space
Üzlet

Az emberiség legnagyobb kihívása - Valósággá válik az álom?

Mindig is piszkálta az emberiség fantáziáját, hogy milyen lehet a világűr: léteznek-e rajtunk kívül is életformák, lehet-e hatékonyan vizet bányászni a Marson, milyen lehet a légüres semmiben lebegni és így tovább. Az Egyesült Államokkal az élen rengeteget költenek az országok a különböző űrkutatási projektekre, de a privát cégek is egyre inkább helyet követelnek az asztalnál, élükön az Elon Musk és Jeff Bezos által irányított vállalatokkal. Az előttünk álló évtizedeket tekintve hatalmas potenciál lehet az űrkutatásban, a gyors fejlődést és előrehaladást nem csak a költségek radikális csökkenése, de az egyre növekvő társadalmi igények is hajtják. Ennek apropóján most "szétnéztünk a világűrben" - megnéztük, hogy milyen nagyobb projektek várhatóak a közeljövőben, kik mozgatják a szálakat, mi várható az űripar számára, és a legfontosabb: befektetőként hogy lehet mindebből profitálni.

Mi történik mostanában a világűrben?

Nem megkérdőjelezhető, hogy az emberiség fantáziáját mindig is birizgálta az űr, az űrkutatás – számos futurisztikus filmet és sorozatot találhatunk a témában, gyakorlatilag ez a topic a sci-fi zsanra egyik legmeghatározóbb tematikája.

Az elmúlt évek történései alapján pedig elmondható az is, hogy a legnagyobb befolyással bíró intézetek, államok és cégek azon vannak, hogy megvalósítsák az űrutazással és az űr felfedezésével kapcsolatos álmokat, ahogy erre ékes példa volt még február közepén a Perseverance landolása a Marson. A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos ejtőernyős leszállást követően a 250 méter mély Jezero-kráterben érte el a Mars felszínét,  a robot a tervek szerint egy teljes marsi évet - 687 földi napot - fog eltölteni a bolygón, ahol esetleges múltbéli mikrobiális élet nyomai után fog kutatni, tanulmányozni fogja a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt.

A landolást egyébként élőben közvetítette a NASA, azóta több, mint 21 millióan tekintették meg a felvételt: 

Ezen a történelmi pillanaton felbuzdulva a Forbes összegyűjtötte a közeljövőben tervezett 8 legfontosabb űrkutatási projektet, amelyekről nem lehetett sokat hallani eddig – itt szerepel többek között az első kínai űrállomás létrehozása 2022-ig, az első aszteroida-átirányító küldetés (itt ismét élni lehet a filmes párhuzammal, rengeteg aszteroidabecsapódós sci-fit találhatunk) és a Jupiter kisbolygóövének felderítése, de munkába állhat a világ valaha volt legjobb űrteleszkópja, a Webb is még 2021-ben.

Kik állnak a háttérben?

Kiemelkedik az USA

Országokra lebontva nem meglepő, hogy az Egyesült Államok költ messze a legtöbbet az űrkutatásra, ahogy az a Forune 2019-es grafikonján is látszik – csak hogy perspektívába helyezzük, a 2018-as 41 milliárd dollár

nagyobb összeg, mint amit Kína, az Európai Unió, Japán és Oroszország együttesen költött a különböző űrprogramokra.

Forrás: fortune.com

A nemrég leköszönt Donald Trump elnök is határozottan támogatta egyébként az űrkutatást, bár őt leginkább a honvédelmi megfontolások vezették. 2019 decemberében a National Defense Authorization Act for 2020 részeként újból elindította a világűrben végzett katonai műveletekért felelős U.S. Space Command-et, amely magában foglalja a Space Operations Force-ot és a Space Development Agency-t, melyek a hadi technológiák területén elősegíthetik a jövőben az innovatív megoldások feltalálását és elterjedését.

Egyre fontosabbak a privát cégek

Itt azonban érdemes kitérni a privát cégek szerepére,

az űrkutatási törekvések ugyanis manapság korántsem csak az állami szektor kiváltságai.

Sőt, az űrkutatás korai időszakaiból is tudunk példákat hozni a különböző magáncégekkel történő kooperációkra, elég például a az Apollo-programban használt Saturn V rakétára gondolni, amit többek között a Boeing épített még az 1970-es években.

