CSOK és babaváró: megérkeztek a változások, sírjunk vagy nevessünk?

Mi változik a családtámogatásoknál?

Négy nagy változást jelentett be csütörtökön a kormány a családtámogatásokkal kapcsolatban:

• csak az 5000 fő alatti településeken lesz igénybe vehető a CSOK és a falusi CSOK 2024. január 1-jétől, a nagyobb településeken élők számára új otthonteremtési formát vezetnek majd be helyette,
• megemelkedik a kistelepüléseken elérhető CSOK és falusi CSOK összege az alábbi táblázatnak megfelelő módon, mind a lakásvásárlásokra, mind a korszerűsítésekre,
• a babaváró hitel maximális összege 10 millióról 11 millió forintra nő 2024. január 1-jétől,
• a babaváró hitelt 2024. január 1-jétől a 30 év alatti nőtaggal rendelkező házaspárok vehetik csak fel, átmeneti szabályként a 2024-es naptári évben a 30 és 40 év közötti nők is igényelhetik, de csak a várandósság igazolásával.

A négy változtatás közül az első egyelőre bizonytalan irányú, a második és a harmadik kedvező, a negyedik viszont jelentős szigorítást jelent az igénybe vevők számára. Az 5 millió forintig érvényes építési áfakedvezmény (27% helyett 5%) fennmarad.

Hogy értékeljük a családtámogatási változásokat?

A CSOK-változtatásokat Gulyás Gergely miniszter egyrészt azzal indokolta, hogy a CSOK a városokban már nem nyújtott érdemi támogatást az otthonteremtéshez, hiszen bankhitellel is ki kellett egészíteniük azt a támogatás igénybe vevőinek, miközben a falvakban jól működik. (Nemcsak a falusi CSOK, hanem a CSOK is létezik a kistelepüléseken, előbbit használt lakás vásárlására és bővítésére / korszerűsítésére (fele-fele részben) vagy csak korszerűsítésére (félösszegben), utóbbit új lakások vásárlására lehet igénybe venni.) A babaváró hitellel kapcsolatos változások oka pedig az, hogy azt akarják, korábbra tolódjon a nők gyermekvállalása.