budapestrepter
Üzlet

Magyar kézbe kerülhet a budapesti reptér - De miért venne bárki egy járvány közepén pont repteret?

A budpesti reptér több tulajdonosnál megfordult a 15 évvel ezelőtti privatizációja óta; volt brit, német, legutóbb pedig kanadai kézben. Hamarosan pedig ha minden igaz, magyar befektetőké lehet - legalábbis már ajánlatot tett a reptérre egy konzorcium Jellinek Dániel és az Indotek Csoport vezetésével. A Budapest Airport mögött jó évek vannak, a járvány kitöréséig a forgalom és a bevételek folyamatosan növekedtek és stabilan nyereséges volt a cég. A koronavírus-válság pedig lejjebb hozta az árazási szinteket, így ideálisnak tűnik az időzítés, ha valaki repteret szándékozna venni.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Így cserélődtek a tulajdonosok a budapesti reptérnél

Azóta, hogy az állam eladta a budapesti repülőteret, több tulajdonos kezén is megfordult a cég. A Budapest Airport privatizációja 2005. decemberében zajlott le, ekkor a repülőtér 75 évre szóló üzemeltetési jogát a brit BAA International szerezte meg, több mint 460 milliárd forintért. Alig két évvel később, 2007-ben a német ingatanfejlesztő, a Hochtief vásárolta meg a budapesti repteret, aki 2013-ban adott túl rajta, a teljes reptér-portfoliójával együtt. Ekkor került jelenlegi tulajdonosához, a kifejezetten repterekre specializálódott AviAlliance többségi tulajdonába a budapesti reptér, amely a budapesti mellett az athéni, a düsseldorfi, a hamburgi és a Puerto Rico-i repteret is üzemelteti. (A magyar állam ekkorra teljesen kiszállt a Budapest Airportból, 2011-ben ugyanis eladta a maradék, 25 százalékos részesedését is.)

Már hivatalos, hogy egy többségében magyar befektetőkből álló konzorcium tárgyal most a Budapest Airport megvásárlásáról, amelynek részese többek között az egyik leggazdagabb magyar ingatlanpiaci befektető Jellinek Dániel (és a Bloomberg értesülései szerint a Mol is).

Az értesüléseket pénteken Jellinek Dániel megerősítette, elmondta, hogy „Az Indotek Csoport üzleti tárgyalásokat folytat magyar és kisebb részben amerikai befektetőkkel a Budapest Airport Zrt. konzorciumban történő potenciális megvásárlásáról.” Hozzátette azt is, hogy a cégcsoport kiemelt erőssége olyan piaci célpontok akvizíciója, majd konszolidációja és fejlesztése, amelyek gazdasági nehézségekkel küzdenek. És ez magyarázatot is adhat az érdeklődésre, hiszen az elhúzódó koronavírus-válság eredményeként a Budapest Airport lassan bele is eshet ebbe a körbe. 

A Jellinek Dániel által alapított Indotek csoport 1997 óta van jelen az ingatlanfejlesztési piacon, és ma vezető szereplő a B és C kategóriás kereskedelmi ingatlanok magyarországi piacán. A mintegy 240 főt foglalkoztató cégcsoport több mint 300 ingatlan felett rendelkezik, a beépített és bérbe adható ingatlan terület nagysága összességében meghaladja az 1,3 millió négyzetmétert, amelyen több mint 2500 bérlő osztozik. Az Indotek Group több saját fejlesztésű lakóparkprojekttel jelen van a lakossági ingatlanpiacon is, a követeléskezelési piacon pedig a csoport elsődleges tevékenysége az ingatlanokkal fedezett vállalati követelések felvásárlása és az ezekkel kapcsolatos workout tevékenység.

Eddig nem mutatott semmi jel arra, hogy a tulajdonosok megválnának a budapesti reptértől, még a járvány okozta válság közepette sem, és az AviAlliance titokzatosan csak annyit reagált a felvásárlási pletykákra, hogy hisznek a befektetésük hosszú távú növekedési potenciáljában. (Az alapján, hogy az AviAlliance tulajdonosa egy kanadai nyugdíjalap, a PSP Investments, így feltételezhető is, hogy hosszú távú befektetésekben gondolkoznak és 1-2 nehéz év miatt nem szívesen adnának túl az eddig jól jövedelmező befektetésükön).

Az üzleti modell

A repterek fő bevételi forrását elsősorban -nem meglepő módon – a légitársaságok jelentik, akik a reptér használatáért fizetnek, de a területén található éttermektől, kereskedelmi egységekből, parkolókból szintén jelentős bevételük származik. A Budapest Airportnál a privatizációt követően a BAA kifejezett célja volt, hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól származzanak, hanem az egyéb forrásokból, mint a parkoló, vagy a kereskedelmi tevékenységek, ennek érdekében pedig olyan jelentős fejlesztések mentek végbe, mint például a SkyCourt megépítése. A terv az volt, hogy a légitársaságok számára olcsóbbá tudjon válni a reptér, ennek köszönhetően pedig rohamosan növekedhessen a forgalom és a régió legnagyobb repülőtere legyen a budapesti.

A BAA terveit a következő tulajdonos, a Budapest Aiport üzemeltetését 2007-ben átvevő német Hoctief tovább vitte, gyors ütemű fejlesztéseket helyezett kilátásba, szálloda, gyorsvasút, üzletközpont építése is szerepelt a tervek között. 2013-ban a vállalat úgy döntött, hogy értékesíti a teljes reptér-portfolióját, ezzel együtt a Budapest Airport-részesedését is, ekkor került a jelenlegi tulajdonosaihoz a budapesti reptér, az Avialliance-hez és a szingapúri állami befektetési alap leányvállalatához. De a fejlesztések nem álltak le, az elmúlt két évben a Budapest Airport több mint 50 milliárd forintot fordított fejlesztésekre.

