Márciusi pekingi látogatása előtt Ursula Von der Leyen felszólította az EU tagállamait, hogy hatékonyabban használják a gazdasági eszközöket, többek között a külföldi támogatások átvilágításával és a gazdasági kényszerítés elleni politika elfogadásával. A Politico akkor beszámolója szerint az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok szükségességét, és bejelentette, hogy az év folyamán új gazdaságbiztonsági stratégia bevezetését (Economic Security Strategy) tervezi.
Von der Leyen hangsúlyozta továbbá, hogy fontos meghatározni az EU és Kína jövőbeli kapcsolatát az olyan érzékeny csúcstechnológiai területeken, mint a mikroelektronika, a kvantumszámítástechnika, a robotika, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia. A Kína által jelentett kihívások ellenére óvatos optimizmussal zárta beszédét, elismerve a kínai gazdaság összetettségét, és jelentőségét a 21. század alakításában. Azt is elmondta, hogy Európa megközelítésének nem kell pusztán védekező jellegűnek lennie.
Összességében von der Leyen beszéde rávilágított az EU Kínával szembeni álláspontjának kialakuló aggodalmaira és az újrakalibrálásra való igényre, így határozottabb és összehangoltabb megközelítést sürgetett az európai érdekek védelme érdekében.
Azóta pedig kiderült, hogy aktívan készül az uniós terv, amely exportkorlátozások mellett a Kínából induló, EU-tagállamokba érkező közvetlen-tőkebefektetések kontrolljára is kiterjedne, így például sokkal szigorúbb szabályokat vezetnének be az olyan FDI-projektekkel szemben, mint a debreceni CATL- és Eve Battery gyárak létesítése.
Von der Leyen pedig jelezte a G7 csúcs előtt, hogy június második felére meg is jelenhet az újragondolt, Kína gazdasági befolyását visszaszorító uniós direktívatervezet.
Főleg a technológiára koncentrálhatnak majd
Ahogy azt már von der Leyen említette, a csúcstechnológia terén jöhetnek a leginkább szigorú szabályok Pekinggel szemben. Ennek, hogy az Európai Unió listáján Kína az első helyen szerepel azon országok között, amelyek szellemi tulajdonjogi rendszere veszélyt jelent az EU-tagállamokra.
Az Európai Bizottság kétévente megjelenő jelentése arra figyelmeztetett, hogy az európai befektetők és gazdasági szereplők kiszorulhatnak Kínából, ha az ország nem biztosítja a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok tisztességes érvényesítését. Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a külföldi jogosultakat a helyi jogosultakkal szemben hátrányos megkülönböztetés éri a bírósági eljárásokban és a végrehajtó hatóságok részéről.
A bizottság a jogi rendelkezések egyértelműbbé tételére, a szellemi tulajdonjogok megsértéséért kiszabott büntetések szigorítására, valamint a peres eljárások során nyújtott kártérítések javítására szólított fel.
Kína az elmúlt években jogszabályi változtatásokat vezetett be a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megerősítése érdekében, többek között speciális szellemi tulajdonhoz fűződő bíróságokat hozott létre, valamint magasabb polgári jogi kártérítéseket és börtönbüntetéseket szabott ki a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértésekért. Az Európai Bizottság azonban hangsúlyozta, hogy egyértelműbb jogi rendelkezésekre van szükség a jogszabályok végrehajtása során a mérlegelési jogkörök csökkentése érdekében.
A jelentés kiemelte, hogy az európai érdekeltek úgy látják, hogy a kínai szankciók nem elegendőek a szellemi tulajdonjogok megsértésének megakadályozására. Leegyszerűsítve: semmi nem tartja vissza a kínai gyártókat, hogy EU-s cégek szabadalmait "lopják el".
A Kínán kívül előállított bizonyítékok bemutatására vonatkozó szigorú előírásokat és a nehézkes peres eljárásokra vonatkozó követelményeket is kihívásként említették. Az említett aggályok miatt a vállalkozások az alacsonyabb büntetési tételek ellenére a közigazgatási és büntetőjogi végrehajtási mechanizmusokhoz folyamodnak.
Az Európai Bizottság jelentése az Egyesült Államok hasonló értékelését követi, amely aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kína késlekedik a szellemitulajdon-védelmi és jogérvényesítési programjaiban elfogadott reformok végrehajtásával. A jelentés megállapította, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértésével gyanúsított áruk 70%-a és az EU-ba érkező hamisítványok 76%-a Kínához köthető.
A tervek szerint egyes csúcstechnológiás termékek exportját szigorítják majd, az EU-s gyártók kínai termelésére is szigorúbb szabályokat vezetnek be, hogy a fejlettebb nyugati eszközök és ipari megoldások jelentett versenyelőnyt Kína ne hozhassa be a szabadalmak ellopásával.
