A kezdet vége vagy a vég kezdete? Avagy: elhangzik az a bizonyos T-betűs szó ma délután?

A kissé unalmas kamatdöntő ülések után ma egy valóban izgalmas eseménynek nézünk elébe: az Európai Központi Bank 13:45-kor teszi közzé júniusi kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelynek hangneme már magában üzenetértékű lehet. Az izgalmak abból adódnak, hogy a gazdasági helyzet változása és az események (sebességét tekintve váratlan) felgyorsulása után az EKB kormányzótanácsának mélyen értékelnie kell a helyzetet.

A legutóbbi, április kamatdöntő ülés óta kijöttek a friss inflációs számok, amelyek szerte a világban bebizonyították, hogy a tavaszra várt bázishatások és a nyitással járó keresletnövekedés erőteljesebb, mint azt előzetesen várni lehetett. Ráadásul emellé még megjelentek az ellátási problémák, amelyek kínálati oldalon nyomják fel az árakat. Az eredmény az lett, hogy az infláció májusban elérte az EKB toleranciaszintjét, 2%-on állt ugyanis a fogyasztói árindex.

A 2%-os szint önmagáéban az EKB számára nem egy kedvezőtlen adat, ugyanis épp 2%-ot el nem érő, de azt megközelítő inflációt tart kívánatosnak, a gyorsulás üteme döbbenetes – tavaly év végén még árcsökkenést mértek a tagállamokban, ehhez képest az elmozdulás jelentős. Azért is aggasztóak az inflációs folyamatok, mert a külföldi jegybankokra jelentős nyomás nehezedik – leginkább a Fedre, az Egyesült Államokban ugyanis 4,2%-ot meghaladó mértékben nőttek a fogyasztói árak áprilisban (a májusi adatot ma délután teszik közzé). Magyarországon pedig már be is jelentette a jegybank, hogy kamatemelési ciklusba kezdenek hosszú évek extrém laza monetáris politikája után.