A koronavírus alaposan átírja a kormány legfontosabb terveit

A parlament a kormánypárti képviselők szavazatával július elején - a koronavírus okozta legnagyobb bizonytalanság közepette és a már megszokott korai időpontban - szavazta meg a 2021-es költségvetést és véste kőbe (elvileg) a hiánycélt. Már akkor úgy fogalmaztunk értékelésünkben, hogy a jövő évi büdzsé legfontosabb tulajdonsága, hogy a kormány nem engedi 3% fölé a GDP-arányos hiánycélt, hiszen 2,9%-os deficitcélt tűzött ki jövőre (a stabilitási törvényben rögzített fiskális szabályok erre kötelezik is a kormányt).

A 2021-es költségvetés elkészítése és elfogadása azonban még az előtt volt, hogy a kormány megemelte volna a 2020-as büdzsé hiányát. A Pénzügyminisztérium augusztus végén ugyanis bejelentette, hogy a 2020-as költségvetés hiánya a GDP 7-9%-a lehet (ezzel hivatalosan is harmadszorra módosította az idei deficitet), a vártnál rosszabb makrogazdasági adatokkal és az újabb gazdaságvédelmi intézkedésekkel indokolta a lépést. Már akkor sejthető volt, hogy az érdemben módosuló bázisadatok befolyásolni fogják a 2021-es kilátásokat és így a jövő évi költségvetés főbb számait.

Emlékeztetőül: májusban, a 2021-es költségvetés tervezésekor a Pénzügyminisztérium azzal kalkulált, hogy jövőre a magyar gazdaság 4,8%-kal növekszik, amit arra alapozott, hogy a fogyasztás 3,1%-kal, a beruházás pedig 5,5%-kal bővülhet. Ezzel párhuzamosan pedig a korábbi évekhez képest is alacsonyabb tartalékokkal vág neki a jövő évnek a kormány, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az év közbeni intézkedésekre (vagy a rosszabb makropálya ellentételezésére) nem lesz érdemi mozgástere a büdzsében.