A tavalyi harmadik negyedévben 107 ezer fős foglalkoztatásbővülés 70 százalékát magyarázhatja a téli közfoglalkoztatás. Novembertől nem visszaesett, ahogy a korábbi években, hanem nőtt a foglalkoztatás. 2013 decemberében már 203 ezren voltak közfoglalkoztatottak a KSH friss jelentése szerint, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Közmunka nélkül igencsak távol lennének a foglalkoztatási csúcsok.
2013-ban az év átlagában 230 664 forint volt a bruttó átlagbér a nemzetgazdaságban, 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 151 085 forint volt, 4,9 százalékos éves emelkedéssel. A nettó reálkeresetek 3 százalékkal nőttek a rekord alacsonyra csökkenő infláció mellett. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma lényegében stagnált 2013-ban az előző évihez képest, mivel a növekedés mindössze 0,1 százalékos volt. A közfoglalkoztatás azonban a várakozások szerint decemberben tovább bővült, az év utolsó hónapjában már 203 ezren voltak ilyen módon foglalkoztatottak, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Bár 107 ezer fővel emelkedett összességében a foglalkoztatás a tavalyi utolsó negyedévben, ennek hetven százalékát magyarázhatja az egyre növekedő közfoglalkoztatás.
Az előzetes adatoknak megfelelően 1,9 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene decemberben novemberhez képest. Főleg a járműgyártás húzta az ipart, míg más ágazatokban kirobbanó erőt nem láthattunk. 2013-ban összességében az ipari termelés növekedése 1,4 százalékos volt. Ami a kilátásokat illeti, az ipar exportmegrendelései igencsak kilőttek decemberben, de e mögött egy egyszeri nagyobb megrendelés áll.
Valamivel elégedettebb a magyar lakosság a saját életével, mint azt a korábbi felmérések szerint várták. A KSH szubjektív jóllétet vizsgáló kutatásában 0-10-es skálán a magyar válaszolók átlagértéke 6,15 pont volt. Inkább a fiatal válaszolók mondták elégedettnek magukat, az elégedettségérzés a korral együtt átlagban csökkenést mutat. Az élettel való általános elégedettség az iskolai végzettséggel is emelkedik.
2013 IV. negyedévében 4 millió 15 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 107 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Igaz, a növekedés kétharmadát a közfoglalkoztatás bővülése adta, kicsit tovább nőtt a külföldön dolgozók száma is. A foglalkoztatottak száma tíz éve, de 2001 óta sem volt decemberben 4 millió fölött. A munkanélküliek száma eközben nem csökkent 400 ezer fő alá, a munkanélküliségi ráta a tavalyi utolsó negyedévben 9,1% volt.
Már az egyszerű demográfiai kivetítések is dermesztő képet festenek az elöregedő társadalom jövőjéről, a helyzet még súlyosabbnak látszik, ha azt nézzük, mennyi járulékfizetőnek kellene elméletben finanszíroznia a növekvő arányú időskorú népesség nyugdíját. 2050-re a nyugdíjjárulékot fizetők és a nyugdíjban részesülők aránya 0,6-ra eshet vissza a jelenlegi helyzetből kiinduló demográfiai előrejelzések alapján. Ami azt jelenti, hogy nagyjából fél járulékfizető jutna egy nyugdíjasra. A különböző finanszírozási szempontok szerint felállított eltartási ráták közül úgy tűnik, a nyugdíjnál leselkedik a legdrámaibb következmény.
2013 novemberében 4,1%-kal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, a versenyszférában ennél magasabb, 5,3%-os volt a bruttó átlagkeresetek emelkedése. A bérdinamikát a közfoglalkoztatás növekvő súlya húzhatja vissza. A nemzetgazdasági nettó reálbérek a rekord alacsony infláció mellett 3,3% körül emelkedhettek a január-novemberi időszakban átlagosan. Ami a versenyszféra foglalkoztatását illeti, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám kicsit megmozdult, eközben a téli közfoglalkoztatás valóban elindult, novemberben már közel 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
2013 első három negyedévében átlagosan 27,3 ezer fővel emelkedett a közfoglalkoztatottak száma, külföldön dolgozónak pedig 18,3 ezer fővel többen mondták magukat. Ha ezt a két számot levonjuk a foglalkoztatás ebben az időszakban mért 45,2 ezer fős növekedéséből, nem növekedést, hanem inkább stagnálást vagy kisebb - 400 fős - csökkenést látnánk. Bár a teljes éves adatokat még nem ismerjük, úgy tűnik, a foglalkoztatás tavalyi bővülésében oroszlánrésze lehetett az egyre nagyobb számú közmunka programnak és annak, hogy egyre többen mennek külföldre, ami részben szintén javítja a foglalkoztatási adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal(KSH) a statisztikai törvényben meghatározott módon szakmailag független, pártsemleges intézményként működik, az általa közölt adatok előállításában, közzétételében semmiféle politikai elkötelezettség nem érvényesül - közölte a KSH kedden az MTI-vel. Különösen a foglalkoztatottsági adatok állnak a politikai viták kereszttüzében a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak miatt. Így legalább néhány adatot elárult most még KSH.
2013. szeptember-novemberben 4 millió 12 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 87 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A munkanélküliek száma 57 ezer fővel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 9,3 százalékra csökkent. A munkanélküliségi ráta egyébként utoljára 2008-ban volt ilyen alacsony, a foglalkoztatottak száma pedig 2001 óta nem volt 4 millió fölött, de a KSH éves átlagos foglalkoztatottságot mutató adatai szerint 1998 óta sem. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy novemberben már elindult a téli közfoglalkoztatás, amelynek keretében a kormány novembertől áprilisig 200 ezer ember foglalkoztatását tervezi, miközben ilyenkor jellemzően inkább csökken a foglalkoztatás és a közfoglalkoztatási formákban is szokott mutatkozni leállás. Most ilyen nem lesz, az újabb közfoglalkoztatási program jó része novemberben már elindulhatott.
