A termőföld értékesítése utáni adózásról részletesen (x)

2011. december 5. 15:15    
 
Mi dönti el, hogy mennyi adót kell fizetnünk termőföld értékesítése után? A válasz kicsit összetett, hiszen befolyásolja, hogy hogyan jutottunk a földhöz, meddig volt a tulajdonunkban, milyen költségeink merültek fel a tulajdonban tartás időszaka alatt az ingatlannal kapcsolatban, valamint az, hogy kinek, mikor, mennyiért, milyen céllal adjuk el. Alap esetben a keletkező jövedelmünket 16% adó terheli, ennek ellenére, lehet, hogy nem is kell adót fizetnünk...

Az alábbiakban a termőföld értékesítése utáni adófizetési kötelezettségről kívánunk részletesebb tájékoztatást adni.

A termőföld értékesítése utáni adózásról részletesenIngatlan, ezen belül termőföld értékesítése esetén a magánszemélynek meg kell állapítania, hogy a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 59-64. §-ai, ill. ezen tv. 1. számú melléklete alapján keletkezik-e adókötelezettsége. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. alapján termőföld az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban, vagy halastóként tartanak nyilván.

Amennyiben termőföldet értékesítünk, és ebből jövedelmünk (bevétel és költségek különbözete ) keletkezik, úgy adófizetési kötelezettség terhel bennünket. 2011. évtől a termőföld értékesítéséből származó külön adózó jövedelem után 16 % az adó mértéke. Az ingatlan átruházásból származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották. Ha pl. ez év december 20-án aláírjuk az adásvételi szerződést, de a szerződést csak a következő évben, január 6-án nyújtom be a földhivatalba, úgy adózás szempontjából a következő év számít a jövedelem megszerzésének az idejének!

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál az értékesítésből származó bevételből (az ingatlan-átruházási szerződésben (adásvételi, csere) rögzített érték, a vevő által fizetett késedelmi kamattal kiegészítve - ha volt) kell kiindulni, ezt csökkenteni kell a következő (számlákkal igazolható) levonható költségekkel, melyek az eladott ingatlannal összefüggésben felmerülnek:
  1. megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő kiadások,
  2. az ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházások költsége,
  3. az átruházással kapcsolatos kiadások.

1. Megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő kiadások
  • az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték,
  • a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték,
  • a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg,
  • öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték (vagyonszerzési illeték alapja).
  • ajándékozás esetén a szerződésben meghatározott érték (vagyonszerzési illeték alapja).
  • ha illeték kiszabására nem kerül sor
    • örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték,
    • ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le.
  • ha a megszerzésre fordított összeg (a szerzéskori érték) nem állapítható meg, a vételár a bevétel 75 %-a (tehát az értékesítési ár 25%-a minősül jövedelemnek), csak nagyon korlátozott esetekben alkalmazható (pl.: részarány-kiadás). (Ez a szabály nem alkalmazható, pl. azzal az indokkal, hogy elveszett az adásvételi szerződés összes példánya, és nem tudom, anno mennyiért vettem, örököltem, cseréltem stb.! Ebben az esetben ugyanis a megszerzésre fordított összeg megállapítható, amelyhez a földhivataltól, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a szerzési érték meghatározásához szükséges iratokat be kell szerezni.)
  • egyéb költségek:
    • fizetési meghagyásban szereplő vagyonszerzési illeték, illetve az
    • alapeljárási illeték amelyek megfizetéséről bizonylattal kell rendelkezni.

