Rekordszinten a stressz a munkahelyeken, pedig lenne megoldás a kezelésére
Gazdaság

Rekordszinten a stressz a munkahelyeken, pedig lenne megoldás a kezelésére

Portfolio
Az talán nem újdonság, hogy a munkavállalók többsége nagymértékű stressznek van kitéve, az már inkább, hogy a tavalyi évben rekordmagas volt azoknak az aránya, akik túlzott nyomás alatt dolgoztak. A munkavédelmi törvény éppen ezért már több mint egy évtizede előírja, hogy a munkáltatóknak legalább háromévente fel kell mérniük, hogy milyen pszichoszociális kockázatoknak vannak kitéve az alkalmazottak, de erre eddig nem túl sok figyelmet fordítottak. A Budai Egészségközpont szakemberei szerint ez azonban most megváltozhat, miután a járvány hatására tömegesen jöttek elő olyan tünetek, amelyek a dolgozók rossz mentális és fizikai állapotáról tanúskodnak, ami végső soron a vállalat eredményességén csapódik le. Másik fontos tényező, hogy korábban a munkaerőhiány, napjainkban pedig a válságközeli gazdasági környezet miatt egyre fontosabbá válik a megfelelő munkaerő megtartása, azonban ehhez el kell érni annak elköteleződését.

A munkahelyi környezettel foglalkozó 2022-es globális felmérés szerint az európai munkavállalók munkahelyi elkötelezettsége mindössze 14 százalék, míg ugyanez Észak-Amerikában 33, a világ többi részén pedig 21 százalék. A Gallup jelentése azt is megállapította, hogy

a munkahelyi stressz szintje – a 2020-as értéket is túlszárnyalva – tavaly világrekordot döntött.

Ennek okaként az alkalmazottak a nem megfelelő bánásmódot jelölték meg, valamint az elbocsátásokat, kezelhetetlen munkamennyiséget, a vezetők nem egyértelmű kommunikációját, a vezetői támogatás hiányát és az észszerűtlen határidők jelentette nyomást. Bár a stressz és a szorongás általában minden munkához hozzátartozik, a Gallup felmérése szerint az alkalmazottak 59 százaléka számol be arról, hogy gyakran tapasztal stresszt és aggódik a munkahelyén.

A helyzet Magyarországon sem sokkal kedvezőbb, egy tavaly készült felmérésből kiderül, hogy a lakosság 51 százaléka krónikus stresszre, 23 százaléka pedig rendszeres alvászavarokra panaszkodik. Ez alapvető probléma, hiszen a stressz nagyban hozzájárul a munkahelyi hiányzásokhoz, termelékenység- és kreativitásromboló, amíg az elkötelezett, mentális egészségnek örvendő munkavállalók kevésbé valószínű, hogy betegség miatt hiányoznak a munkahelyükről, elhagyják azt, vagy munkahelyi balesetet szenvednek.

Törvény kötelezi a cégeket, hogy lépjenek az ügyben

A pszichoszociális kockázatok régóta szerepelnek a munkavédelmi jogszabályokban, a nemzetközi munkavédelmi szervezetek évtizedek óta foglalkoznak ezzel, Magyarországon is jogszabályi szintre emelték, de hiába lett ez egy kötelező eleme a kockázatértékeléseknek, a vállalati kultúra csak most ért el oda, hogy a törvényi megfelelésen túl ennek jelentőséget tulajdonítsanak.

„A biológiai, kémiai, fizikai, ergonómiai kockázatokat viszonylag jól lehet azonosítani és meghatározni egy munkahelyen, viszont a pszichoszociális rizikókat sokkal nehezebb felmérni. Az is nehezíti a helyzetet, hogy különböző módszertanok léteznek ezek beazonosítására, a jogszabályban azonban nincs meghatározva, hogy melyik módszert kell, vagy érdemes használni, ez már a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, a munkáltató és a pszichológuscsoport együttműködésének hatásköre” – mondta a Portfolio-nak Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont (BEK) orvosigazgatója, vállalat-egészségügyi divízióvezetője.

Budai Egészségközpont
Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont (BEK) orvosigazgatója, vállalat-egészségügyi divízióvezetője és Stoll Dániel, a BEK ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa, pszichoterapeutája.