Sok problémát kell egyszerre orvosolni
Így az egyik jelentős kockázatot Kína technológiai vezető szerepre való törekvése és az EU érzékeny technológiáinak megszerzésére irányuló erőfeszítései jelentik. Kína különböző mechanizmusokat alkalmaz, többek között nyílt piaci, jogi és kényszerítő mechanizmusokat a technológiai ismeretek megszerzésére. Az ázsiai ország gyakran kémkedés és az illegális export révén jut hozzá az EU-s fejlesztésekhez. Ezek a tevékenységek veszélyt jelentenek az EU gazdasági biztonságára, és vezető pozícióinak erózióját eredményezték a stratégiailag fontos ágazatokban - derül ki Tobias Gehrke, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) geoökonómiai szakértőjének elemzéséből, amelyet az uniós stratégiát illetően fogalmazott meg.
Kína államilag irányított technológiafejlesztési megközelítése és katonai-polgári integrációja tovább bonyolítja az EU-t fenyegető kockázatokat. Az államszövetség nem rendelkezik megfelelő kapacitással ahhoz, hogy teljes mértékben megvizsgálja a polgári vállalatok, az egyetemek és a katonai szektor közötti összetett kapcsolatokat, valamint a kereskedelmi technológiák katonai eszközökben betöltött szerepét. Ez a tudásbeli hiányosság akadályozza az EU-t abban, hogy felmérje a kínai technológiai-biztonsági állam által jelentett kockázatokat és hatékonyan reagáljon rájuk.
Egy másik kockázat abból ered, hogy az Európai Uniónak nincs egységes Kína-politikája, és míg számos tagállam osztja a Kína által jelentett biztonsági fenyegetéssel kapcsolatos aggodalmakat, nincs teljes összhang sem az EU és az USA között, sem az összes tagállam között. Az EU-nak nincs közös biztonságpolitikája vagy Kína-politikája, és nem határozta meg egyértelműen a stratégiai kereskedelmi technológiák és kereskedelmük szerepét az európai biztonságban.
Ez a széttagoltság aláássa az EU azon képességét, hogy érvényesítse gazdasági befolyását és alakítsa saját érdekeit Kína felemelkedésével és az ország kereskedelmi dominanciájának fegyverként való használatával szemben.
Az EU és Kína kapcsolatához kapcsolódó kockázatok túlmutatnak a gazdasági szférán. A gazdasági és a biztonsági rendek közötti kölcsönhatás egyre nyilvánvalóbbá válik, mivel a globális kereskedelmi rendszer kihívásokkal néz szembe a fair verseny fenntartása során. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), amely a globális kereskedelmi rendszer sarokkövét képezi, már sokszor nem képes érvényesíteni akaratát. Így a szakértő szerint az EU-nak fokoznia kell a stratégiai exportellenőrzésre épülő tevékenységét, és alternatív modelleket kell mérlegelnie a kereskedelem irányítására egy geoökonómiai világban.
Az exportban minden tagállamban keménykedni kell
Gerhke szerint az összehangoltabb megközelítés elősegítése érdekében az EU-nak létre kell hoznia egy stratégiai technológiai doktrínát, amelynek elő kell segítenie a tagállamok közötti koordinációt, lehetővé kell tennie a közös kockázatértékelést, és segítenie kell a politikai döntéshozókat a stratégiai intézkedések költség-haszon elemzésének elvégzésében.
A szakértő javaslatában azt írja, a stratégiai technológiai doktrína kidolgozását egy magas szintű értékeléssel kell kezdeni, amelynek célja az EU biztonsága szempontjából alapvető fontosságú technológiák azonosítása. Az Európai Bizottság Net Zero Industry Act (nettó zéró iparági intézkedéscsomag) tapasztalataiból merítve, amely kritériumokat állapított meg és nyolc stratégiai fontosságú tiszta energiaipari technológiát azonosított, az EU-nak ezt a megközelítést ki kellene terjesztenie más érzékeny és újonnan megjelenő technológiai területekre, például a kvantumszámítástechnikára, a biotechnológiákra és a mesterséges intelligenciára.
Az értékelésnek meg kell határoznia a katonai-polgári integrációs stratégiákból és a katonai modernizáció kereskedelmi technológiákra való támaszkodásából eredő alapvető biztonsági kockázatokat.
Figyelembe kell vennie továbbá az ellátási láncok függőségéből és a technológiai know-how esetleges elvesztéséből eredő gazdasági biztonsági kockázatokat, amelyek alááshatják az európai szuverenitást. Az elemzésnek továbbá az uniós szervek - például a Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontja és a stratégiai függőségek elemzése - által már elvégzett munkára kell épülnie.
Ezzel párhuzamosan az EU-nak képességfelmérést kell végeznie annak jobb megértése érdekében, hogy technológiai előnyei hogyan járulnak hozzá biztonságához, még akkor is, ha azok nem kapcsolódnak közvetlenül kettős felhasználású vagy katonai eszközökhöz. Az Oroszországgal való gazdasági konfliktus megmutatta, hogy egy fegyverkezési gazdaságban milyen fontos a kulcsfontosságú technológiai előnyök megtartása.
