Példátlan módon avatkozik be a kormány - A legnagyobb piaci szereplők ítéletet mondtak az élelmiszer-árstopról

Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású.

Az egyes alapvető élelmiszereket érintő árstop legfontosabb hozadékának az látszik, hogy a kereskedelem a jövőben mereven ellen fog állni minden beszállítói áremelési kísérletnek

– derül ki a Portfolionak név nélkül megszólaló szakemberek nyilatkozataiból. Az élelmiszeripar és a kereskedelem harca régóta kemény, de a termékpálya szereplői már mindkét oldalon nagy rutinra tettek szert az ártárgyalásokban. Ebbe szól bele korábban nem látott módon a kormány intézkedése, a lépés következményeit pedig még a nagy tapasztalattal rendelkező szereplők sem tudják előre kiszámítani.

Az élelmiszeripar elfelejtheti az áremelést

„A vásárló nem fogja igazán megérezni az árstopot – hacsak nem azt a hat terméket veszi kizárólag, amit érint az árcsökkentés –, viszont a termelőknek, a beszállítóknak, és a kiskereskedelmi cégeknek egyaránt lesz min gondolkodniuk, sokukra pedig újratervezés vár” – mondta a Portfolio-nak egy, a kereskedelmi szektor működését jól ismerő forrás. „Legrosszabbul a húsboltok járhatnak, amelyek átmenetileg működésük felfüggesztésére kényszerülhetnek egyes helyeken, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy veszteséggel működjenek. Ők nem tudják más termékeknek az árát megemelni, kompenzálva a veszteséget, praktikusan azért, mert csak húst árulnak. A kérdés az, hogy az árstop után ki tudnak-e nyitni, 3 hónap nekik hosszú idő.

Nem kizárt, hogy lesz olyan húsbolt, amelynek ez az intézkedés végzetessé válik

– vélekedett.

Forrásunk szerint a multinacionális vállalatok általánosságban valószínűleg nem fogják azt kérni a beszállítóktól, hogy érdemben csökkentsék az árat.

A beszállítóknak viszont már az is óriási probléma lesz, hogy nem emelhetnek, mert az biztos, hogy az erős alkuerővel bíró nagyvállalatok most semmilyen áremelésben nem lesznek partnerek jó ideig.

Pedig a beszállítóknak – és egyébként az egész szektornak – nagyon kellemetlen a költségek elszállása: a munkaerőhiány, a minimálbér januári 20%-os emelése, a szállítási- és energiaárak meglódulása mind problémát okoz. Ezt csak az árak emelésével tudnák kompenzálni, amiről most lemondhatnak. „A multik be fogják tartani az fogyasztói árstopot. Nem fognak trükközni, ez teljesen biztos.

De ha találnak importot a problémás hazai helyett, akkor lépni fognak.

Egyáltalán nem az árcsökkentett termékekre korlátozva a beszerzést” – mondta forrásunk.

Kiszámíthatatlan hatások

„A 2,8-as tej és a csirkemell árcsökkentése okozhat gondot. A tej a kisebb kérdés, mert ott át lehet állítani a gyártást annak megfelelően, hogy mire van nagyobb kereslet. A csirkénél már más a helyzet, ugyanis nem csak mellből áll az állat. A csirkének a combját is el kell adni, és ha az nem fogy majd annyira, akkor a kiskereskedők egyszerűen nem rendelnek majd belőle. A kormányzati döntés a csirkemellet leértékeli a comb árszintjének közelébe (amelyben több a bőr és a csont), amit a vásárló könnyen lehet, hogy a mostani áron nem fog megvenni” – mondta forrásunk. Ezért is okoz komoly problémát az, ha beavatkoznak a piacba. Olyan tovagyűrűző hatások alakulnak ki, amihez szinte lehetetlen alkalmazkodni. „Nem lehet tudni pontosan, miképp befolyásolja a fogyasztói szokásokat a lépés, viszont nagyon úgy tűnik, hogy a vásárlók hoppon maradnak majd.

Sokan azt hiszik, hogy 20-30 százalékos árcsökkentés lesz. Meg fognak lepődni, hogy ennél sokkal-sokkal kisebb lesz a hatás

– mondta a szakértő, aki szerint az 5-10%-os „akciókkal” eddig nem foglalkoztak a vásárlók. Az átárazások nagyobb része tavaly őszre már végbement több árcsökkentett terméknél, az október 15-i ár olyan nagy visszaesést nem fog eredményezni az idén január elején tapasztalt árakhoz képest.

