Évről évre veszti el a harcot a nyugdíjpénztári rendszer a fiatalokért folytatott küzdelemben, az MNB adatai szerint a 16-44 év közöttiek pénztártagokon belüli aránya minden évben egyre csökken. Friss körképünkben annak jártunk utána, hogyan alakul a korcsoportonkénti vagyon és taglétszám a magyar nyugdíjpénztáraknál. Kiderült, melyik pénztárnál van a legtöbb megtakarítása a fiataloknak és az is, hogy az egyik önkéntes kasszánál a tagok átlagvagyona meghaladja a 2 millió forintot.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a Független Benzinkutak Szövetsége a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) és az Európai Unió Versenyhatóságához fordult a 2022-es üzemanyagár-stop miatt. Vendégünk volt Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. A második részben a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi évéről kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét.
Elképesztő évet zártak tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, a vagyonarányos hozamok 18-21% között szóródtak szektorszinten. Mindeközben sosem látott dolog is történt: tavaly rekord összegű befizetés érkezett az önkéntes pénztári tagoktól. Sajnos azonban ez sem változtat a szomorú trenden: egyre kevesebb a nyugdíjra gyűjtő pénztártag Magyarországon.
Jelentősen, 14%-kal csökkent 2022-ben a nyugdíjprogramokban és nyugdíjalapokban kezelt pénz állománya az OECD-országokban, ennél nagyobb csökkenést utoljára a 2008-as válság idején lehetett látni – derül ki az OECD elemzéséből. Hozzájárult ehhez a magas infláció, a megugró kamatlábak, a részvénypiacok esése, mindez pedig oda vezetett, hogy jelentős bukót könyvelhettek el a nyugdíjra gyűjtők a reálhozamokon.
2009-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei évben, sőt, a 2023-as hozamok a legtöbb esetben le is körözik a 14 évvel ezelőttieket. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyaltak: általánosak a 20% feletti hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 25% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
Döntött az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár Küldöttközgyűlése: a tagság kinyilvánította szándékát a magán ág Budapest Magánnyugdíjpénztárba történő beolvadásáról, így utóbbi a piacon vagyonarányosan a második legnagyobb magánkassza lehet.
Folyamatosan emelkedik a 65 éves korban várható élettartam a világon, ami változást hoz az eddigi nyugdíjpolitikákban: egyre több országban emelkedik a nyugdíjkorhatár, csökken a nemek közötti különbség az öregségi nyugdíjkorhatárban és egyre több nyugdíjas jelenik meg a munkaerőpiacon. Az OECD friss jelentése szerint Magyarország több szempontból is kilóg a sorból.
Hasítanak a nyugdíjpénztárak hozamai, az év első kilenc hónapjában már 12-13%-nál tart a vagyonarányos hozam. Az MNB friss számai szerint egyre több pénzt fizetnek be az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a rendszerbe, és mégis: hónapról hónapra csökken a pénztári tagok száma. Még nagyobb baj, hogy elsősorban a nyugdíjra gyűjtő fiatalok száma esik vissza, ami nem jelent jót a nyugdíjrendszerre nézve.
Veszélyes és téves megállapítások keringenek a nyugdíjcélú megtakarítások reformjára vonatkozó szakmai ajánlásokról – írja Matits Ágnes nyugdíjszakértő a Portfolio-hoz eljuttatott véleménycikkében. A munkáltatói hozzájárulások adókedvezményének megvonása hiba volt, ami nagyban hozzájárult a taglétszám és a befizetések csökkenéséhez. Mindeközben a nyugdíjpénztár nyugdíjmegtakarítói intézmény helyett adómegtakarító intézménnyé vált, de miért támogassa az állam azoknak a megtakarításait, akik amúgy is meglehetősen sok megtakarítással rendelkeznek? Az alábbiakban Matits Ágnes írását közöljük.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutatom, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkozok.
2019-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei első három negyedévben, sőt, ha így megy tovább, rekord évet zárhatunk. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyalnak: általánosak a 11-13% körüli hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 15% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, kitart-e ez a hozamkörnyezet év végéig, és vajon a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer nem fenntartható, a nyugdíjrendszer kaotikus, ráadásul teljesen hiányzik belőle foglalkoztatói pillér - jelentette ki Farkas András nyugdíjszakértő az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. Előadásában 5 problémát és egy nagy hiányosságot vázolt fel a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a szakértő, egy kerekasztal-beszélgetésből pedig a portfóliómegosztás előnyeit és hátrányait is megismerhettük.
A nyugdíjpénztárak jól vannak, de az egyelőre nem látszik, hogy mitől lesznek jobban - jelentette ki Kovács Zsolt miniszteri biztos az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. A szakember arról is beszélt, hogy a nyugdíjpénztárak fellendüléséhez egy közvetítői hálózatra van szükség akkor is, ha ettől maga a termék drágább lesz.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona csökkent tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, ami leginkább a részvény- és tőkepiacok gyengélkedésének tudható be. Nem meglepő módon a pénztári hozamok is csúnya bukókat mutattak tavaly, igaz, idénre ezeket többnyire már sikerült ledolgozni. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz a jövő heti Future of Finance 2023 konferenciánkon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Újabb ukrán támadás történt orosz területen.
Megjelent a legfrissebb Építőipari Trendmonitor.
Május 6-ig véleményezhető társadalmi egyeztetésen.
Új tanulmány készült.
Kiszámoltuk, mi éri meg jobban.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
