Egekben az olaj ára
A mögöttünk álló hónapokban jelentős kilengések mellett alakult a nyersolaj világpiaci ára, a piaci szereplők szemmel láthatóan nehezen tudták mérlegelni, hogy inkább az árfolyam-emelkedés irányába, vagy pedig az áresés felé ható tényezők a hangsúlyosabbak (utóbbit elsősorban a globális recessziós félelmek támasztották alá). Augusztus végén azonban egyértelműen kirajzolódott az irány, és az addigi oldalazásból felfelé tört ki a Brent tőzsdei jegyzése - ezzel a június végi lokális mélypont óta már közel 30 százalékos ralit láthattunk a nyugati olajtípusnál.
A "mérleg nyelvét" leginkább a vezető OPEC-nagyhatalmak kínálatszűkítő döntései jelentették: egy szeptember eleji bejelentés értelmében az egyik legnagyobb olajtermelőnek számító Szaúd-Arábia az év végéig meghosszabbította a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentését, emellett az orosz miniszterelnök-helyettes is bejelentette, hogy Oroszország 2023 december végéig meghosszabbítja a világpiacra irányuló export további önkéntes csökkentését napi 300 ezer hordóval.
Az egekbe szökő olajárakat azonnal megérzi a lakosság világszerte, egyre drágábban lehet ugyanis tankolni a benzinkutakon - itthon a dízelár például már megközelítette a lélektanilag rendkívül fontos, 700 forintos literenkénti árat (686 forinton áll most a jegyzés). Ezen felül az olajár-emelkedés inflációra gyakorolt hatását sem lehet fél vállról venni, bár ennek súlyosságáról megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre világos, hogy a szaúdiak árfelhajtó tevékenysége, még ha szerintük "ez nem is szándékos", komoly fejtörést okoz a kormányzatoknak világszerte - adódik a kérdés, hogy
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
