A jegybank szerint csak jövőre indulhat csökkenésnek a magyar infláció

Az interjúban elhangzott főbb kijelentések:

• A globális inflációban érezhetően fordulat körvonalazódik.
• Nagy a bizonytalanság, a folyamat kulcsa az európai áram- és gázárak rendkívül hektikus mozgása.
• A hazai infláció következő hónapokban emelkedő pályán halad. Ha nem romlik súlyosan tovább az európai energiapiaci helyzet, akkor várhatóan 2023 elejétől csökkenhet fokozatosan a magyar áremelkedési ütem.

• Az élelmiszerárakban az ősz újabb áremelkedési hullámot hoz, és a hazai GDP második féléves alakulására is erősen rányomja a bélyegét.
• Tavasztól az új terméssel korrigálhatnak majd az árak. 

Amennyiben sikerül elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet – a koronavírus időszakához hasonló, akár több negyedévig tartó leállást –, a magyar GDP, ha szerényebb ütemben is, de idén és 2023-ban is emelkedhet.

• A jegybank fő célja, hogy az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon. Ebben a küzdelemben a legfontosabb eszköz az alapkamat emelése.
• A hosszú kamatemelési sorozatban a megállás lehetőségét érdemes folyamatosan mérlegelni. Olyan kiszállási pontra van szükség, ahol a kialakult alapkamat és a következő évre várható infláció különbsége nagy biztonsággal pozitívvá válik. Az MNB addig tart ki a szigorú kamatkondíciók mellett, ameddig szükséges.
• Tíz évvel ezelőtt a növekedés kulcsa a foglalkoztatás jelentős bővítése volt. Ebben az évtizedben az energiahatékonyság javítása lesz a központi elem. Célzott beruházási programok sorozatát kell indítani a magyar vállalkozások és lakások energiaigényének csökkentése érdekében.
• Az infláció megfékezését követően a zöldátmenet gyorsításában a jegybankoknak is aktív szerepet kell vállalniuk.
• Virág Barnabás szerint az uniós támogatások kiszabadításáról szóló vitában nincs olyan szakmai különbség a magyar és a brüsszeli álláspont között, amit ne lehetne rövid úton feloldani, ezért továbbra is százszázalékosan bízik a megállapodás idei létrejöttében.

Az inflációs csúcs távolabbra tolódásának több oka lehet. A legegyszerűbb azt gondolni, hogy az árstop lazítására vonatkozó jegybanki feltételezései változtak, ám ezen kívül is több tényező közrejátszhatott abban, hogy a jegybank óvatosabbá vált.

- A hazai inflációs pálya láthatóan a korábban vártnál magasabban húzódik, és amíg más országokban (akár a régióban is) láthatók az enyhülés jelei, nálunk még felfelé tart a görbe. A maginflációnk Európában a legmagasabb, ami az alapvető árnyomás erejét jelzi.
- A legutóbbi jegybanki előrejelzés óta az aszályhelyzet súlyosbodott, emiatt az élelmiszerársokk nagyobb lett.
- A piaci energiaárak összességében (nagy volatilitás mellett) jelentősen tovább emelkedtek.
- A forint ereje a sokkszerű gyengülés után nem tért vissza, ami az átárazási hajlandóságot erősíthette.
- Nagy bizonytalanságot jelent, hogy az ősszel és jövő év elején sok vállalat először találkozik a megemelkedett energiaárakkal, ahogy lejár a korábbi energiaszerződésük. Ez szintén további áremeléseket kényszeríthet ki.