Forrás: boeing.com

Persze “frissebb” példát is tudunk hozni a Nasa és egy privátcég együttműködésére, 2020 májusában a SpaceX, a NASA és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) közös projektjeként küldtek ugyanis embereket az ISS-re. Fontos mérföldkőnek tekinthető ez az esemény, ez jelentette ugyanis az Elon Musk által alapított SpaceX 18 éves történetének első emberes küldetését, az első, teljes mértékig magáncég által gyártott űrhajó és rakéta segítségével végrehajtott űrutazást, valamint

kilenc év óta az első olyan missziót, amikor az Egyesült Államok területéről lőttek fel űrhajósokat.

Európából is tudunk persze példát hozni a privát cégek térnyerésére, idén január közepén jelentette be például az Európai Befektetési Alap (EIF), hogy két privát alapba történő invesztáláson keresztül fogja támogatni az űrkutatást. A két alap a luxemburgi Orbital Ventures és az olasz Primo Space, többek között adattárolás és -feldolgozással, földrajzi helymeghatározással, elektronikával, robotikával és műholdakkal foglalkoznak a cégeknél.

És ha már a privát cégek térnyeréséről beszélünk, nem mehetünk el az Amazon nagyágyúja, Jeff Bezos cége mellett sem. Mint ismeretes, az e-kereskedelmi óriást megalapító és 27 évig irányító cégvezér nemrég lemondott vezetői tisztségéről, akkor úgy fogalmazott a világ egyik leggazdagabb embere, hogy “a csúcson kell abbahagyni”. Az űrkutatás számára azonban jóval érdekesebb, amit a befektetőkhöz írt levelében fogalmazott a guru: Bezos elmondása szerint három dologra fog összpontosítani a jövőben, ezek a Day 1 Fund (az alacsony jövedelmű családok megsegítésére összpontosító alap), a Bezos Earth Fund (a tiszta energiára való áttérés felgyorsítására összpontosító alap) és a Blue Origin, ami Bezos űrcége. Még 2018-ben úgy fogalmazott az Amazon alapítója, hogy

a Blue Origin a legfontosabb dolog, amivel foglalkozik.

- és most, hogy “eggyel kevesebb dolga lett” az Amazon apropóján a cégvezérnek, minden bizonnyal kiemelten érdemes lesz figyelni a Blue Origin körüli történéseket.

Nagy a potenciál

Egy szó mint száz, egyre több profitorientált privát vállalat jelenik meg az űrkutatás platóján, persze az úrszektor jövőbeli potenciálját tekintve ez nem is véletlen. A Morgan Stanley elemzése alapján például

több, mint ezer milliárd dolláros lehet a teljes űripar piaca 2040-re,

ez a jelenlegi nagyjából 350 milliárd dolláros piachoz képest több, mint 210 százalékos ugrást jelent. Rövidtávon a legnagyobb lehetőséget a műholdakban látják az elemzők, a várt növekedés több mint felét egyébként erről a piacról várják.

Forrás: reuters.com

A megnövekedett adatforgalom miatt az internet következő generációit biztosító műholdakra szükség is lesz, illetve míg az adatokra vonatkozó kereslet exponenciálisan nő, addig az űrbe való kijutás költsége és ezzel együtt az adatkötlség is jelentősen csökkenhet az elemzés szerint. Az új műholdakra szüksége lesz még az önvezető autóknak (főleg, ha lidar technológiával fognak működni), a mesterséges intelligenciának és a virtuális valóságot előidéző eszközöknek is. Ami pedig a műholdak költségeit illeti, az elemzés alapján jelenleg egy műhold összköltsége 60 millió dollár körül van, korábban azonban 200 millió volt – a közeljövőben pedig a tömeges gyártásnak és a mérethatékonyságbeli javulásnak köszönhetően

akár 500 ezer dollárra is csökkenhet egy műhold legyártása.

A csökkenő költségek mellett persze a komoly társadalmi igény is hajtja az űrkutatás felfutását, ahogy ez a KPMG tavaly októberi (valamelyest futurisztikus) elemzéséből is látszik; a szakértők szerint többek között az alábbi trendek lesznek a növekedés mozgatórugói az előttünk álló évtizedben: 

  • Az emberek az űrben fognak élni, dolgozni és nyaralni. 2030-ban nagy valószínűséggel mindenki ismerni fog legalább egy űrhajóst, mivel sokan megtapasztalják az űrutazást az előttünk álló évtizedben. Az űrutazás globális együttműködés keretein belül fog bonyolódni, és nagy általánosságban könnyebb lesz az űrben élni, ugyanis új egészségügyi feltételek és új kezelések fognak megjelenni.
  • "Deep space" űrkutatás. 2030-ban már vizet fogunk bányászni a Holdból, ezzel talán elejét véve a földön lévő vízkészletek rohamos csökkenéséből keletkező problémáknak. Emellett az elemzés alapján képesek leszünk  táplálékot "termeszteni" az űrben. A különböző gépek távolsági irányítása is valósággá válik (erre ma is vannak már szárnypróbálgatások), illetve talán végre felfedezhetjük az űrbeli élet bizonyítékait.

