Miután éjjel profitfigyelmeztetést tett közzé az Apple a váratlanul gyenge karácsonyi értékesítési számok miatt - amelyekben a kínai piacnak és a kereskedelmi háború hatásainak lényeges szerepe volt -, nyugtatónak tűnő jelentéssel állt elő a kínai vezetés az idei kiskereskedelmi forgalombővülés várható ütemét illetően.
Rekordmagasságokban a lakossági fogyasztás karácsony után is, köszönhetően az év végi leértékeléseknek, a készleten maradt termékek kiárusításának és az óév búcsúztatására való felkészülésnek - írja a Magyar Idők. Számítások szerint ugyanis tavalyhoz képest bő ezermilliárd forinttal hagytak többet a családok a boltokban, az értékesített áruk mennyisége pedig több mint 6 százalékkal emelkedett 2018-ban.
Októberben 5,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a naptárhatástól tisztított adatok szerint, ami gyorsabb, mint a szeptemberi bővülés, ugyanakkor úgy tűnik, hogy egy időre búcsút inthetünk a korábban megszokott 6-8% közötti növekedésnek.
Az előzetesen közzétett 4,8% helyett 4,9%-kal nőtt az idei harmadik negyedévben a magyar GDP a nyers adat szerint éves alapon, de nagyobb a felfelé módosítás a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatnál: ott ma 5,2%-os szárnyalásról számolt be a KSH az 5%-os előzetes adat után. A friss adat legalább 1996 óta, de nagy valószínűséggel a rendszerváltás óta a leggyorsabb növekedést jelenti ezen mutató szerint. Mindez összefügg azzal, hogy negyedéves alapon nem 1,2%-kal, hanem 1,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. Az adatok szerint igencsak széles bázisú, a legtöbb ágazat teljesítményével összefügg ez a szárnyalás, de kiemelendő a szolgáltatások, az építőipar és az ipar teljesítménye. Figyelemre méltó, hogy az első háromnegyed évben a nyers adatok alapján 4,8%-kal nőtt a magyar gazdaság.
Egyre többet beszélünk a fogyasztói élményről és a digitalizációról, vagyis arról, hogy hogyan lehet digitális eszközökkel mind jobban kiszolgálni a fogyasztót. Mégis, a cégvezetőknek csak a fele állítja, hogy a vállalatának van digitális stratégiája, és csak a negyede látja tisztán, hogy mi lesz a következő lépés ebben. A gond ott van, hogy nem a vállalati stratégia részeként, hanem informatikai fejlesztésként gondolnak legtöbben a digitalizációra.
A nettó keresetek dinamikus, kétszámjegyű emelkedésének és az alacsony inflációnak a hatására gyorsan bővül a lakossági fogyasztás, így már csaknem 89 ezer forint az egy főre jutó havi háztartási költés. Gyakorlatilag mindenből többet veszünk, mint korábban, miközben a fogyasztási szerkezet érdemben nem változik, de a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága javul. Előretekintve a háztartások fogyasztása lassabban bővülhet, miután az idei második félévben már egyre magasabb az infláció és a keresetek növekedési üteme is lassul. A korábbi években tapasztaltnál a következő időszakban is gyorsabb lehet az áremelkedés, miközben a béremelkedés lassabb.
Egy érdekes grafikonra figyeltünk fel a Morgan Stanley elemzésében, amely a háztartási fogyasztás alakulását mutatja be a régióban. Hiába gondolhattuk azt, hogy a lakossági fogyasztás nagyot erősödött Magyarországon, még így is sereghajtók vagyunk.
Megjött a magyarok hűtővásárlási kedve, ugyanis a válság óta nem vásároltak olyan sok hűtőgépet, mint idén.
2018. májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene (naptárhatástól megtisztítva) 7,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A bővülés mértéke az utóbbi évek egyik legmagasabb adata. A megugrást ezúttal az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élénkülése okozta, a nem-élelmiszer jellegű üzletek forgalma viszonylag egyenletesen, 10% körüli ütemben emelkedik.
A nyugat-európai és az északi gazdaságok vezetik az egy főre jutó fogyasztás és a GDP rangsorát az EU-ban, miközben Magyarország továbbra is a sereghajtók között szerepel. A román egy főre jutó GDP és fogyasztás dinamikusan nőtt 2017-ben, és utóbbiban megelőzték Magyarországot.
Áprilisban éves alapon 6%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a naptárhatás kiszűrésével vizsgált adatok alapján - derült ki a KSH előzetes becsléséből. Habár az adat a kiskereskedelem dinamikus növekedését jelzi, érdemes megjegyezni, hogy ilyen lassú bővülésre utoljára tavaly szeptemberben volt példa.
Van-e már minden háztartásban mikrohullámú sütő? Lapostévé? Számítógép? Okostelefon? Hozzászokhattunk, hogy amikor a háztartások bizonyos tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságáról beszélünk, akkor a "minél nagyobb, annál jobb" elve vezérel minket. A technológiai fejlődés viszont átírja ezt a logikát.
Egy átlagos magyar ember 82,9 ezer forintot költött el havonta 2017-ben, ami reálértéken 5,1%-kal több, mint a 2016-os érték. Főleg rezsire és ételre költünk, de minden területen (szórakozás, alkohol, oktatás, egészségügy) többet költünk, mint tavalyelőtt és javul a lakosság okostelefonokkal és számítógépekkel való felszereltsége is.
Megemelték a boltosok is a béreket, de még mindig kevés az eladó - hívja fel a figyelmet a Blokkk.com. A nagyságrendileg 20 ezer betöltetlen állás nagyon nagy sorokat eredményez a kasszáknál.
Tavaly - ledolgozva a válság során elszenvedett nagy visszaesést - új történelmi csúcsra szökött a lakossági fogyasztás Magyarországon. De mit is vásárol a lakosság ilyen lelkesen?
2018. márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 7,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ha a forgalmat nem szűrjük ki a húsvét-hatástól, akkor még magasabb, 8,5%-os indexet látnánk.
Ahogy változik a világ, változik az is, amit az emberek eddig az ételekről is italokról gondoltak. A megváltozott fogyasztói szokások miatt ma már nem mindegy, hogy a bolt polcairól levett termék mennyi színezéket és E-betűs adalékot tartalmaz, egyre többen keresik ugyanis a természetes alapanyagokból előállított termékeket. A Mintel piackutató egy friss tanulmányában a megváltozott étel-és italfogyasztási szokásokat mutatja be, és azt, hogyan próbálnak mindezzel lépést tartani a gyártók és boltok világszerte.
Januárban tovább gyorsult a kiskereskedelmi forgalom: éves alapon 7,5%-os növekedésről számolt be a KSH. Ez csaknem kétéves csúcsot jelent. Emellett a múlt évi adatokat is érdemben felfelé húzta a KSH.
2017. decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene éves alapon (naptárhatástól megtisztítva) 5,9%-kal nőtt. Bár az index kisebb az erős novemberi számnál (6,7%), így is erős lakossági keresletet jelez. Tavaly a negyedik negyedévben tovább erősödött a forgalom dinamikája, és a reálkeresetek növekedése további bővülést vetít előre.
Moszkva szerint ez a 12. megszállt település.
Úgy tűnik nem csak az ukrán légvédelem gyengélkedik mostanában.
Becsei András a Portfolio Checklist szombati különkiadásának vendége volt.
Nagy tervekkel álltak elő.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
