeli szűrőn és kifizetik rájuk a pénzt.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
