Rettegsz, hogy nem lesz elég nyugdíjad? Itt egy megoldás, évi 150 ezret kaphatsz rá az államtól
Valószínűleg minden szakértő egyetért azzal, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. A problémákat az állam is felismerte, és adóvisszatérítéssel ösztönzi az embereket arra, hogy előre gondoljanak a nyugdíjban eltöltött idejükre. Jelenleg a piacon három olyan nyugdíjcélú megtakarítási konstrukció létezik, amelyek használatával a megtakarítás mellett adóvisszatérítést kaphatunk, ezek a
- nyugdíjbiztosítások,
- az önkéntes nyugdíjpénztárak
- és a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ).
Amellett, hogy a fentiekkel a befizetett összeg 20%-át is megkaphatjuk állami támogatásként, az előírt tartási időszakkal adómentes megtakarítási formák is egyben. Ebben a cikkben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük össze.
Az önkéntes pillér
Az önkéntes nyugdíjpénztárak 1993-ban jöttek létre, tehát idén ünneplik 30 éves évfordulójukat. A működésük viszonylag egyszerű: a csatlakozás után tagdíjat fizetünk, melynek egy kisebb részét a pénztár a saját költségeire fordítja, nagyobb része pedig a számlánkra kerül, amelyek később kiegészülnek a hozamokkal és az állami támogatásokkal. A tagdíjat a munkáltató is átvállalhatja, ezek azonban néhány éve ugyanúgy adóznak, mint a munkabér, így egyre kevesebben választják a cafeteria ezen formáját, főleg úgy, ha ezt az összeget kvázi bérként is kézhez kaphatják (ami erősen hátráltatja a hosszú távú öngondoskodást).
Az önkéntes nyugdíjpénztárak a befizetett pénzeket három részre osztják:
- Működési tartalék: ez a pénztár működési költségeit fedezi.
- Likviditási tartalék: itt gyűjtik az átmenetileg nem felhasznált összegeket, ez biztosítja a pénztár fizetőképességét.
- Fedezeti tartalék: ebből a tagok szolgáltatásait fedezik, ez az, ami ténylegesen felkerül a számlánkra.
A tagdíjat tudjuk növelni, csökkenteni, illetve eseti befizetésekre is van lehetőség, ha csak egy-egy alkalommal fizetnénk be többet a számlánkra. Fontos, hogy az évek során az infláció csökkentheti a tagdíj értékét, így érdemes lehet indexálást kérni rá, ez a befizetett díjat évente növeli egy bizonyos, előre meghatározott százalékkal.
Miből lesz a hozam?
Amikor a pénztár a befizetett összeget befekteti, az ügyfél választhatja ki, hogy azt milyen kockázatú eszközökbe tegye. Minden pénztárnál elérhető néhány portfólió, amelyekben értékpapírok vannak, és hozamot termelnek a megtakarító számára. A kockázat szempontjából általában az alábbi típusú portfóliókkal találkozhatunk:
- Kockázatkerülő portfólió. Amennyiben ezt választjuk, a pénztár alacsony, de biztosabb hozamot kínáló értékpapírokba teszi a pénzünket. Ezt jellemzően azoknak érdemes választani, akiknek a nyugdíjas korig már csak néhány évük van hátra, és nem akarnak veszteséget realizálni a befektetésen.
- Kiegyensúlyozott portfólió. Ebben egyaránt megtalálhatóak alacsony és magas kockázatú értékpapírok is, tehát ez közepes hozamot fog eredményezni. Itt persze már az is gyakrabban fordulhat elő, hogy a befektetéseink értéke csökken, ezért ezt a portfóliót a nyugdíj előtt 10-20 évvel érdemes választani.
- Növekedési portfólió. Általában ez a magasabb kockázatú értékpapírokat jelenti, amelyekhez értelemszerűen magasabb lehetséges hozam is társul. Ha 20 évnél több időnk van hátra a nyugdíjig, ezt a portfóliót érdemes választani, hiszen ez a típus hosszú távon magasabb megtérüléssel kecsegtet.
A fentieken kívül egyéb, más névvel ellátott portfóliókból is választhatunk, ezért mindig érdemes elolvasni a leírásukat. Néhány pénztárnál bizonyos időközönként módosíthatunk a portfólión, illetve olyan szolgáltatók is vannak, ahol akár több típus között is megosztható a megtakarítás. Fontos, hogy mindig mérlegeljük a saját helyzetünket, és vegyük figyelembe azt, hogy milyen kockázatot tudunk vállalni. A költségek összehasonlításában a teljes költségmutató (TKM) van segítségünkre, ez mutatja meg, hogy a befizetett összeg hány százaléka kerül levonásra évente.
Az öt legmagasabb éves átlagos hozamot elérő pénztár 2013-2022 között | ||
Pénztár neve | 10 éves TKM | Átlagos nettó hozam 2013-2022 között |
Allianz Nyugdíjpénztár | 1,52-1,60% | -0,48%-8,59% |
Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár | 1,90-2,28% | 1,35-7,68% |
Prémium Nyugdíjpénztár | 1,39-1,59% | 2,94-7,59% |
OTP Nyugdíjpénztár | 0,89-2,04% | 0,78-7,08% |
Aranykor Nyugdíjpénztár | 1,55-1,88% | 3,04-6,59% |
Forrás: MNB, Portfolio |
Ez lenne a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak nagy előnye, hogy a portfóliók miatt nem igényelnek befektetési szakértelmet, hiszen az ügyfélnek csak a kockázatvállalási képességét kell meghatároznia. Ezen felül a többi megtakarítási konstrukcióhoz képest viszonylag olcsó is, az éves költséget akár 1% alá is lenyomhatjuk. Az adókedvezmények is egyértelműen az ÖNYP-k mellett szólnak:
a befizetett pénzekre a nyugdíjcélú megtakarítási formák közül a legnagyobb adóvisszatérítést kaphatjuk,
ha pedig legalább 10 éve tagok vagyunk, és elértük a nyugdíjkorhatárt, a 15%-os kamatadó megfizetése alól is mentesülhetünk. A teljes adóvisszatérítés évente a befizetett összeg 20%-a, de maximum 150 ezer forint, ezt évi 750 ezer forintos (ami havi 62500 Ft) befizetéssel tudjuk elérni.
Nem szabad megfeledkeznünk azonban a hátrányairól sem:
- 10 évig semmiképpen nem férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz.
- Az éves adójóváírás nem emelkedik évente, így a magas infláció miatt folyamatosan csökken az értéke.
- Csak néhány portfólió közül lehet választani, amelyek nem biztos, hogy mindenkinek megfelelnek.
- Az adómentesség a nyugdíjkorhatárhoz van kötve, ha azt emelik, csak később vehetjük ki a pénzünket adóterhek nélkül.
- A tagdíj be nem fizetése nem jár erős szankciókkal, így sokakat nem ösztönöz a folyamatos megtakarításra.
A fentiek értelmében tehát azoknak éri meg az önkéntes nyugdíjpénztár használata, akiknek legalább 10-12 éve van hátra a nyugdíjig, kevés szakértelemmel rendelkeznek a befektetés világában, alacsony költségű befektetési formát keresnek, és fizetnek szja-t, tehát igénybe tudják venni az adóvisszatérítést.
Az alábbi táblázatban az látható, hogy a különféle nyugdíjcélú megtakarítási termékek feltörésekor az időtől függően milyen adóterheket kell megfizetnünk. Az önkéntes nyugdíjpénztárakat 10 év eltelte előtt nem törhetjük fel, ha pedig a két feltétel (10 év eltelte, nyugdíjkorhatár betöltése) közül valamelyik nem teljesül, adót kell fizetnünk. Az összes típusra igaz az, hogy 10 év után és a nyugdíjkorhatár elérésekor adómentesen vehetjük ki a megtakarításunkat.
Nyugdíjcélú megtakarítások adózása Magyarországon | |||
Esemény | NYESZ | Önkéntes nyugdíjpénztár | Nyugdíjbiztosítás |
Feltörés 10 év eltelte előtt | 15% szja, 15,5% szho a hozamra, adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni | Nincs rá lehetőség | 6 év előtt 15% kamatadó a hozamra, 6 év után 7,5% kamatadó, az adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni mindkét esetben |
Nyugdíjba vonulás 10 év eltelte előtt | 15% szja, 15,5% szho a hozamra | 15% szja a tőkére | 6 év előtt 15% kamatadó a hozamra, 6 év után 7,5% kamatadó a hozamra, járadék formában adómentes |
Feltörés 10 év eltelte után | 15% szja, 15,5% szho a hozamra, adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni | Hozam adómentesen kivehető három évente, tőkére 15% szja, 15,5% szho, az első tíz év adóalapja évente tíz százalékponttal csökken | Adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni |
Nyugdíjba vonulás esetén 10 év után | Adómentes | Adómentes | Adómentes |
Feltörés 20 év eltelte után | 15% szja, 15,5% szho a hozamra, adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni | Hozam adómentesen kivehető három évente, 2008 előtti jóváírásoknál első tíz éves befizetés tőkéje adómentes*, az efölötti befizetésre 15% szja, 15,5% szho fizetendő (tíz év fölötti tőke adóalapja fentiekhez hasonlóan alakul) | Adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni |
Nyugdíjba vonulás esetén 20 év után | Adómentes | Adómentes | Adómentes |
Forrás: Portfolio-gyűjtés | *A 2008 utáni befizetések esetében csak az a tőke adómentes, amely a kifizetés évét legalább 20 évvel megelőzően került jóváírásra. |
A megtakarítás felvételére több lehetőségünk is van
Ha betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és megszüntetnénk a számlát, több lehetőségünk is van:
- Kérhetjük a teljes összeg járadékként való kifizetését. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítást nem egy összegben, hanem bizonyos időközönként, akár havonta is kisebb részletekben fizetik ki. Ez jó megoldás lehet akkor, ha az állami nyugdíjat egészítenénk ki belőle.
- Kérhetjük a teljes összeg egyszerre történő kiutalását.
- A kettőt akár kombinálhatjuk is, tehát felvehetjük a megtakarítás egy részét, a maradékot pedig kérhetjük járadékban.
Amennyiben nem szüntetnénk meg a pénztári tagságunkat, dönthetünk úgy, hogy tovább fizetjük a tagdíjat, de úgy is, hogy elállunk a tagdíjfizetéstől. Ilyenkor a megtakarítás egy részét vagy egészét (maximum 90%-ot) is kivehetjük, de akár benn is tarthatjuk a teljes összeget.
A népszerűsége folyamatosan csökken
Az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűsége folyamatosan csökken: egyre kevesebb az új belépő, mivel nincs elég ösztönző a csatlakozásra, a helyzeten pedig a munkáltatói adóterhek növekedése sem segít. Míg 2011-ben még majdnem 1,3 millió ember volt pénztártag, 2022-re ez már 1,1 millió alá csökkent.
A cafeteria-szabályok módosítását követően láthatóan lecsökkent a munkáltatói tagdíjfizetés aránya a befizetéseken belül, az viszont pozitívum, hogy a tagok befizetési hajlandósága jelentősen nőtt az elmúlt évek során.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