Hogy mennyire összetett ezeknek a kockázatoknak a felmérése, azt jól mutatja, hogy korántsem csak a munkahelyi miliő befolyásoló tényező, hanem a tágabb környezet, amiből a munkába érkezik a dolgozó. Itt pedig számtalan hatást lehet azonosítani a szociális környezettől, a munkahely megközelíthetőségén át, az olyan, mindenkire kiterjedő negatív benyomásokig, mint a járványhelyzet, vagy a szomszédban dúló háború és hozadékai, az infláció és a létbizonytalanság.

Dr. Nagy-László Nóra szerint a pszichoszociális kockázatra nagyon jó példa az egészségügyi dolgozók terhelése a COVID-járvány időszakában, hiszen a pandémia kitörésekor nem sokat tudtunk arról, hogy mivel állunk szemben, információk hiányában kellett a munkát végezni, túlórában, ráadásul teljes védőfelszerelésben, mely szintén nagy megterhelést okozott. Azonban nem csak ilyen extrém helyzetekben kell számolni ezzel a jelenséggel, hanem a mindennapi, irodai környezetben is számottevő tényező, olyannyira, hogy a Gallup felmérésében beazonosított problémák egyik fő okozója.

A pszichoszociális rizikók alapvetően olyan rizikók, hatások, amik károsíthatják az egyén jólétét, egészségét, munkaképességét. A munkaadók feladata és érdeke is, hogy ezzel foglalkozzanak, hogy ne legyenek olyan környezeti hatások, amik potenciálisan egészségkárosítók

– mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa, pszichoterapeutája.

Nem kell félni a stressztől, de bele lehet halni

A munkakörnyezetnek nagyon sok olyan összetevője lehet, ami potenciálisan terheléseket tud okozni a munkavállaló számára, az ezekből kialakuló stressz pedig az a mediátor tényező, ami végül a betegségekhez elvezet. Ugyanakkor Stoll szerint azt is fontos látni, hogy

a munkakörnyezet alapvetően stresszes, de ez nem feltétlenül rossz, a stressz ugyanis egy olyan belső feszültségi állapot, ami szükséges az aktivitáshoz.

„Stressz nélkül nincs megfelelő motiváció, teljesítmény, sem problémafókusz. Nem az a kérdés, hogy jelen van-e a stressz a munkahelyen, hanem hogy mennyi, mi az optimális, és ezt, hogy tudják szabályozni a külsődleges faktorok, illetve az egyén, aki belülről ellensúlyozza ezeket a feszültségeket. A lényeg, hogy a feszültség olyan stimuláló övezetben maradjon, ami segíti a teljesítményt”

– tette hozzá a szakember.

Tehát a stressz addig a szintig, amíg inspirál, cselekvésre késztet, segíti a mentális fókuszt és az összeszedettséget, jó, de ha meghalad egy bizonyos szintet, akkor a szervezet kimerül, és elindulnak olyan biológiai folyamatok, amelyek konkrét megbetegedésekhez, mentális problémák kialakulásához, vagy egészségkárosító viselkedések megjelenéséhez is vezethetnek.

„A munkavállalónak és a munkáltatónak is érdeke, hogy ezeket a faktorokat, amelyekből összeadódnak ezek a túlterhelődések, preventíven vizsgáljuk, és megnézzük azt, hogy milyen rejtett tényezők vannak jelen, amik töréspontjait képezhetik ennek a rendszernek” – mutatott rá Stoll és hozzátette, hogy ha tanulmányozzuk a szakirodalmat, akkor azt találjuk, hogy komoly következményei vannak, ha ezzel nem foglalkozik egy cég:

ha túl sok a terhelés, akkor több lesz a betegség, a táppénz, a kieső munkaóra.

„A következmény kimutathatóan az, hogy csökken a munkavállalói elköteleződés, csökken a munkateljesítmény, olyan kapcsolatdinamikai folyamatok indulnak el, amelyek végül kihatnak a vállalat eredményességére is”

– mondta.