A kisebb szereplőknek rosszabb

Az olaj és a csirkemell ára is megemelkedett tavaly októberre, ahogy az alábbi ábra is mutatja; vagyis túl sokat nem fog mérséklődni az ár a december végihez képest. Az étolajnál és a csirkemellnél is láthattunk egy gyors áremelkedést, az olajnál már 2020 eleje óta, a csirkemellnél 2021 óta, így sokat nem kell visszavágniuk az árakon a boltoknak.

Az idei év első négy hónapjának emelései viszont nem fognak megvalósulni. A sertéscomb nagy kérdés, hogy miért kerül be az árcsökkentett termékek közé, hiszen itt alapvetően az árak mérséklődése, stabilitása látható, a piacot viszont ezen termék esetén is megzavarhatja a hatósági ár. Az UHT-tejről és a lisztről elmondható, hogy az árstop időpontja utáni időszakban indul el az árak gyorsulása.

A kisebb vállalatoknak összességében kellemetlenebb az októberi árakra való visszatérés, ők nem olyan mérethatékonyak, mint a nagyok, rosszabbul tűrik a veszteséget, és kisebb a termékkínálat is.

Tehát nincs olyan sok termékük, aminek az áraiba beépítsék a csökkentett termékeken elkönyvelt veszteséget” – mondta iparági forrásunk, aki azt is kiemelte, hogy a hiperek és a diszkontok egyébként is olcsóbbak, így ha a magyar tulajdonú kisvállalatok tovább emelik az egyébként is magas áraikat a veszteség miatt, akkor még inkább romlik a versenyképességük. Magyarországon ugyanis nincs olyan nagy, hazai tulajdonban lévő vállalat, amely a mostani árcsökkentés időszakában nagyon erős versenyt tudna támasztani a multiknak, akik a többi (árstoppal nem érintett) termék árát szintén a vártnál jobban meg fogják emelni az árbefagyasztás hatására.

„A magyar kisboltok közül vannak, amelyek azt mondják, hogy már nem ismerik az október 15-i árat. Nos, ebben az esetben a KSH átlagárát kell alkalmazniuk, de amint megnézik, hogy az hány forint, akkor szerintem meg fogják találni azonnal, hogy milyen árakkal dolgoztak akkor” – mondta forrásunk, utalva arra, hogy a saját áraik biztosan magasabbak, mint amit a KSH megállapít.

Vették az üzenetet

„Egy-egy multi profitjából persze csak néhány milliárdot mar ki a mostani árstop, ami nem nagy szám, de ne feledjük, hogy senki sem szeretne veszteséget termelni vagy a tervezettnél kisebb profitot elérni.

Ráadásul a vállalatok elkezdtek azon gondolkodni, hogy mi jöhet még a kiskereskedelmi adó, a beszolgáltatás, és most az árstop után

– mondta forrásunk. Vagyis a multik már nem egy „egyszeri” intézkedéssel terveznek. Ha nem lett volna számukra egyértelmű, akkor Nagy István agrárminiszter világossá tette, hogy a lépéssel „üzentek a piacnak”, és a kormány „nem fél meglépni a legváratlanabb intézkedéseket sem”. Korábban Lázár János, fideszes politikus küldött erős üzenetet a multiknak.

Ne feledjük, a kiskereskedelem volt az egyetlen szektor, amiben a kormány magyar többséget szeretett volna elérni, de eddig ezt nem sikerült elérni.

Ennek a háborúnak, amíg zajlik, viszont csak egyetlen vesztese lehet: a magyar vásárló, hiszen minden bizonytalansági faktor, (kiskereskedelmi) adóemelés, szelektív árstop, váratlan intézkedés csak egy dologhoz vezet: az általános áremelési szándékok erősödéséhez.

Az inflációt nem fogja meg

A kiskereskedelmet és az élelmiszeripart egyaránt terheli most a munkaerőhiány, az alapanyagárak emelkedése, az energiaárak elszabadulása. A munkaerőn tehát senki sem fog tudni spórolni, nekik meg kell emelni a bérüket. A magyar cégeknek inkább a garantált bérminimum 20%-os emelése, a multiknak a munkaerőhiány miatti képzett munkaerő megtartása és odacsábítása van a fókuszban. Így maradtak a vásárlók, akik behozzák majd a mínuszt.

Az áremelkedés könnyen lehet, hogy folytatódni fog.