  • Üzleti modellek az űrben. Rengeteg űripari vállalkozás fog megalakulni, a kormányok pedig vevők lesznek - lényegében az űrüzlet lesz az "új start-up", a földi iparágak jelen lesznek az űrben.

  • Fenntarthatóság az űrben. Az űrben való fenntarthatóság elősegíti a fenntarthatóságot a Földön, az űrnek saját jogi hatásköre lesz. Az" űrgazdálkodás" szükséges lesz a fiatalabb generációk számára, és mesterképzésként tanítják majd az egyetemeken.

Úgy tűnik tehát, hogy kezdenek összeállni a csillagok az űrkutatás felett: vélhetően számos nagy volumenű projektet láthatunk majd megvalósulni a közeljövőben, egyre több privát cég és alap kap “helyet az asztalnál”, egyre több a jó sztori, komoly társadalmi igények mozgatják az űrkutatást és a technológiai fejlődésnek köszönhetően a költségek is egyre alacsonyabbak lesznek – már csak az a kérdés maradt, hogy

befektetőként hogyan tudunk profitálni az “űr meghódításából”?

Kik lehetnek a befutók?

A legnagyobb privát szereplők között szerepel az Elon Musk által alapított SpaceX, a Jeff Bezos által tulajdonolt Blue Origin az állami kötődésű Lockheed Martin és a műholdas képalkotással foglalkozó Maxar Technologies.

A kevésbé "biztos" befektetésnek mondható, sokkal inkább magas kockázat mellett magas felértékelődési potenciállal kecsegtető vállalatok jellemzően biankó vállalatok formájában (SPAC) léptek az elmúlt években a tőzsdére. Ide tartozik például az űrturizmus kötelékében tevékenykedő Virgin Galactic vagy az űrben végezhető gazdasági (termelő és szolgáltató) tevékenységet kiaknázni igyekvő Momentus.

A továbbiakban csak a tőzsdén elérhető vállalatokról fogunk részletesebben megemlékezni, de amennyiben a SpaceX-et vagy a Blue Origin-t tőzsdére vinné valamelyik milliárdos, nagy valószínűséggel alapvető pillérei lennének egy űrkutatásba fektető egyén portfóliójának.

Lockheed Martin

A Lockheed Martin a Lockheed és a Martin Marietta cégek összeolvadásával jött létre még 1995-ben, 105 ezer embert foglalkoztatnak jelenleg a cégnél. A vállalat az amerikai hadiipar egyik legfontosabb szereplője, legjelentősebb ügyfelük pedig az amerikai kormány, bevételük 70 százalékához innen jutnak. Tevékenységeik közé tartozik még többek között a fegyverrendszerek fejlesztése és gyártása, az űrkutatás, az űrjárművek gyártása valamint a műholdak tervezése és gyártása.

Az űrrel kapcsolatos tevékenységből származó bevételük 2020-ban az összbevételük 18,1 százalékát tette ki, ez az arány az elemzők szerint 2023-ig nem fog számottevően változni. Bevétel és profitvárakozások tekintetében egyébként minimális emelkedésnek lehetünk majd tanúi a következő években, míg az az elemzői konszenzus által megállapított célár 411,3 dolláros, ami a jelenlegi szinthez képest 20,6 százalékos felértékelődési potenciált jelent. A vállalatot 23 elemző követi, ebből 9 tartásra, 14 pedig vételre javasolja a papírt.

Ami az űrkutatás szempontjából fontos lehet a céggel kapcsolatban az az, hogy nagy erőkkel dolgoznak a kvantumszámítás fejlesztésén is. A jelenleg használt számítógépek kapacitásával összehasonlíthatatlan teljesítményű kvantumszámítógép az összes iparágat és a tudományos életet is jelentősen átalakíthatja és megkönnyítheti, rengeteg szoftverhibáktól kímélheti meg a rendszereket. A cég hivatalos weboldala szerint mivel egy új technológia kifejlesztésének költségeinek fele a szoftver ellenőrzésben és a hibák kiküszöbölésében rejlik,

a kvantumszámítógépek gazdaságos, nagy megbízhatóságú megoldásokat kínálnak az új technológiákban és iparágakban,

ilyen például az űripar. Csak hogy számokkal érzékeltessük: amit egy hagyományos, nagy teljesítményű számítógép több ezer év alatt tudna csak kiszámolni, azt egy teljes értékű kvantumszámítógép pár óra el tudja végezni.

Ha a versenytársainál előrehaladottabb számítógépeket tudnak létrehozni a Lockeednél, az komoly kereslet-és bevételnövekedést eredményezhet a vállalat számára akkor, amikor igazán berobban az űrkutatás.

A Lockheed Martin egy monstre hosszútávú fej és vállak (head and shoulders) alakzatot hagyott maga mögött, noha a sampon gyártáshoz a cégnek nem sok köze van. A formáció kialakulása elsősorban annak köszönhető, hogy a részvényeket sokkal inkább a klasszikus értékalapú kategóriába sorolják a befektetők, és az első járvány hullám után nem tudott visszakapaszkodni a korábbi csúcsok közelébe sem, szemben a technológia vezérelte növekedési papírokkal szemben. A hosszútávú fordulós alakzat miatt mostanra már egyértelmű csökkenő trendben van a papír. Bár a klasszikus RSI indikátor megbízhatósága messze van a tökéletestől ami az időzítést illeti, az enyhe csökkenő tendencia mentén majdnem egy éve remekül jelezte, hogy mikor került túladott állapotba a papír, és pattant vissza a régi tankönyvekben gyakran emlegetett harmincas értékről. Most ennek a közelében sincs, így valószínűbb, hogy a 330 és 318 dolláros támaszokról letörve inkább lefelé veszi az irányt, de ennek mértéke sem az ATR nem szokatlannak nem mondhatóan alacsony értéke, sem az intézmények szétterített megbízásai miatt nem várható hogy nagy legyen. 

Maxar Technologies

Az 1969-ben alapított, 4000 munkavállalót foglalkoztató Maxar Technologies többek között kommunikációs, Földet megfigyelő eszközök és radarok, illetve műholdak gyártásával foglalkozik, fő profilként leginkább honvédelmi cégként lehet rájuk tekinteni, ebből a szempontból akár a Lockheed Martin versenytársai is lehetnének, bár nem igazán egyezik a két cég termék és szolgáltatás palettája.

A Maxar hat fókuszterülete az alábbi ábrán látható, az űrkutatás szempontjából fontos elemek innen a gépi tanulási illetve AI rendszerek fejlesztése, a rakétafejlesztések és persze a műholdas képgyártás az űrből.

maxr

Forrás: Maxar Technologies

A vállalat egyébként a 3 dimenziós nyomtatás technológiájában is az élen jár, egy 2020 júliusi blogbejegyzésben olvashatjuk, hogy a 3D nyomtatás (vagy szinonima: additive manufacturing, AM) már alapvetés a vállalatnál a műholdak építése során. 

A 3D nyomtatás kis túlzással élve kulcsfontosságú kelléke lehet az űrben való létezésnek és az új bolygók esetleges, jövőbeli benépesítésének. Az űrben történő transzportáció kimondottan költséges és időigényes (ez persze alakulhat a Momentus példáját nézve, lsd. később), ennél fogva az asztronautáknak jóval költséghatékonyabb, ha helyben gyártják le a számukra szükséges eszközöket.  

A vállalat piaci kapitalizációja a jelenlegi 43,4 dolláros árfolyam mellett mindössze 2,66 milliárd dollár, a NYSE-n jegyzett cég jelenleg profitot nem termel, ám előreláthatólag az előttünk álló években ez meg fog változni, dinamikus fejlődésnek lehetünk majd szemtanúi az adózott eredmény soron. Bevétel tekintetében szintén kimondottan pozitívak az elemzők várakozásai, 2023-ra már meghaladhatja a vállalat bevétele a 2 milliárd dollárt is. 

Ami pedig az elemzői ajánlásokat és a célárakat illeti, leginkább vegyes képet láthatunk a szakértők oldaláról, 8 elemzőből 6 javasolja tartásra, 2 pedig vételre a részvényt, az elemzői célárak átlaga pedig 45,25 dollár részvényenként, ami a jelenlegi árfolyamhoz képest mindössze 4,3 százalékos felértékelődési potenciált jelent.

Az árfolyam itt egy nagyon is egészségesnek tűnő emelkedő trendben és azon belül is ennek konszolidációjában található. A korábbi rés feletti szintet nagyjából megtartva egy elég erősnek tűnő támasz szint a sáv alja 41,8 dollárnál. Felfelé 55 dollárnál található ellenállás, és mivel valószínűbb, hogy lefelé nem lép ki az árfolyam ebből a sávból, így ennek elérése két héten belül nem lenne különösebben meglepő. A sávban való pozitív irányú mozgást az is erősíti, hogy nincs érdemi túlvettség vagy túladottság. Ugyanakkor igazán erős vételi napot a papír piacán január óta nem láthattunk, megnyugtató lenne, ha jönnének erős jelzések arra nézve, hogy új befektetők érkeztek. Csak ennek tudatában számíthatunk arra, hogy a konszolidációból megtörténik a kitörés. 

Virgin Galactic

A Virgin Galactic az első cég lehet a tőzsdére még be nem vezetett Blue Origin mellett, ami szórakoztató jelleggel szervezne az űr peremére sétarepüléseket,

ennél fogva az űrturizmus úttörőiként tekinthetünk rájuk

- a 250 000 dolláros jegyek már előre foglalhatóak a vállalat honlapján - jelenleg már több, mint 1000 ember előre foglalt helyet a Virgin Galactic fedélzetén. A vállalat egyébként nemrég kötött egy megállapodást a NASA-val, aminek értelmében a Virgin repülői szállítmányozó eszközként szolgálhatnak a jövőben a NASA-nak. Érdekességként elmondható még, hogy a cég részvényei szerepelnek az ARK Invest ARKQ nevezetű, aktívan kezelt ETF-jében.

Ami pedig a jövőbeli repüléseket illeti, a Nemzetközi Űrállomás jelenlegi helyzetéhez képest kétszeres-háromszoros távolságra terveznek eljutni majd a repülések során, a remek kilátással kecsegtető kabin belseje így néz ki:

virgin galactic interior
Forrás: ctvnews.ca

A milliárdos üzletember Richard Branson által alapított vállalat piaci kapitalizációja a jelenlegi 30,3 dolláros árfolyam mellett közel 6,86 milliárd dollár, a NYSE-n jegyzett cégnek jelenleg több, mint 800 alkalmazottja van. A vállalat egyelőre profitot még nem termel, és előreláthatólag az előttünk álló években ez nem is fog változni, bár jelentős csökkenésnek lehetünk majd szemtanúi az adózott eredmény soron. Bevétel tekintetében szintén kimondottan pozitívak az elemzők várakozásai, bár azt is érdemes megjegyezni, hogy rendkívül alacsony bázisról indul a cég ebben a tekintetben, a vállalkozás még igencsak kezdeti stádiumban van. 2021-ben például mindössze 5,7 millió dolláros lesz a bevételük az előrejelzések szerint.

Ami pedig az elemzői ajánlásokat és a célárakat illeti, többnyire pozitív képet láthatunk a szakértők oldaláról, 9 elemzőből 5 javasolja tartásra, 4 pedig vételre a részvényt, az elemzői célárak átlaga pedig 37,2 dollár részvényenként, ami a jelenlegi árfolyamhoz képest 22,8 százalékos felértékelődési potenciált jelent.

Azt mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a szektor felkapottsága és a vállalat korai stádiuma apropóján rendkívül volatilis és spekulatív részvényről beszélünk, nem véletlenül kedvelt részvény a Virgin papírja a wallstreetbetses körökben sem; a GameStop short squeeze őrület során például ezt a részvényt is felkapták, volt olyan, hogy egy nap alatt több, mint 20 százalékot szárnyalt a jegyzés. A közelmúltban bejelentett tesztrepülés-elnapolások és a mostanában tapasztalt általános tőkepiaci hangulat azonban kimondottan rosszat tett a növekedési potenciálja alapján árazott vállalat papírjának, komoly eséseket láthattunk a február eleji csúcs óta.

