Ez a krízis a koronavírusnál és a háborúnál is nagyobb pusztítást okozhat, ha nem lépünk időben

Ez a krízis a koronavírusnál és a háborúnál is nagyobb pusztítást okozhat, ha nem lépünk időben

Egy forró júliusi délutánon másfél percig folyatni a csapot, csak hogy jéghideg vizet kortyolhassunk a kánikulában - kéz a szívre, valószínűleg mindenki legalább egyszer elkövette idén ezt a világ számos országában elképzelhetetlen és felháborodásra okot adó tettet, és kisebb-nagyobb szégyenérzettel élvezte is a frissítőt. Bármennyire is elképzelhetetlen ez még számunkra, de a tiszta ivóvíz egy egyre szűkösebben elérhető luxus világszerte, és ha hinni lehet a kereslet és kínálat jövőbeli drasztikus szétválásának - márpedig miért ne lehetne -, akkor bizony pár éven belül mi is meg fogjuk inni a meleg csapvizet (vagy betesszük a hűtőbe). A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF szerint világszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut jelenleg vízhez, és összesen 2,7 milliárd ember az év legalább egy hónapjában vízhiánnyal küzd - de mégis mi okozta ezt az elképesztő vízhiányt, mitől csökken drasztikusan a kínálat és miért nő nagy mértékben a kereslet? Milyen hatása lehet mindenek a hétköznapjainkra, na meg az egyre tarthatatlanabb energiakrízisre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.

Tizenegymilliárdra emelkedhet a Föld lakossága 2100-ra

Tizenegymilliárdra emelkedhet 2100-ra a Föld lakossága - közölte az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya hétfőn New Yorkban nyilvánosságra hozott jelentésben. A dokumentum szerint a Föld lakosságának száma ekkor éri el csúcspontját.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Véget ért az orosz-ukrán béketárgyalás: itt van minden, amit tudni lehet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.