A stratégiai technológiai intézkedések hatékonyságának további növelése érdekében a stratégiai technológiai doktrínának elő kell mozdítania a különböző eszközök, például az exportellenőrzés, a beruházások átvilágítása, valamint a kutatás-fejlesztés finanszírozása közötti szinergiákat. Ezeket az eszközöket közös célkitűzéseknek kell összekötniük, és elő kell segíteniük a köz- és magánszektor, valamint a nemzeti ügynökségek közötti jobb koordinációt - olvasható Gehrke javaslatából.
Ennek a keretnek azonban az a hátránya, hogy a tagállami döntések az egész EU-ra kihatnak, és az exportellenőrzés töredezettségét és következetlen alkalmazását eredményezhetik az egész blokkban.
Ezért az EU-nak törekednie kell az exportellenőrzési politikáinak nagyobb mértékű harmonizációjára és koordinációjára például egy olyan központosított uniós mechanizmus létrehozásával, amely közös szabványokat és iránymutatásokat határoz meg a kereskedelemre vonatkozóan.
Több EU-s pénz a K+F-be, kevesebb tőke Kínából
Az EU-nak továbbá prioritásként kell kezelnie technológiai autonómiájának és ellenálló képességének megerősítését a kutatás-fejlesztésbe, az innovációba és a kulcsfontosságú technológiai képességek határain belüli fejlesztésébe történő beruházás révén. Ez magában foglalja az induló vállalkozások számára kedvező környezet kialakítását, az együttműködésen alapuló kutatási projektek támogatását, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek előmozdítását.
A külső szereplőktől való technológiai függőség csökkentésével az EU növelheti képességét a kritikus technológiák védelmére, valamint saját biztonságának és gazdasági jólétének biztosítására - írja Tobias Gehrke.
Fontos még a befektéskontroll is - amelyről Ursula von der Leyen szintén a Kína-politika egyik fókuszterületeként beszélt -, és ezen a téren az elmúlt években az EU jelentősen fejlesztette gazdaságbiztonsági eszköztárát, hogy kezelni tudja a különböző kockázatokat, beleértve a tisztességtelen kereskedelmi versenyt, a gazdasági kényszert, az ellátási láncok függőségét, valamint a kritikus infrastruktúrát és a stratégiai eszközöket érintő kockázatokat.
E célból az EU elfogadta a gazdasági kényszer elleni eszközét (ACI) a gazdasági kényszer elleni küzdelem érdekében, bevezetett egy közvetlen külföldi befektetések átvilágítási mechanizmust a stratégiai eszközök és az infrastruktúra védelme érdekében, és iparpolitikai eszközöket dolgozott ki annak biztosítására, hogy az EU továbbra is innovációs hatalom maradjon. Továbbá fontos elem, a tavaly év végén minden tagállam által elfogadott Külföldi Támogatások Szabályozásáról (Foreign Subsidies Regulation) szóló eszköz is.
Az FSR célja a belső piacon az EU-ban működő vállalatoknak nyújtott harmadik országbeli támogatások által okozott torzulások kezelése. Így az Európai Bizottság jogkört kap arra, hogy az unióba települő vállalkozások anyaországi állami támogatásait, közbeszerzési megbízásait megvizsgálja. Ha azt látja, hogy egy kínai cég túlzott támogatást kap, különböző szankciókat alkalmazhat, például pénzbírságot róhat ki az érintett vállalatokra.
Ráadásul nemcsak az EU-ban működő külföldi vállalatokat, hanem az EU-ban székhellyel rendelkező multinacionális vállalatokat is vizsgálhatják.
A rendelettervezet ráadásul erős vizsgálati eszközökkel ruházza fel a Bizottságot: hozzáférhet iratokhoz, fúziók teljes dokumentációját bekérheti, de EU-n kívüli tevékenységekről is kérhetnek beszámolókat. Az összefonódások esetében a bejelentő feleknek (adott esetben) a pályázati eljárásról is részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk, beleértve a többi ajánlattevő profiljára vonatkozó információkat, azt, hogy hány szándéknyilatkozat és nem kötelező érvényű ajánlat érkezett, és kitől, mely ajánlattevők léptek vissza és milyen szakaszban stb.
Az FSR-szabályozás szigorú alkalmazása pedig a kínai technológiaszerzésre irányuló vállalatfelvásárlásokat és a "made in EU" minősítésért betelepülő kínai vállalatok térnyerését is megakadályozhatja.
Mindez pedig Magyarországot is érdekes helyzetbe hozhatja, mert már szinte egész Európa próbál fellépni a kínai tőkebefektetések visszaszorításáért, de a magyar kormány épp most köti a legnagyobb üzleteket.
Ahogy arról korábban írtunk, Európában szabályozói lépésekkel igyekeznek nehezíteni a kínai beruházásokat, illetve a legtöbb ország próbálja távol tartani magát a kínai tőkétől, de Magyarországre továbbra is özönlenek a kínai befektetések: tavaly minden ötödik jüan nálunk landolt. A trend pedig várhatóan csak fokozódik majd, ha csak az Európai Unió közös szigorításai nem kényszerítik irányváltásra a magyar kabinetet.
Címlapkép: Getty Images.
