Korábban tudomást szerezhettünk arról, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba 2960 milliárd forint került vissza, azonban ebből a hazai államkötvény állományt (1345 milliárd forintot) azonnal be kellett vonni és adósság-csökkentésre fordítani. Annyit tudtunk még ezen felül, hogy 140 milliárd forint volt likvid formában, a többi közvetlen és közvetett részvénybefektetésben (befektetési alapokban) és egyéb befektetésekben. Mivel tudjuk, hogy 230 milliárd forintot át kell utalnia az államnak a pénztárakhoz, ezért már rögtön ki lehet jelenteni, hogy a tagi kifizetésekhez is szükség volt egyes befektetések értékesítésére.
Sajnálatos módon egyelőre csak a sötétben tapogatózunk, ha azt akarjuk kideríteni, hogy milyen ütemezés szerint és milyen befektetésektől szabadul meg az ÁKK. Egyedül a BAMOSZ adataira lehet hagyatkozni, ezek alapján pedig azt lehet látni, hogy az ÁKK nem tétlenkedett és már komolyabb visszaváltások intézett a nyilvános alapoknál is. Mivel lehet tudni, hogy a pénz többsége zártkörű alapokban van nyilvántartva, amelyek nehezen láthatók, ezért csak találgatni lehet, hogy mi történik a színfalak mögött.
Vannak sejtéseink
Szerencsére a nyilvános alapok esetében könnyű dolgunk van, hiszen az elérhető napi nettó eszközérték adatokból azonnal lehet látni, ha egy nagyobb visszaváltás történik egy alapnál. Az utóbbi napokban rendre megszaporodtak a szokásostól eltérő mozgások a piacon, több alapkezelő alapjainál is arra lehettünk figyelmesek, hogy napok alatt drasztikusan visszaesett a kezelt vagyon. Mivel egy ilyen hirtelen változásra az lehet a leglogikusabb magyarázat, hogy az állami befektetési jegy visszaváltások megindultak, könnyen következtethetünk arra, hogy mekkora pénzeket vont magához az állam.
Az alábbi gyűjtésünkben csak a BAMOSZ adatbázisában szereplő részvényalapokat tüntettük fel, azok között is azokat, amelyek az elmúlt egy hétben szokatlanul nagy eszközérték csökkenést mutattak. Mint látható voltak olyan alapok, ahol a vagyon 80-85 százaléka is kivonásra került, míg más esetekben is 20 százalék feletti vagyon-csökkenésről beszélhettünk.
Az alapok mindegyikében pénztári vagyonok voltak elhelyezve, az államhoz visszakerült jegyekkel viszont az állam nem tud mit kezdeni, hiszen neki nem a jegyekre, hanem készpénzre van szüksége. Pontosan ezért indulhatott meg a július 20-i határidő környékén a visszaváltási hullám. A gyűjtésünkből az derül ki, hogy az Aegon, az ING, a Pioneer, a Concorde és a Generali volt alapjain keresztül a leginkább érintett. Csak a feltüntetett alapok esetében közel 40 milliárd forintnyi pénzhez jutott hozzá az ÁKK.
Az ÁKK a nekünk nyilatkozó alapkezelők szerint kooperatívan járt el, a visszaváltási szándékról már korábban értesítették az alapkezelőket, és a visszaváltásokat is úgy időzítették, hogy azok ütemezettek legyenek, tehát ne egy összegben szakadjon az alapkezelők nyakába az állami roham. Vélhetően nem ez volt ez első eset, hogy ilyen anomáliákra figyelünk fel az adatbázisokban, hiszen számos alapkezelőnek voltak olyan alapjai, amelyekben komoly magánnyugdíjpénztári pénzek hevertek.
Nagyobb részben a sötétben tapogatózunk
Az államnál lévő volt nyugdíjpénztári vagyon nagyobb része viszont olyan alapokban van, amelyek nem láthatók a nyilvánosság számára. A zártkörű alapok a legdinamikusabban növekvő szegmensei voltak a hazai piacnak, viszont ennek ellenére csak nagyon keveset látunk a szektorról. Azt lehet tudni, hogy az OTP, az ING és az AXA meghatározó szereplő ezen a piacon, viszont mellettük még több alapkezelő is indított zártkörű alapokat.
Egyelőre azt az információt kaptuk, hogy nem indult meg ezen a fronton a tömeges visszaváltás, azonban azt elmondhatjuk, hogy lehetőség szerint az ÁKK itt is a fokozatos visszaváltásban lesz érdekelt. A nyugdíjak kifizetése miatt mindenképpen hozzá kell nyúlni a zártkörű alapokhoz is, a több százmilliárd forintos visszaváltásokat pedig a forgalmazóknak kell majd levezényelniük.
A kormány az előzetes tervei szerint el akarja kerülni a hazai tőzsdén a nagyobb kilengéseket, ezért úgy próbálja majd értékesíteni a befektetési jegyeket, hogy azok ne legyenek piacmozgató hatásúak itthon. Információink szerint előfordulhatnak olyan esetek, amikor az állam nem készpénzt kap a befektetési jegyekért cserébe, hanem az alapban lévő részvényeket, amelyeket majd ő adhat el, természetesen a hazai papírokat megtartva.
Ez azért fontos, mivel kifejezetten hazai részvényalap nem volt a nyugdíjpénztáraknál, viszont régiós alap igen, amiben volt magyar kitettség is. Ha közvetlenül visszaváltaná az állam a jegyeket, akkor az alapkezelőnek értékesítenie kellene a mögöttes eszközöket, ami nyomás alá helyezhetné a magyar piacot. Erre viszont nem fog sor kerülni.
Legnagyobb sajnálatunkra ennek nem nagyon lesz látható jele, hiszen egy nagyon kevéssé ismert szegmensről van szó. Csak akkor kaphatunk információkat, ha az ÁKK (vagy a külföldi papírok letétkezelését végző Unicredit, vagy a Felügyelet) közölni fogja a portfóliójában lévő alapokat, illetve leírja, hogy milyen visszaváltások történtek. Esetleg még úgy is információkhoz juthatunk, hogy egyes kisebb tőzsdén jegyzett vállalatok közlik, hogy egy tulajdonos bizonyos részesedési korlátot átlépett.