A Virgin Galactic grafikonja úgy néz ki mint Richard Branson frizurája: szokatlan és zabolátlan. Tele van gyors és nagy mozgásokkal, akár a trenddel megegyező, akár ellentétes irányban történnek ezek. A magas volatilitás nagymértékben megnehezíti a pozíció kockázatkezelését, ezért ha valaki nem hosszútávú fundamentális elemzés okán gondolja úgy, hogy az árfolyam lehagyja a sztratoszférát, akkor is a portfólión belül alacsonyabb súllyal érdemes ezt a papírt szerepeltetni, ha egyáltalán érdemes.  A gyengébb kiszámíthatóság ellenére a klasszikus paraméterekkel beállított PPO szépen jelzi a részvény piacának ciklikusságát, aminek a folytatódására lehet számítani. Ez pedig menetrend szerint egy felfelé ívelő rövidtávú mozgást kellene, hogy magával hozzon. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az egyébként igencsak mélyen szántó korrekció viszonylag alacsony forgalom mellett zajlott le, amit az enyhén középtávú CMF is megerősít. Mindezek mellett nagyon úgy néz ki, hogy a Virgin Galactic esetén eljött a ‘hammer time’ ideje, hiszen megjelent a kalapács alakzat, a tegnapi nap folyamán nap közben sokat mászott vissza zárásra a papír, ráadásul annak ellenére, hogy az általános piaci hangulat nem volt éppen galaktikus. Megerősítő fehér gyertyák azért kellenek ehhez feljebb, mert a felső árnyék sem volt éppen kicsi. A 30 dolláros szint alatti zárás, főleg nagy forgalom mellett újabb negatív jel lenne, és így már a hosszútávú emelkedő trend is a földbe csapódás veszélyével kellene, hogy számoljon.

Momentus

A Bill Ackman támogatta Momentus még 2021 első negyedévében tervezi tőzsdei debütálását egy biankó vállalaton (SPAC) keresztül, ez pedig a Stable Road Aquisition Company (SRAC). A Momentust 2017-ben alapították, fő tevékenységük alapján az űrben végezhető gazdasági (termelő és szolgáltató) lehetőségeket igyekeznek kiaknázni, egész pontosan az űrben történő szállítmányozásban és logisztikai megoldásokban tervezik segíteni a vállalatokat, legyen szó akár műholdakról, akár emberekről - kisbefektetői körökben

gyakran utalnak úgy a vállalatra, hogy ők lehetnek az "űr postásai".

Stratégiai partnerségben állnak többek között a NASA-val, a SpaceX-el és a Lockheed Martinnal is. Mindezek mellett az űrbányászat irányában is terveznek terjeszkedni, a NASA-val közösen dolgoznak jelenleg ezen a projekten.

Természetesen ez a vállalat is, akárcsak a Virgin Galactic, kimondottan korai stádiumban van még, ennél fogva rendkívül volatilis a részvény, és az átlagos forgalom is relatíve alacsony a papírnál - persze a tőzsdére vitel megtörténésekor ez könnyen megváltozhat, mostanában azonban a tőkepiacok által a "SPAC-okra mért csapások" miatt kimondottan nagyot zuhant a részvény árfolyama.

Mivel a vállalat tőzsdei bevezetése még nem történt meg, egyelőre nem tudunk beszámolni a Reuters adatbázisában található elemzői bevétel-és profitvárakozásokról, ajánlásokról és célárakról, de amint sor kerül a bevezetésre - vélhetően ez nemsokára meg fog történni -, ezen a téren is tudunk majd információval szolgálni.

A Stable Road Acquisition alacsony forgalmú, így könnyen rángatható piacán február közepén történt egy fordulat, a rövidtávú emelkedő trendből. Ez pár nap után felgyorsult és a részvény szabadesésbe kezdett, ami egy űrkutatással foglalkozó vállalat esetén sem jó jel. A forgalom alapú indikátor az árfolyam viselkedésével karöltve azt súgja, hogy van még bőven spekulatív pozíció a piacon, így egyelőre csak enyhe jelek vannak arra nézve, hogy az esés a végéhez közeledne. A 14 dolláros szint enyhe lélektani támasz szintnek mondható, mert korábban ezek a szintek már megtartották az árfolyamot, tegnap zárásra efölé vissza tudott kapaszkodni a részvény, egy nem is olyan kicsi alsó árnyékot maga mögött hagyva. Tekintettel a cég mögötti minden hájjal megkent Hedge Fund gurura, aki még a nagy Carl Icahn-al is hajlandó szembeszállni, ne lepődjünk meg, ha a papír piacán nagy aszimmetriát fogunk tapasztalni a későbbiekben. 

Címlapkép: Paul Hennessy/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

izrael
brazilia2
bear
joe biden afganisztan csapatkivonas nato 210414
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző

Osztályvezető

Osztályvezető
Online előadás
Praktikus módszerek, portfólióépítés.
Online előadás
Hasznos tippek és trükkök
bear