Elindul a külső egyensúly romlása Magyarországon

Az idei 2,8%-os GDP-növekedési előrejelzés nagy megütközést keltett kedden, ennek előzményeiről itt írtunk. A jegybank ma elmagyarázta, hogy mire alapozza a ragaszkodását a nagyon magasnak tűnő prognózisához. A szakértők megfigyelése szerint az első GDP-adatok prociklikusan alálövik a tényleges GDP-növekedést, vagyis a gazdaság fellendülő fázisában kisebbek az első számok, amelyek a később a revíziók során felfelé módosulnak. Éppen ezért az MNB azt gondolja, hogy jövő szeptemberben a KSH már 2,8%-os adattal fog előállni. A jegybank hangsúlyozza, hogy nem egyedül ők követik ezt a megoldást, hanem a Bank of England is. (Igaz, az MNB éppen akkor állt át erre a megoldásra, amikor az eddig is valószerűtlennek tűnő 28%-os előrejelzését lefelé kellett volna módosítania.)

Amennyiben a revíziók becslését nem végezte volna el a jegybank, 2,3-2,5%-os GDP-növekedést adtak volna idei prognózisnak. Ez szintén a lehetőségek felső határán van, tekintve, hogy ez első három negyedév átlagos GDP-növekedése 2% volt.

A jövő évi élénkülést illetően a jegybank óvatos volt, hiszen a 3,6%-os előrejelzése elmarad például az NGM 4,1%-os prognózisától. Ugyanakkor a jegybank várakozásai is 0,6 százalékponttal emelkedtek szeptemberhez képest, amit elsősorban az magyaráz, hogy mind a lakossági fogyasztás (a bérmegállodás hatására), mind a beruházások (a mélyebb bázis, illetve a vállalati fejlesztések várt élénkülése miatt) magasabb dinamikát mutatnak majd, mint azt korábban várták. (Kötelességszerűen megjegyezzük, hogy az MNB jövő évi előrejelése nem tartalmaz hasonló korrekciót, mint az idei, de a jegybank szerint a gazdaság ciklikus pozíciója amúgy is záródik, ezért a GDP-ben bekövetkező revíziók várható értéke nulla.)

Az erős belsőkereslet-növekedés elméletben a gazdasági növekedésre, a külső egyensúlyra és az inflációra hathat, a jegybank szakértői szerint ezek közül az inflációra lesz a legkevesebb hatása. Ennek oka, hogy a lakosság korábban elhalasztott vásárlásai a tartós fogyasztási cikkek körében mutatkoznak majd meg többletkeresletként, ennek pedig magas az importtartalma. Az indirekt hatásoktól szűrt maginfláció jövőre 2,3%-os lehet, ezt szeptemberben is közel hasonló szintre, 2,2%-ra becsülte az MNB.

Inflációs nyomás azokon a területeken lehet, ahol a jövő évi béremelés költségoldalon is hat. A járulékcsökkentés a legtöbb területen kellőképpen kompenzálja a vállalakozásokat, hogy a bérköltségük ne emelkedjen nagyobb mértékben, mint az idén, a kivételes területek azok lehetnek, ahol a minimálbéresek, illetve szakképzett minimálbéresek aránya magasabb.

Az államháztartás idei GDP-arányos hiánya 1,5-2%-os lehet. A jegybank értékeli "az elkötelezettséget a magasabb deficit felé", és úgy látják, hogy 1,5%-ig fel tudja emelni a hiányt, hogy ennél magasabbra is sikerül-e, az kérdéses. (Az NGM 2% feletti hiányt vár idénre.)

• Címkék:
• makrogazdaság,
• előrejelzés,
• inflációs jelentés