Előfizetői tartalom

Megmutatjuk, kikre lőhet új szuperfegyverével az MNB

Két-három hónap alatt akár ezermilliárd forintnyi állampapírt is vásárolhat az MNB – jelentette be kedden a jegybank a Monetáris Tanács döntését követően. Ezzel a jegybank a hosszú hozamokat szeretné leszorítani, de elemzők szerint a lépés nem független a költségvetés idei jelentős finanszírozási szükségletétől sem. De kiktől és milyen kötvényeket vehet az MNB? Elérheti az önmaga által felállított korlátot?

Elárulta a részleteket az MNB

A magyar jegybank már három hete bejelentette, hogy eszközvásárlási programot indít, azonban akkor jelezték, hogy annak részleteiről a Monetáris Tanács dönt majd következő ülésén. Éppen ez adta a keddi ülés jelentőségét, hiszen az várható volt, hogy a kamatkondíciókon nem változtat majd a jegybank. Az ülést követő közleményből és Nagy Márton délutáni háttérbeszélgetéséből azonban lassan összeállt a kép a magyar QE-programmal kapcsolatban:

Mit tudunk a magyar QE-programról?
   
A program kezdete 2020. május 4.
Az érintett értékpapírok Fix kamatozású forint állampapírok
Lejárat Bármilyen, de a 3 évnél hosszabbra koncentrál
Vásárlások módja Heti aukciókon és azokon kívül
Limit 33% egy-egy kötvénysorozatból
Keretösszeg Korlátlan, 1000 milliárd forint után technikai felülvizsgálat
Időtartam Amíg szükséges
Forrás: MNB, Portfolio

Ebben a cikkben most a külön 300 milliárd forintos jelzáloglevél-vásárlási programmal nem foglalkozunk, csak az állampapírokra koncentrálunk.

Hogy mondjuk magyarul, hogy QE?

A jegybanki mennyiségi lazítási (quantitative easing) programok összefoglaló neve QE-program, ezek keretében a jegybank állampapírokat vagy más eszközöket vásárol, hogy ezzel pénzt pumpáljon a gazdaságba és élénkítse a növekedést. Ezen belül az állampapír-vásárlás hivatalos célja a hosszú lejáratú hozamok leszorítása, a "rosszul működő monetáris transzmissziós csatornák tisztítása", de sokan egyszerűen a monetáris finanszírozás tilalmának ügyes megkerülését látják benne. Általában akkor alkalmazzák, ha az infláció alacsony és a hagyományos jegybanki élénkítés (kamatcsökkentés) már nem hatékony. Az eszközt elsőként Japán alkalmazta (mára tökélyre fejlesztette, a Bank of Japan már tőzsdén kereskedett alapokat, ETF-eket is vásárol), majd 2008-ban a válság kitörésekor sorra léptek hasonló útra a jegybankok. A japánok mellett a Fed és az EKB is jelentős QE-programokat léptetett életbe, illetve a közelmúltban felpörgették ezeket újra a koronavírus-válság következtében. Az eszközvásárlásokkal megnő a jegybankok mérlege, hiszen az állampapírok vagy más eszközök bekerülnek abba, a vásárlások lezárása után általában a piacról való kivonulás szokott érzékeny kérdés lenni, hiszen ezek az értékpapírok előbb-utóbb a jegybanknál is lejárnak, ha pedig még nem elég stabil a piac, akkor részben vagy teljesen újra befektethetik ezt az összeget, hogy ne szívjanak ki pénzt a gazdaságból.

Bejelentette az eszköz részleteit a jegybank

  • Mit vásárolhat az MNB a következő hónapokban?
  • Kik lesznek az eladók?
  • Ezzel lehet leszorítani a hosszú hozamokat?

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés