Brüsszel lesújtó jelentést adott ki Magyarországról: egyhamar felesleges az uniós pénzeket várni

Magyarországon továbbra is rendszerszintű problémák állnak fenn az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a médiapluralizmus, a jogalkotás átláthatósága, valamint a civil társadalom működési feltételei terén – állapította meg az Európai Bizottság kedden kiadott, 2025-ös jogállamisági jelentése. A dokumentum felrója, hogy sokadik éve nem történt semmilyen előrelépés több területen, noha Magyarország ellen ezeket a kritikákat már a feltételességi eljárás is felrótta, amely miatt még mindig nem fér hozzá a kormány az uniós források egy tekintélyes részéhet.

A bíróságok függetlenségét érintő 2023-as reformokat az Országos Bírói Tanács (OBT) részben érvényesíteni tudta, ugyanakkor az új jogszabályok előkészítése során több alkalommal megkerülték a testületet.

Különösen élesen bírálta az OBT azt, hogy a bírói kinevezések új feltételeit úgy vezették be, hogy nem kértek róla előzetes véleményt – ez a bírák életpályáját és a belső igazságügyi képzési rendszert is kedvezőtlenül befolyásolja.

A Bizottság megállapította a jelentésében, hogy a Kúria esetében a joggyakorlat egységességét biztosító panasztestület működése megfelelőnek bizonyult: 2024-ben 17 egységességi határozatot és 40 panaszról szóló döntést hozott. Ugyanakkor a dokumentum hangsúlyozza: az alsóbb szintű bíróságokon a perelosztási szabályok átláthatósága továbbra sem felel meg az uniós elvárásoknak. A bírói függetlenséget érintő belső viták során nyomásgyakorlás történt:

a brüsszeli testület felidézi, hogy egy bírót a Kúria elnöke jogellenesen mozdított el beosztásából, amiért nyilvánosan bírálta a reformokat – ezt a bíróság jogerősen is kimondta.

Kiemeli az Európai Bizottság, hogy 2024-ben elfogadták az Alaptörvény 14. módosítását, amely megszüntette azt a követelményt, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészi karból kell kiválasztani. Az új szabályok szerint bármelyik jogász, aki rendelkezik három év szakmai gyakorlattal, kinevezhető legfőbb ügyésznek – ez súlyos aggályokat vet fel a pozíció depolitizáltsága kapcsán. A Velencei Bizottság javasolta a kinevezési szabályok szigorítását, de ezt a magyar kormány figyelmen kívül hagyta az uniós végrehajtó testület jelentése szerint.

Kifogásolják, hogy a legfőbb ügyész megbízatása kilenc évre szól, és továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy a leköszönő vezető hivatalban maradjon, ha az Országgyűlés nem tudja megválasztani az utódját,

ez a GRECO szerint rendszerszintű kockázatot jelent.

A fizetések emelése három lépcsőben történik 2027-ig, amely összességében 48%-os növekedést eredményezhet. 2024-ben 15%-os, 2025-re további 10%-os emelést szavaztak meg. Ugyanakkor strukturális garanciák – mint például automatikus indexálás – nem kerültek bevezetésre, ellentétben más közjogi tisztségekkel (pl. miniszterelnök, MNB-elnök), amelyek fizetése a KSH által közölt átlagbérhez kötött.

Vannak hiányosságok a korrupció elleni fellépésben

A 2024-es évben 264 jogerős korrupciós ítélet született, szemben az előző évi 364-gyel. Ez 27%-os visszaesés. A magas szintű korrupciós ügyekben továbbra sincs meggyőző ítélkezési gyakorlat, sok esetben lassú a döntéshozatal is. Megjegyzik, hogy 2023-ban elindult egy nagy visszhangot kiváltó ügy Völner Pál parlamenti államtitkár és a végrehajtói kamara elnöke, Schadl György ellen, de ez még nem zárult le.

Az Európai Bizottság szerint az Integritás Hatóság 2024-ben kilenc esetet jelentett az ügyészségnek, de korlátozott hatásköre miatt nem fér hozzá többek közt a nyomozati iratokhoz.

Az úgynevezett „felülvizsgálati indítvány” lehetősége – mely során bíróság dönthet az ügyészi elutasítás felülvizsgálatáról – bővült ugyan, de a döntés nem kötelező érvényű – állapítja meg a dokumentum. Megjegyzik, hogy a kormány máig nem teljesítette azt a 2024-es ajánlást, amely a magas szintű korrupciós ügyek nyomozásának és ítélkezési gyakorlatának javítását írta elő.

Az Európai Bizottság szerint vagyonnyilatkozati rendszer továbbra is hiányos: nem terjed ki például magántőkealapokra, vagyonkezelő alapítványokra vagy nem adóköteles bevételekre.

Mindez azért is aggályos, mert a feltételességi eljárásnak ez az egyik legfontosabb pontja, amely miatt 10 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási forráshoz nem fér hozzá Magyarország.

A 2024-es évben hat parlamenti képviselő javította önkéntes alapon vagyonnyilatkozatát, hivatalos eljárás azonban senki ellen nem indult. Az Integritás Hatóság jelentésére a kormány nem reagált érdemben, holott a testület több javaslatot is tett, például az elektronikus rendszer bevezetésére és az automatikus adatellenőrzésre – derül ki az uniós jelentésből.

Nincs megoldás a lobbistákra, a Szuverenitásvédelmi Hivatal is aggályos

A kormány ígérete szerint 2025. november 30-ig elfogad egy lobbiszabályozást, amely kiterjed az ún. „forgóajtó” jelenség kezelésére is. Azonban a jelentés kiadásáig nem született előkészületi törvényjavaslat, sőt, a parlamenti képviselők és lobbisták közötti kapcsolatokat sem szabályozza semmi. A GRECO többször is sürgette ennek rendezését.

Szerepel a jelentésben, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal több civil szervezetet vizsgált, köztük két olyan szervezetet is, amelyek tagjai az antikorrupciós munkacsoportnak.

Arra is kitért a Bizottság, hogy a közérdekű eseményekről való tudósítás lehetőségét továbbra is szelektíven tagadják meg a hatóságok a független újságíróktól.

Az állami reklámköltések elosztásának átláthatóságát célzó törvényi változtatás nem történt meg, ahogy a közmédia szerkesztői függetlenségét garantáló reform sem haladt előre

– szerepel a további pontok között.

A Bizottsági kifogások között ott van, hogy a kormány továbbra is széles körben alkalmazza a rendkívüli jogrendet, gyakran úgy, hogy ennek nem indokolt a szükségessége. Az uniós testület szerint ez aláássa a jogbiztonságot és zavarja a belső piac működését, különösen a külföldi befektetők szempontjából.

A közbeszerzésekben a „single bid” arány 2024-ben 23% volt, ami elmarad a kormány 15%-os céljától. A nemzeti forrásból finanszírozott projektek esetében a korrupciós kockázatok továbbra is magasabbak, mint az uniós támogatásúaknál – áll a jelentésben. A központi keretmegállapodások túlnyomó része (kb. 70%) egyetlen ajánlattevővel jött létre, ami monopolhelyzeteket teremtett bizonyos szektorokban – például az IT és kommunikáció területén, rója fel hibaként az Európai Bizottság.

Megjegyzik, 2025 júniusában elfogadták azt a törvényt, amely eltörli a választási kampánykiadások felső korlátját,

ami ellentétes az Európa Tanács ajánlásaival, amelyek a kampányfinanszírozás felső határainak megtartását szorgalmazzák a túlzott politikai függőségek elkerülése érdekében.

A Bizottság összegzése szerint Magyarország a 2024-ben megfogalmazott ajánlások közül több pontban egyáltalán nem tett előrelépést, különösen a bírói függetlenség, a médiapluralizmus, a civil társadalom szabadsága és a magas szintű korrupció elleni fellépés terén. A néhány pozitív fejlemény – például a béremelések és egyes igazságügyi digitalizációs eredmények – nem ellensúlyozzák a rendszerszintű problémák továbbélését. A jelentés alapján nem várható, hogy a befagyasztott uniós források teljes felszabadítása belátható időn belül megtörténik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images