Iparági szakértők szerint azokban az országokban, ahol nem tiltják az olyan alternatív dohánytermékek használatát, mint az elektronikus cigaretta, a hevített dohány vagy éppen a nikotinpárna, ott jelentősen csökken a hagyományos cigaretták, illetve a vágott dohány fogyasztása.
William Stewart, a Povaddo alapítója által hozott példák között Svédország áll a legjobb helyen, ahol a hagyományos cigaretták fogyasztása 50 százalékkal csökkent. Ezzel szemben például Törökországban - ahol tiltják az alternatív termékek árusítását - a cigarettázók száma alig csökkent.
Az európaiak széles körben elfogadják, hogy az olyan füstmentes alternatívák, mint például az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek megfelelő alternatívái a cigarettának, és hogy az EU-nak gondosan mérlegelnie kell az ezekre alkalmazott adópolitikát.
Az Európában megkérdezett felnőttek kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy a cigarettázókat a tudományosan megalapozott alternatívákra történő áttérésre lehet ösztönözni helyes adópolitikával. Vagyis azzal, ha ezeket a termékeket a cigarettánál kisebb mértékben, de még mindig elég magasan adóztatják ahhoz, hogy a fiatalok vagy a nem cigarettázók ne használják.
A kutatásban részt vevő országok (Magyarország nem volt köztük) megkérdezettjei szerint a kormányok hozzájárulhatnak a közegészségügy javításához olyan politikák támogatásával, amelyek arra ösztönzik azokat a felnőtt dohányosokat, akik nem szoknak le teljesen, hogy térjenek át az innovatív füstmentes alternatívákra. Utóbbiak potenciálisan kevésbé károsak, mint a dohányzás folytatása (a megkérdezett lakosság 67 százaléka). Az EU-nak időt és erőforrást kellene fordítania a dohányzás felszámolására azáltal, hogy minden dohányost arra ösztönöz, hogy vagy teljesen leszokjon a dohányzásról, vagy térjen át egy tudományosan megalapozott, kevésbé kockázatos alternatívára (67 százalék).
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az EU-s döntéshozók és az általuk képviselt polgárok között szakadék van
- mondta William Stewart.
A felmérésből az is kiderül: tízből hatan (60 százalék) úgy vélik, hogy országukban „probléma" van a tiltott dohány- és nikotintartalmú termékekkel, bár a 13 tagállam válaszadóinak csupán 6 százaléka állapította meg helyesen, hogy 2022-ben 10-15 milliárd euró adóbevétel esett ki az illegális kereskedelem miatt.
A megkérdezettek az illegális dohánytermékek és nikotintartalmú termékek hatásait nagymértékben elismerik és megértik, még akkor is, ha a probléma méretét alábecsülik: 74 százalék egyetért azzal, hogy bizonyos dohány- és nikotintartalmú termékek betiltása nem vezet a fogyasztás csökkenéséhez, ehelyett a fogyasztókat inkább a feketepiac felé terelik. 65 százalék egyetért azzal, hogy a dohány- és nikotintartalmú termékek illegális kereskedelme aláássa a cigarettázás arányának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. 73 százalék egyetért azzal, hogy a dohány- és nikotintartalmú termékek illegális kereskedelme súlyos negatív következményekkel járhat a biztonságra és a közegészségügyre nézve az adott országban.
A svéd példa
Svédországban köztudottan nagy hagyománya van a snüssz és nikotinpárna fogyasztásának és nagy részt ennek köszönhetően a hagyományos cigaretta fogyasztásának aránya nagyon alacsony - erről Anders Milton orvos, a Snüssz Bizottság elnöke beszélt, aki szerint ennek köszönhető, hogy az országban a tüdőrákos megbetegedések száma is lényegesen alacsonyabb, mint máshol Európában.
Eközben Magyarországon
A feketepiacon is működnek a közgazdasági alapelvek, ha van kereslet, lesz kínálat. Magyarországon a reálbérek csökkenése és a dohánytermékek drágulása a feketepiac felé hajtották az embereket.
A nem trafikban vásárolt termékek egyik forrása a legfrissebb felmérés szerint az olcsóbb szomszédos országok (Szlovákia, Szerbia) illetve a hamis termékek (legalább 18 féle hamis Marlboro termék volt „forgalomban”).
A GfK kutatása szerint
a lakosság által fogyasztott cigaretták 13,2 százaléka nem adózott Magyarországon, ami az elmúlt évtized legmagasabb értéke.
Ennél is rosszabb, hogy ebből 5,4 százaléka hamis. Ez az előző évhez képes négyszeres növekedés, de az öt évvel ezelőtti állapothoz képest hússzoros. A hamis termékek az úgynevezett illicit white (kimondottan csempészárunak gyártott) termékek rovására nőttek, azok aránya csökkent.
A hevített termékek a hamisítással szemben ellenállónak bizonyultak, a kutatás nem talált hamis terméket. A szomszédos országok alacsonyabb adóterhelése (és ára) ugyanakkor meglátszik a forgalmon, a fogyasztás 4,7 százaléka nem adózott Magyarországon, a külföldi termékek 40 százaléka szlovák eredetű.
Tavaly több mint 4 milliárd forint értékben foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csempészett dohányárut, ez jóval magasabb az egy évvel korábbinál, de töredéke a 2021-es összegnek.
Címlapkép forrása: Shutterstock
