1. 2020-as előzmények: a bejelentéstől az első kinevezésekig
A 2020-as év top 10 sztorija között a hatodik helyen futott be tavaly a Portfolio-n a szuperbank sztorija. A tavalyi év eseményei közül hármat emeltünk ki karácsonykor: május 15-én a Takarék Csoport és az MKB Bank, május 26-án pedig a Budapest Bank nyilvánította ki fúziós elképzelését, és bejelentették az e célból létrehozott Magyar Bankholding Zrt. közös megalapítását. Október 30-án megszületett a megállapodás a leendő „szuperbank” tulajdonosi arányairól, és arról, hogy a három bankcsoport tulajdonosai apportálják banki részesedésüket a közös holdingtársaságba: eszerint a magyar állam mint a Budapest Bank tulajdonosa a Corvinus Nemzetközi Befektetés Zrt. révén 30,35 százalékos, az MKB tulajdonosai 31,96 százalékos, az MTB Takarékszövetkezeti Bank tulajdonosai pedig 37,69 százalékos részesedést szereznek a nemzetközi és hazai tanácsadók részvételével 744 milliárd forintra értékelt társaságban (ezek a számok azt is biztosítják, hogy a Budapest Bank is éppen „visszahozza” az államnak az öt évvel ezelőtti 700 millió dolláros vételárát). December 15-én a Magyar Nemzeti Bank engedélyének birtokában ténylegesen is megkezdte működését a Magyar Bankholding. A pénzügyi holdingtársaság az apportot követően a jövőben prudenciális kontrollt és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A társaság igazgatósági elnökének feladatait Barna Zsolt (aki év eleje óta az MKB Bank vezérigazgatója), vezérigazgatói feladatait pedig Vida József (a Takarékbank elnök-vezérigazgatója) látja el, az Igazgatóság tagja még Balog Ádám (az MKB Bank időközben távozott vezérigazgatója), Lélfai Koppány (a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója) és Tajthy Attila (az SZHISZ igazgatóságának elnöke).
2. Tőzsdén maradt a Takarék Jelzálogbank
A fentiekkel a Magyar Bankholding Zrt. vált a „régi Takarékbankként” is ismert MTB Zrt. többségi (99,99%-os) tulajdonosává, és ezáltal 86%-ban annak érdekeltsége, a Takarék Jelzálogbank közvetett tulajdonosává. A Magyar Bankholding Zrt. és tulajdonosai ezzel a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ben olyan mértékű tulajdont szereztek, hogy a tőkepiaci törvény alapján az MTB-nek kötelező nyilvános ajánlatot kellett tennie a többi részvényes számára. A kötelező nyilvános vételi ajánlatot 2020. december 30-án nyújtották be az MNB-hez, és a felügyelet 2021. január 14-én ezt az engedélyt megadta. Az MTB kötelező nyilvános vételi ajánlatát a kisebbségi tulajdonosok 2021. január 19-én 9 órától 30 napon keresztül, 2021. február 17-én 15 óráig fogadhatták el. A vételi ajánlatban meghatározott 599,93 forintos részvényenkénti ajánlat a részvények könyv szerinti értékének felelt meg, ennyiért adhatták el részvényeiket a kistulajdonosok az MTB-nek. Végül 2 103 165 darab „A” sorozatú részvényt ajánlottak fel a kisebbségi tulajdonosok, így az MTB részesedése 86,20-ról 88,14%-ra, a vele összehangoltan eljáró személyekkel együtt 94,82%-ról 96,76%-ra nőtt a Takarék Jelzálogbanknál. A nyilvános vételi ajánlatban az állt, hogy amennyiben a sikeres vételi ajánlat lezárását követő 3 hónapon belül az összehangoltan eljáró személyek kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkeznek a céltársaságban, a tőkepiaci törvény alapján az ajánlattevő fenntartja a jogot, hogy vételi jogot gyakoroljon a tulajdonába nem került részvények felett, vagyis kiszorítsa a kisebbségi tulajdonosokat. Az összehangoltan eljáró személyek végül nem éltek ezzel a jogukkal, a Takarék Jelzálogbank továbbra is tőzsdei társaság, első féléves gyorsjelentését várhatóan éppen a keddi piaczárást követően teszi közzé.
3. Bejelentették: 2023-ra áll össze az új magyar szuperbank
Március 24-én a Magyar Bankholding Zrt. elfogadta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát, amelynek értemében 2023-tól alkot egységes pénzintézetet a három szereplő, és a következő öt évben a teljes profitját visszaforgatja a működésébe. A létrejövő nagybank „Magyarország legmodernebb bankja kíván lenni”, amely „rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be”, a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, jelentős hangsúlyt fektetve a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrár ügyfeleknek nyújtandó új, modern termék- és szolgáltatási palettára. Piacvezető vállalati, agrár- és lízing pozícióit a csoport az új üzleti modellben is meg akarja őrizni. A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolnak a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése. Jelezték: az ügyfelek az átalakulás során nem fognak tapasztalni semmilyen fennakadást. Az új nagybank az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot fogja működtetni, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, mindeközben erős digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni. A holding számos területen piacvezető pozícióval rendelkezik, együttes mérlegfőösszege 8424, hitelállománya 3787, betétállománya pedig 5414 milliárd forint volt 2020 végén. A bankholding céljairól Barna Zsolt igazgatósági elnök a Portfolio-nak adott interjújában részletesen is beszélt.
Mi történt eddig idén a Magyar Bankholdingnál?
- Bemutatták az ötéves stratégiát
- Átalakult a tulajdonosi szerkezet
- Új vezetők, új tervek
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