Aranyévek után jött a koronavírus

A koronavírus-válság erős éveket követően köszöntött a világ légiiparára, a gazdasági növekedésnek és a fapadosok térhódításának köszönhetően az utasforgalom emelkedő trendet mutatott Európa-szerte 2009 óta. A budapesti reptér 2019-ben új rekordot állított fel, több mint 16 millió utast szolgált ki, és 2020 első hónapjaiban még kétszámjegyű ütemben növekedett a forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva (januárban 16, februárban 14 százalékkal).

Áprilisra viszont a koronavírus-járvány következtében pár ezer főre zuhant a forgalom, miután az országokban bevezetett határzárakra a légitársaságok teljes leállással válaszoltak. Nyáron valamelyest beindult a turizmus és több légitársaság újraindított járatokat, szeptembertől viszont a második hullám megérkezésével ismét az utasforgalom drasztikus csökkenésére lehet számítani.

Bár a teherforgalomnál messze nem volt ilyen mértékű visszaesés, sőt, a válság ellenére is gyakorlatilag szinten tudott maradni a budapesti reptéren, a reptér bevételeinek kis hányadát adta csak, így nem tudja ellensúlyozni a kieső utasforgalom hatását.

Ezzel bevételei nagy részétől is elesik idén a Budapest Airport, pedig az elmúlt években a forgalom növekedésével párhuzamosan a bevételek és a működési eredmény is stabilan emelkedett (az elmúlt 10 évben évente átlagosan 8, illetve 13 százalékkal). A Malév 2012-es csődjét szinte meg sem érezte a reptér, ha az éves eredményeket nézzük.

És könnyen előfordulhat, hogy ismét veszteségbe fordul a vállalat a költségcsökkentési intézkedések ellenére azután, hogy 2016 óta stabilan nyereséges volt az adózott eredmény szintjén, sőt, évről évre egyre nagyobb profitot könyvelt el a cég.

A reptér ugyanis viszonylag magas fix költségekkel üzemel, ahogy a költségstruktúrából is látszik, hogy a leépítések költségcsökkentő hatása limitált, mivel a működési költségen belül a személyi jellegűek csak alig 15 százalékot képviseltek 2019-ben.

Likviditási problémákról nem hallani a reptérnél, ami főként az erős közelmúltbeli éveknek köszönhető, de feltehetően a légitársaságokhoz hasonlóan a repterek is égetik a készpénzt a jelenlegi helyzetben. Ami a következő pár év kilátásait illeti, ilyen súlyos helyzetben nem volt még a légiközlekedés, a várakozások szerint csak 2022-ben állhat helyre legkorábban a budapesti reptér forgalma (globálisan egyébként inkább 2024-re számolnak a válság előtti utasforgalom visszatérésére a légitársaságok).

budkeszpenz

A korábbi járványok során legfeljebb 6 hónapig érezte a szektor a hatásokat, utána általában gyors talpra állás következett. A jelenlegi helyzet annyiban más, hogy a járvány egy súlyos gazdasági válsággal párosul és hatalmas a bizonytalanság, szinte lehetetlen előre látni. Az utazási szokások és szabályok valószínűleg hosszabb időszakra fennmaradnak.

A kilátásokat tovább rontja, hogy a repülőterek közötti verseny még élesebb lesz, mint eddig, a cél, hogy az útvonalhálózat és az utasszám visszaépüljön.

Mekkora tranzakció lehet?

A Bloomberg szerint mielőtt kitört volna a koronavírus-járvány, 3 milliárd euróra becsülték a reptér értékét (ez a jelenlegi árfolyammal számolva több mint 1000 milliárd forint), a HVG pedig úgy tudja, hogy a reptér (pontosabban az üzemeltetési koncesszió) értéke 700-800 milliárd forint lehet.

A koronavírus-válság a repterek értékeltségére is hatással volt, a bizonytalanabbá váló jövő miatt nyomás alá került az árazás. Emiatt értehető, ha akvizíciós célponttá válnak repterek.

Ha a tőzsdei versenytársak árazását nézzük (feltéve hogy ingatlancégként kezeljük őket és nettó eszközérték alapúárazási mutatót használunk), akkor az látszik, hogy a visszatekintő árazási mutatók jóval lejjebb vannak most, mint a válság előtt. Nagyobb európai reptérüzemeltetők jelenleg 40-50 százalékos diszkonttal forognak most az év eleji szinthez képest.

Az előretekintő mutatókra ez már nem igaz, de ez csak annak köszönhető, hogy a nettó eszközértékre vonatkozó elemzői várakozások nagyobb mértékben zuhantak, mint a részvényárfolyamok.

Részleteket még nem tudunk a tranzakcióról, azt sem, hogy milyen szakaszban vannak a tárgyalások, az értesülést megszellőztető Bloomberg szerint előzetes egyeztetések voltak és ajánlatot tett a többségében magyar befektetőkből álló konzorcium. Az ajánlati árról, vagy a tárgyalások menetéről hivatalos információk egyelőre nincsenek.

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

lélegeztetőgép
emanuel macron
panik (2)
Jeffrey Gundlach
palotai dániel
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavírus arantén maszk