A kormányzat februárban közel annyi pluszpénzt önt az emberekre az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj formájában, mint az egész havi kiskereskedelmi forgalom. Gondoljunk bele, hogy az átlagos vásárlónak hirtelen kétszer annyi pénze lesz

– mondta iparági forrásunk. A hat termék árstopjával elkezdődött a gondolkodás a szektorban, hogy miképp érdemes hozzá alkalmazkodni, és nagyon is kézenfekvőnek látszik a februári-márciusi újabb átárazás. A multik tisztában vannak azzal, hogy a kétszámjegyű béremelkedés mellett a kormány újra megnyitja a pénzcsapokat, ami miatt nagyon erős lesz a belső kereslet.

Ez önmagában is az árak újabb növekedéséhez vezethet.

A kereskedelmi szektor azért tudja emelni az árakat, mert a jövedelmek nagyon gyorsan emelkednek. A robusztus kereslet fennmaradásáról pedig gondoskodik a februári költségvetési expanzió – így a multik nem igazán aggódnak, hogy visszaesne a kereslet az árak miatt.

Cukor és olaj: borítékolható veszteség

„Alapvetően ránkhárították az egész intézkedés terhét, amelyből egyértelműen következik a veszteség” – nyilatkozta a Portfolio-nak egy kiskereskedelmi lánc nevét nem vállaló vezető menedzsere. Hozzátette: „ez különösen a cukor és az étolaj esetében borítékolható, ahol már megtörtént a beszállítói árak emelése és hosszabb távra le is szerződtek a feldolgozók a kereskedőkkel.

Ezeknél a termékköröknél teljesen esélytelen, hogy árcsökkenést érjünk el, kénytelenek vagyunk vállalni a veszteséget.

Az ugyanakkor még kérdés, hogy mi lesz a helyzet a húsoknál, ahol sokkal rövidebb határidejű ármegállapodások, heti, kétheti árak jellemzik a beszállítók és kereskedők viszonyát.

Első körben minden kereskedelmi szereplő vissza fogja dobni az élelmiszer-beszállítók áremelési kísérleteit.

Egészen biztos, hogy a jelenlegi helyzetben senki nem fog belemenni az átvételi ár kismértékű emelésébe sem, egészen addig, amíg nincs más választása – például azért, mert minden beszállító, külföldi partner is magasabb árat mond” – fogalmazott. „Ebben az esetben ott is keletkezhet veszteség a következő hetekben.”

A kiskereskedelmi vezető szerint ugyanakkor számos nyitott kérdés van még szakmai körökben is, amelynek legfőbb oka, hogy az elmúlt három évtized történetében nem akadt példa hasonló árszabályozásra. „Nem tudjuk például azt sem, hogy mi lesz a csirke többi részével, így a csirkecomb árával, ha a mell árát maximálják. A sertésnek sem csak hátsó lába van: jellemzően a lapocka mindig olcsóbb kicsivel, mint a comb, de a mostani intézkedések után lehetséges, hogy ez másként alakul majd. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a piaci szereplők hogyan reagálnak az elkövetkező hetekben” – fogalmazott a menedzser a Portfolio-nak.

Átlépték a Rubicont

A helyzet kiszámíthatatlanságát hangsúlyozta lapunknak egy a helyzetre rálátással rendelkező, de a nevét szintén nem vállaló szakember is.

Még nem volt példa ilyen jellegű szabályozásra, az élelmiszeriparban pedig többen is úgy vélik, hogy lényeges határvonalat léptek át a döntéshozók az árstop bejelentésével.

Nem világos, hogy az élelmiszer-termékpályán tevékenykedő eltérő adottságú szereplőkre milyen hatással lesz a döntés. Így azt sem lehet ma még biztosan tudni, hogy a keletkező veszteség mely részét vállalja ténylegesen a kereskedelem.

Az biztos, hogy valakinek meg kell fizetnie a döntés árát.

További problémát jelent az is, hogy a mostani döntés aggasztó precedenst teremt a kormányzat gazdaságba történő beavatkozására” – fogalmazott forrásunk.

Alapvetően minden esetben arra törekszünk, hogy a Portfolio hasábjain megszólaló szakértők nevüket és pozíciójukat vállalva fogalmazzák meg álláspontjukat, ebben az esetben azonban az érintett megszólalók úgy voltak hajlandóak valódi véleményüket megosztani velünk, hogy a nevüket nem vállalták. Minden esetben a téma érzékenységére, politikai jellegére hivatkoztak és kategorikusan elzárkóztak attól, hogy a kampánylépésnek tartott élelmiszer-árstoppal kapcsolatban hivatalos véleményt fogalmazzanak meg. Mivel úgy véljük, hogy álláspontjuknak így is értékes az olvasóink számára, ezért nevük nélkül közöljük a megszólalásaikat.

Fotó: Getty Images

Népszerű

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF