Itt mindenki megőrült? Százmilliárdokat tartanak a magyarok olyan állampapírokban, amelyekben semmi értelme
Korábban többször is írtunk már arról az irracionálisnak tekinthető befektetői magatartásról, hogy több százmilliárd forintnyi megtakarítás hever Magyar Állampapír Pluszban (még ma is), holott a piacon találunk sokkal magasabb kamatot biztosító állampapírokat. Az utóbbi hónapokban azonban nem csak a MÁP Plusznál lehetett megfigyelni ilyen irracionális döntéseket.
Újraéledt az egyéves állampapír, de minek?
Az utóbbi hetekben látványosan megnőtt az érdeklődés az 1MÁP, sőt, még a KTJ iránt is, miközben ezen papírok tartásának még akkor sem volt sok értelme a PMÁP-pal szemben, amikor magasabb kamattal forogtak.
Tavaly egészen augusztus közepéig többnyire 10 milliárd forint alatt maradt az Egyéves Magyar Állampapír bruttó értékesítése, de a bejelentett kamatcsökkenés hatására hirtelen megugrott a papír iránti érdeklődés és azóta jóval magasabb heti értékesítési számokkal találkozhatunk. Az utóbbi hónapokban az 1MÁP esetében háromszor is módosított az ÁKK a kamaton:
- Először 2023 szeptember elején csökkent az addigi évi 9% 8%-ra, majd
- idén január elején a 8%-ot évi 6,5%-ra vágták vissza,
- április elejétől pedig ez tovább csökkent 6%-ra (az egyéves KTJ kamata hasonló utat járt be).
Nem véletlen – és minden más tényezőt figyelmen kívül hagyva még racionális lépésnek is lehetne tekinteni –, hogy a kamatvágásokat megelőző héten, hetekben, az egyéves papír iránt megugrott a kereslet:
Ez az 1MÁP állományi adataiban is visszaköszön: a 2022 szeptemberében még ezermilliárdot meghaladó állomány 2023 augusztusáig egészen 460 milliárd alá csökkent, onnantól kezdve viszont ismét növekedésnek indult (ez egybeesett a kamatvágások bejelentésével és a kereslet megugrásával), 2024. február végén elérve a 685 milliárdos szintet.
Csakhogy a megugró kereslet nem tekinthető racionális lépésnek a megtakarítók oldaláról, hiszen az adott időpontokban (vagyis a kamatcsökkentések időpontjában) voltak jóval magasabb kamaton forgó állampapír-lehetőségek is a piacon. Az alábbi ábrán látható, hogy mindegyik esetben jobb választás lett volna a Prémium Magyar Állampapír (még az idő előtti visszaváltás esetén fizetendő 1%-os díj mellett is), de a szintén 1 éves lejáratú Diszkont Kincstárjegy is jobban hozott (volna).
Ha veszünk egy egyszerű példát és megnézzük, mennyi pénzünk lenne ma egymillió forint befektetéséből, amit 2023 szeptemberében a 8%-ot hozó 1MÁP-ba, illetve a 14,75%-on forgó PMÁP-ba fektettünk, akkor az egyéves papírral mintegy 46 ezer forintnyi kamat lenne a számlán, a prémium állampapírral pedig mintegy 78 ezer (ha visszaváltással is kalkulálunk), vagyis
hozzávetőlegesen 32 ezer forinttól esett el az, aki tavaly szeptemberben az 1MÁP-ot választotta.
Bár mostanra jelentősen lecsökkent a prémium állampapír kamata (jelenleg 7,9%), még mai befektetéssel is jobban megérné egy évre PMÁP-ba, és nem egyéves állampapírba fektetni. Ez esetben egymillió forint befektetéséből jövő áprilisban 9000 forint lenne a különbség a PMÁP javára.
Az 1MÁP melletti döntést alap esetben az indokolhatná, hogy a konstrukció rövidebb lejáratú és ezért elviekben sokkal likvidebb is, mint a prémium állampapír. Csakhogy fontos leszögezni: az 1%-os visszaváltási díj mellett a PMÁP gyakorlatilag ugyanolyan likvid befektetésnek tekinthető, mint az egyéves papír, függetlenül attól, hogy előbbi 8-10 éves lejárattal, utóbbi pedig csak egy éves lejárattal bír.
Bár az utóbbi időben több befektető oldaláról felmerülhetett az a félelem, hogy változik a PMÁP visszaváltási díja (ami az 1MÁP felé billentené a mérleget), azonban az ÁKK vezére többször is hangoztatta, hogy nem fognak ehhez hozzányúlni.
Az egyéves papírhoz hasonlóan a Kincstári Takarékjegynél is megfigyelhető volt a kamatcsökkenéseket megelőzően az élénkebb kereslet, bár a konstrukció olyan szempontból speciálisabb, hogy az csak a postán érhető el. Elhanyagolhatónak azonban korántsem mondható az ebben felépült állomány, az egyéves KTJ-ben március közepén közel 320 milliárd forint megtakarítás volt.
A másik állatorvosi ló: a MÁP Plusz
A MÁP Plusz esetén hatványozottan igaz, hogy – ha maradunk az ÁKK narratívájánál, és – likvid, maximum egy éves befektetésként tekintve rá, messze jobb kamatozású helyettesítő termékeket lehet találni a piacon.
Ha 5 éves lejáratú papírként tekintünk rá, a MÁP+ így is alulmarad minden időtávon a többi állampapírral szemben. A PMÁP-pal való összehasonlítás esetén láthatjuk, hogy a PMÁP állománya először 2022 szeptemberében haladta meg a MÁP Pluszét, az infláció hátán felfutó keresletnek köszönhetően.
Csakhogy ennél jóval hamarabb, már 2022 januárjában érdemes lett volna a befektetőknek MÁP Pluszról PMÁP-ra váltani, utóbbi kamata ugyanis már akkor meghaladta a MÁP+ lépcsős, évi 4,95%-os hozamát:
A fentiek ellenére a hajdani szuperállampapírban még mindig 870 milliárd forintnyi megtakarítás hever.
Összességében tehát közel 1900 milliárd forintot tartanak a magyarok olyan állampapírokban, amelyekben nem kellene.
Változást hoz a nyár
A nyár azonban sok szempontból változást hozhat. Egyrészt lejárnak az első MÁP Pluszok, ami mintegy 360 milliárd forintnyi felszabaduló megtakarítást jelent idén. Kérdés, sikerül-e ezeket a pénzeket az államnak az állampapírpiacon tartania, új befektetések formájában.
Másrészt szintén nyáron jöhetnek az újabb változások a lakossági állampapírok piacán, éppen az egyéves papír és a MÁP+ kapcsán. Ahogyan arról az ÁKK több ízben is tájékoztatott, jön az új MÁP Plusz, az elhangzó információmorzsák szerint vélhetően 6-7% közötti kamattal, mindeközben pedig megszűnik az Egyéves Magyar Állampapír, mivel hajdani szuperállampapír is be tudja tölteni a hasonlóan likvid szerepet.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