Novemberben 0,9 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás a KSH közlése szerint. Ez megegyezik az általunk felmért elemzői konszenzussal, így az adat nem okozott meglepetést. Az élelmiszerárak nagyon visszafogottan alakultak; a sajt drágult, de olcsóbb lett a liszt. A maginfláció kissé emelkedett, 3,5% volt.
2012-ben 90 269 gyermek született Magyarországon, ami 2,5 százalékos emelkedést jelentett a 2011. évi mélyponthoz képest, de még nem jelent a 2010-es szintre való visszaemelkedést sem. A nemzetközi trendekkel összhangban a nők egyre később vállalják az anyaságot, a diplomás nők már közel 31 évesen szülik az első gyereküket. 2010-ben fordult elő először, hogy a születések felét a 30 éves vagy idősebb nők adták, ez az arány 2012-ben már 54 százalékra emelkedett.
A kiigazított adatok szerint októberben 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző hónaphoz képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban a volumen 6 százalékkal magasabb - jelentette a KSH.
2013 kilencedik hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 13, a behozatalé 12%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az év első kilenc hónapjában a külkereskedelem export- és importvolumene megközelítően 4%-kal bővült - közölte a részletes szeptemberi külkereskedelmi statisztikája keretében a KSH.
2013. augusztus-októberben 3 millió 992 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 57 ezer fővel több, mint 2012 azonos időszakában. A munkanélküliek száma alig csökkent tovább, a munkanélküliségi ráta nem változott, 9,8 százalék volt. A következő hónap, november adata lesz érdekes, mennyire látszódik majd meg az elindult téli közfoglalkoztatás. Hiszen egyébként ebben az időszakban rendszerint visszaesik egyébként a foglalkoztatás.
Szeptemberben 5 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, január-szeptember átlagában pedig 3,6 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. A január-szeptemberi időszakban a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 227 500 forint volt. Az idei, főleg rezsicsökkentés által alacsony infláció mellett az első három negyedévben 2,8 százalékos reálbér-emelkedés adódott.
A keresetekhez kapcsolódó létszámadatokból kiderül, a versenyszféra foglalkoztatása lassan kapaszkodik felfelé, és már eléri legalább a tavalyi szintet.
3 millió 989 ezer fő volt foglalkoztatott a július-szeptemberi időszakban, azaz az idei harmadik negyedévben. A foglalkoztatottak száma 54 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, legnagyobb mértékben az iparban, majd a közszolgáltatások és a piaci szolgáltatások terén emelkedett a foglalkoztatás, a mezőgazdaságban csökkent. A munkanélküliek száma éves alapon 23 ezer fővel csökkent, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal csökkent tovább, 9,8 százalék volt.
Augusztusban 224 846 forint volt a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban, 4,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál a bruttó keresetek 3,8 százalékkal, a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) pedig közel 10 százalékkal. A közszférát az egészségügy húzta fel, közel 20 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek a humán-egészségügyi, szociális ellátás soron, mint egy évvel korábban. Csakhogy az adatok erősen ugrálnak, előző hónapban ugyanilyen mértékű csökkenés volt. A nettó kereset nemzetgazdasági szinten átlagosan 147 275 forint volt, ami 6,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az augusztusban mélyponton lévő, 1,3%-os infláció mellett 4,8 százalékos a számított reálbér-emelkedés.
Ami a foglalkoztatást illeti, a kép nem igazán változott, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám stagnál, a közfoglalkoztatottak száma nem nőtt tovább augusztusban, 147 ezer fő körüli volt.
3 millió 980 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma június-augusztusban a KSH friss adatai szerint. A 15-74 évesek körében a foglalkoztatottak száma 66 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma kissé tovább csökkent, 439 ezer fő volt, de ez már ahhoz elég volt, hogy picivel 10 százalék alá kerüljön a munkanélküliségi ráta, 9,9 százalék volt ebben az időszakban.
A munkaerőpiac helyzetéről, kilátásairól is szó lesz a Portfolio.hu októberben megrendezésre kerülő, Budapest Economic Forum című konferenciáján. Részletek az alábbi menüben.
Az év első hónapjában nyugdíjat és egyéb járandóságot 2,9 millió fő kapott Magyarországon, az ellátottak a népesség 29%-át tették ki. Igaz számuk az egy évvel korábbi helyzethez képest 1,7%-kal csökkent, azonban a folyósított összeg együttesen 6,1%-kal nőtt - derül ki a KSH által közzétett tanulmányból. A januári emelést követően az átlagnyugdíj 100 533 forint volt, éves szinten az emelkedés 8%-os volt, a legnagyobb összeget a budapestiek kapják, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyékben az átlagos összeg nem érte el a 90 ezer forintot. A statisztikákból kiderült, hogy az EU-átlagához képest GDP arányosan kevesebbet költünk nyugdíjakra, azonban komoly problémát jelent, hogy a magyar társadalom nagyon gyorsan öregszik.
Az orosz kormányzó az ukrán erőket teszi felelőssé a támadásért.
Jelentős veszteségeket kénytelen elkönyvelni a Gazprom.
Több változás is lesz az orosz kormányban az elnökválasztást követően.
Van, ahol minden 24. lakos dollármilliomos.
Június 9-én európai parlamenti, önkormányzati és nemzetiségi választások lesznek.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
