A monetáris transzmisszióba történő ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását, a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út – reagált a Magyar Nemzeti Bank arra a felvetésre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői tettek közzé a Portfolio-n.
Elméletben nem ördögtől való az a Portfolio-n hétfőn megjelent minisztériumi felvetés, amely szerint leváltanák a BUBOR-t, és az állami hitelfelvétel kamatát (pontosabban a diszkontkincstárjegyek referenciahozamát) tennék meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. A mai piaci viszonyok között viszont ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább szűkülne a monetáris transzmisszió, évente akár több tízmilliárdot buknának a bankok, és még kiszolgáltatottabbá válna a hitelpiac a kormányzati beavatkozások sorozatának, ami nyár óta magát a referenciaként kiszemelt DKJ-hozamokat is leszorította. Fontolgatja a kormány a változtatásnak a lakossági és a meglévő hitelállományra való kiterjesztését is, ez a kamatstop részbeni, de végleges „beégetését” jelentené. Akarjuk mindezt? Nyilvánvalóan csak akkor, ha a pozitív hatások ennél nagyobbak, ami erősen kétséges.
A magyar kormány képviselőinek a vállalati hitelkamatok reformjára vonatkozó javaslata nem konvencionális lépés, és alááshatja a külföldi befektetői hangulatot - közölte véleményét a Standard & Poor's pénzügyi intézményekkel foglalkozó elemzője hétfőn. A hitelminősítő véleményének szerepe lehet abban, hogy a forint árfolyama az utóbbi percekben gyengülésnek indult.
Új rekord született a magyarok megtakarításaiban, és ezúttal nem az állampapíroknál: a befektetési alapokban lévő lakossági megtakarítás átlépte a 8000 milliárd forintot. Az állampapír-állomány októberben is 12 ezermilliárd felett maradt, de a magyarok egyik kedvencének számító DKJ nagy pofont kapott.
A kormány 2024. április 1-jéig meghosszabbítja, egyben a vállalkozásokra is kiterjeszti a betéti kamatsapkát - derül ki a GFM közleményéből. Ezzel egy időben vélhetően a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását is megtiltják.
Eltűntek a tavasszal látott 14-15%-os hozamszintek a diszkont kincstárjegyek (DKJ) piacáról, ami nemcsak a magyar lakosság megtakarítási szerkezetét, hanem az államadósság-finanszírozást is érintheti: az utóbbi hónapokban láthatóan csökken a háztartások DKJ-kereslete, az alacsonyabb hozamok pedig a bónusz állampapír vásárlására is negatív hatással lehetnek, ugyanis az eddigi csaknem 12% után várhatóan 9% alatti kamatot fizet az előttünk álló három hónapban. Mindez jelentősebb megtakarításokat mozdíthat meg a jövőre már 18% feletti kamatokat fizető prémium állampapír felé, ami állományi szinten nem feltétlenül jelent kiesést az adósságfinanszírozásban, a kamatkiadásokat tekintve viszont nagyon fájó lehet az államkasszának.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20,0 milliárd forintért hirdetett meg jegyzésre 12 hónapos diszkont kincstárjegyet a csütörtöki aukción.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a friss bérstatisztikáról beszéltünk. Az átlagfizetések növekedési üteme kissé lassul, de közben az infláció is mérséklődik, így visszatérhetünk a reálbérnövekedés időszakába, bár ha 2023 egészére próbálunk jósolni, akkor nem lesz olyan rózsás a kép. Vendégünk Hornyák József, a a Portfolio markoelemzője. A második blokk témája a növekvő állampapír-állomány volt, a slágertermék továbbra is az inflációkövető PMÁP, de a DKJ is népszerű még, bár ennek kamatai csökkennek. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdezzük.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
Érdekes folyamatok látszanak a rövid magyar állampapírok piacán azután, hogy a kormány diszkont kincstárjegyek (dkj) vásárlására kötelezte a befektetési alapokat. Már júniusban sem látszott igazán erős roham, júliusra viszont szinte teljesen elfogyott a kereslet, az eddigi öt aukció mindegyike sikertelen volt, vagyis nem sikerült eladni a tervezett mennyiséget. Finanszírozási szempontból korai lenne aggódni, hiszen a kötvényértékesítések továbbra is erősek, de jogosan merül fel a kérdés, hogy hol van az az 500 milliárd forintos extra kereslet, amiről a kormány beszélt az intézkedés bejelentése után.
Az eredetileg tervezett 20 helyett mindössze 7,5 milliárd forintnyi hathónapos diszkont kincstárjegyet adott el szerdán az ÁKK, mivel a kereslet kifejezetten gyenge volt. Az utóbbi hetekben ez már nem az első rosszul sikerült aukció volt a rövid papírok esetében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében azzal foglalkozunk, hogy az EU gyökeresen átírná az adórendszereket, a fenntarthatóság és a digitalizáció kettős átmenetével kapcsolatos különböző kihívásokra reagálva. Ráadásul nem pusztán környezetvédelmi adókat vetnének ki, hanem a bérekre rakodó terhekhez is hozzányúlnának, de a cégek esetében is jelentős változásokat javasolnak. Erről kérdeztük Szabó Dánielt, lapunk makrogazdasági elemzőjét. Adásunk második részében az állampapírokról lesz szó. Tavaly óta ugyanis minden hónapban egyre nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Az okokról Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével beszélgettünk.
A tervezett 25 helyett csak 19,5 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK. A hozam nem változott a papírok esetében.
Meglepetésre a jövő hétre visszavásárlási aukciót hirdetett az ÁKK két rövid lejáratú állampapír, a 2023/A és a 2024/B sorozatok esetében. Ez pedig szokatlan piaci reakciót váltott ki, az érintett papírok hozama percek alatt 60-100 bázisponttal zuhant.
Az eredetileg intézményi befektetőknek szánt Diszkont Kincstárjegy-állomány fele, tehát több mint 1200 milliárd forint a magyar lakosság kezében van, nem csoda persze, hogy az eddigi 13-14%-os DKJ-hozamszintek sokak számára csábítóak voltak. Csakhogy az utóbbi napokban látványosan olvadnak el ezek a hozamok, ezek után pedig jogosan merül fel a kérdés: a DKJ-t vagy a DKJ hozamához kötött, de arra prémiumot is adó Bónusz Magyar Állampapírt érdemes-e inkább megvenni? A múltbéli számok azt mutatják, érdemesebb volt a Bónusz Magyar Állampapírt választani a DKJ helyett. A mostani csökkenő DKJ-hozamok mellett azonban érdemes résen lenni, ha a BMÁP mellett döntünk.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. A lakosság állampapír-állománya és aránya viszont csökkent tavaly, amit részben a MÁP+-ból való kiáramlások magyaráznak. Ezt az év második felében megugró PMÁP és DKJ-kereslet sem tudta kellően ellensúlyozni, utóbbi viszont érdekes változásokat hozott a lakossági lejárati szerkezetben.
Az inflációtól fél mindenki.
Nem akármit szemeltek ki.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
