Kitört a Mol - Érdemes még felkapaszkodni a rakétára?

Mi mozgatta az árfolyamot?

A tavaly november elején közzétett harmadik negyedéves beszámoló idején nagyot ugorva 2600 forint közelébe emelkedett az árfolyam, ezt követően kisebb-nagyobb kilengésekkel folytatódott az emelkedés egészen február közepéig. A negyedik negyedéves számok közlése után viszont valósággal földbe állt a részvény, elsősorban a globális bankválságtól való félelem okozta széles körű tőzsdei lefordulás miatt egy hónap leforgása alatt közel 15 százalékkal került lejjebb a Mol árfolyama. Ám a március közepi lokális mélypont után - és a rekord magas, két számjegyű osztalék bejelentését követően - kilőtt a jegyzés és 35 százalékot szárnyalt egészen július közepéig, amikor is a szelvényvágás következtében visszaesett ismét az árfolyam, ezt pedig újabb lejtmenet követte augusztus elején a csalódást keltő második negyedéves gyorsjelentés után. Ugyancsak az árfolyamesés irányába hatott még egy július végi értesülés, miszerint az oroszok a Brent nyersolajhoz képest a korábbinál sokkal kisebb negatív spreadet terveznek adni a Mol felé.

Mit mondanak az elemzők?

Az elmúlt bő tíz évben gyakran változott jelentősen az elemzői megítélés a Mol részvényével kapcsolatban, volt idő, amikor mindössze 20-30 százalékos vételi ajánlási aránnyal „büszkélkedhetett” a papír. 2016 eleje óta azonban szemmel láthatóan javult a szakértők megítélése a magyar olajvállalattal kapcsolatban, jelenleg 66,7 százalékos a vételi arány a részvénynél. A Molt 9 elemző követi.

Ami pedig a versenytársakkal való összehasonlítást illeti: az európai olajpiaci szereplők jellemzően 2-4,5-ös EV/EBITDA szorzón forognak, bár vannak kiugróan magas értékeltségű cégek, például a finn Neste. Az iparági átlag 3,97-szeres, ez alapján kifejezetten olcsónak tekinthető a Mol részvénye, ha a versenytársakhoz viszonyítunk.