A BEK-nak voltak olyan megrendelői is, akik kifejezetten azért fordultak hozzájuk, mert azt tapasztalták, hogy bizonyos periódusban megnőtt a megbetegedések száma, ami valamilyen szervezeten belüli problémára utalt. Ilyenkor a szakemberek leülnek egyeztetni a megrendelő vállalat képviselőivel, és felmérik a korábban tapasztalt nehézségeket, igényeket, és tervezett fejlesztési irányokat. A felmérés rendszerint online, szervezeti egységekre lebontva történik, mely folyamatban kiemelt jelentőségű a kitöltők anonimitásának védelme. Az adatgyűjtési kampányt követően a csoportoktól nyert információból kapható meg, hogy melyik munkacsoportban milyen rizikótényezők vannak jelen, és ezeknek mintázata, milyen jelenségekre hívja fel a figyelmet. Az említett cég esetében a felmérés jól láthatóan beazonosíthatóvá tett egyes munkacsoportokban megjelenő feszültségtípusokat, főleg kapcsolati vagy interperszonális stresszorokat. Kiderült, hogy a felmérés egy nagy átalakítás folyamatában történt, és a megfelelő információk nem jutottak el a munkavállalókhoz, nem volt változásmenedzsment.

„Az a bizonytalanság, ami ilyenkor megnő a munkacsoportokban, annak függvényében, hogy mit, és hogyan kommunikál a közép- vagy felső vezetőjük, az önmagában egy komoly pszichoszociális stresszor tud lenni. Ez rontja a munkamorált, komoly terhelést jelent a munkavállalóknak, elégedetlenebbé válnak, több konfliktus keletkezik abban a munkavállalói csoportban, mert egymáson vezetik le ezt a feszültséget. Kiderülhet, hogy felfelé nem nagyon lehet visszajelzést adni” – mondta el a szakpszichológus.  

Az említett példában a kommunikáció hiánya volt a legfőbb stresszfaktor, de ugyanilyen problémaforrás lehet többek között

  • a munkavállalók által érzékelt kontroll hiánya, amit a munkafolyamataik fölött tudnak gyakorolni,
  • az időgazdálkodás nehézségei,
  • a szünetek hiánya,
  • a rekreáció és work-life balance kérdése,
  • a munkaterhelés mértéke és szabályozhatósága,
  • a szerepek és feladatkörök pontos tisztázása

A jogszabályi előírás ellenére a pszichoszociális kockázatokon eddig jellemzően nem volt túl nagy fókusz – jellemzően csak kipipálták – a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok során, pedig a munkáltatók akár többmilliós bírságot is kaphatnak annak elmulasztása miatt. A szakorvosok szerint azonban a COVID kifejezetten előtérbe tolta a problémát, hiszen a home office, az elszigeteltség nagyon sok munkavállalót rosszul érintett, tömegesen jelentkeztek azok a problémák, amik lépésre kényszerítették a munkaadókat.

A mi vezérelvünk az, hogy ha már kötelező a pszichoszociális elemzés, akkor annak legyen valami értelme, mert ez egy nagyon jó eszköz a munkáltatónak, hogy tudja, hol kell esetleg beavatkoznia a cég működésébe

– mondta a BEK orvosigazgatója, aki szerint a megfelelő szakértő munkavállalói állomány megőrzése és védelme ilyen válságos időszakokban felértékelődik. A pszichoszociális kockázatok értékelése és a prevenció addig a pillanatig kisebb súllyal nyom a latban, amíg nem olyan fontos a munkavállalói állomány megőrzése.

„Nemrég vettem részt a Magyar Üzemorvos Tudományos Társaság éves konferenciáján, ahol az volt az általános vélemény, hogy az említett pszichoszociális kockázatok még tovább fognak erősödni: a távmunka, részmunka nagyobb bizonytalanságban tartja a dolgozókat, demográfiailag is idősödnek a munkavállalók, a munkában eltöltött idő a korábbihoz képest nő, a globalizáció miatt egyre rugalmasabb munkavállalót várnak el a munkáltatók, aki akár lakhelyet is kész váltani. Ezek az elvárások pedig mind olyan nyomást gyakorolnak a munkavállalókra, amelyek fokozott stresszt eredményezhetnek, ez pedig hosszú távon biztosan egészségkárosodáshoz vezet” – szögezte le Dr. Nagy-László Nóra. Ezért nagyon fontos a megelőzés szerepe, mert nemcsak az a cél, hogy a munkavállaló alkalmas legyen a munkakörre, hanem hogy azt hosszú távon egészségkárosodás nélkül tudja elvégezni.

A cikk megjelenését a Budai Egészségközpont támogatta.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az EU kirakta a fegyvereket az asztalra, kereszttűzbe kerülhet Magyarország

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
rendőr