2. Ingatlanon végzett értéknövelő beruházások költsége

Értéknövelő beruházás az a ráfordítás, melynek eredményeképpen az ingatlan szokásos piaci értéke növekszik. Értéknövelő beruházás továbbá, ha az átruházást megelőző két éven belül, és az eladási ár 5 %-át meghaladó mértékben kerül sor a beruházásra az ingatlan állagmegóvása érdekében.
Értéknövelő beruházás például:
  • Közműfejlesztés,
  • kerítés, támfal,
  • öntözőrendszer kiépítése,
  • meliorációval, talajvíz elvezetésével kapcsolatos ráfordítások,
  • termőföld rendbetétele (pl. becserjésedett szántó művelési ágú terület kitisztítása),
  • telekalakítás költsége
    • kimérés költsége
    • művelési ág megváltoztatás
    • külterületi ingatlan belterületivé minősítésének költsége
.
3. Átruházással kapcsolatos kiadások

Átruházással kapcsolatos költségnek számít például a hirdetési költség, ügyvédi költség, ügynök (ingatlanforgalmazó) díja stb.

Lényeges, hogy a fentebb részletezett kiadások csak akkor vonhatóak le a bevételből, ha igazolni tudjuk őket. Amennyiben tehát nem rendelkezünk számlával pl. az értéknövelő beruházáshoz felhasznált anyagról, szolgáltatásokról, vagy az eladáshoz kapcsolódó hirdetési költségekről, úgy ezen jogcímeken levonást nem hajthatunk végre a bevétel terhére.

A jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a tulajdonban tartás időszakát is. A jövedelem meghatározásához a költségek levonásával számított összeget csökkenteni kell a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve a hatodik évtől, évente 10 -10 százalékkal (minden évben 10 százalékkal nő a levonható hányad). Ennek megfelelően, amennyiben valaki az értékesítést 15 évvel megelőzően, vagy annál régebben szerezte az ingatlant, az abból származó teljes jövedelme adómentes.

A termőföld értékesítése utáni adózásról részletesen


Az 1996 előtt szerzett ingatlanok esetén 100% a levonható összeg. Tehát aki 2011. évben az 1996-ban, vagy ennél régebben vásárolt termőföldjét adja el, annak az eladásból nem keletkezik adóköteles jövedelme,

Adómentes átruházás:
  • Amennyiben a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 4 millió 318 ezer forintot, akkor a termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része adómentes. Ennek feltétele, hogy a termőföldet olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évig egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy olyan magánszemélynek értékesíti, aki regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja.
  • Ha a magánszemély úgy adja el a termőföldet az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezeti vagyonnevesítéssel megállapított részarány-tulajdonának a megszűnését eredményezi, akkor a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelme adómentes függetlenül attól, hogy egyébként mennyi az éves összjövedelme.
  • Ugyancsak jövedelemkorlátoktól függetlenül adómentes a termőföld átruházás, ha a vevő magánszemély regisztrációs számmal rendelkező olyan mezőgazdasági termelő, aki állattenyésztést folytat, és az általa használt földterület nem éri el az ágazati jogszabály szerint számított mértéket (azaz a mérték eléréséig történő vásárlás jogosít adómentességre). Ekkor is feltétel, hogy a termőföldet a vevő (egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként) öt évig az állattartó telep takarmányozása céljából használja, vagy e földet alkalmazottként legalább tíz évre az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattartó telep takarmánytermelése céljából bérbe adja.
  • Adómentes termőföld-átruházás továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtok-összevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik.

Ha az átruházás adómentessége a vevő számára előírt feltételek teljesítésétől függ, az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban nyilatkozik, hogy vállalja a feltételeket.

Ha a vevő valótlanul nyilatkozik és utóbb az adóhatóság adóhiányt állapít meg, az őt terheli. Ha a vevő nyilatkozatában foglaltakat (azok bármelyikét) nem teljesíti, a vételi szerződésben meghatározott árat nála ingatlan átruházásából származó jövedelemként kell figyelembe venni abban az adóévben, amikor a nyilatkozata szerinti vállalást megszegte.

Az adót az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani és az adott évről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. Nem kell bevallani sem az ingatlan, sem pedig a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt akkor, ha abból adóköteles jövedelem nem keletkezik.

(x)

  Előző cikk Következő cikk 

 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Állásajánlatok
Igazgató
Nemzetközi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55