home office dolgozó anyuka
Gazdaság

Külföldi cégnél dolgozom Magyarországról - Mire kell figyelnem?

Menczel Kiss Gellért, LeitnerLeitner
Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez egyáltalán nem egyenlő a home office-szal és korántsem csak számítógéphez kötött munkát jelenthet. Tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát a szabályokat: hogyan és hol kell adózni, milyen munkaszerződést érdemes kötni és milyen pénznemben kaphatjuk a bért?

Nincs jogi akadálya, hogy a külföldi munkáltatóval létesítsünk munkaviszonyt

Jogi értelemben tulajdonképpen nincs akadálya annak, hogy magyar vagy külföldi illetőségű, és akár magyar telephellyel nem rendelkező munkáltatónál kezdjünk el alkalmazottként dolgozni. Érdemes azonban a munkaszerződésben a magyar jogot kikötni, mert ezzel a munkavállaló pontosan tudja, hogy milyen szabályok vonatkoznak rá: például mennyit kell dolgoznia, mennyi szabadságot kell kapnia, milyen ünnepnapok vonatkoznak rá. Ugyan lehetséges külföldi jog szerint is szerződni, de kérdés, hogy ez elég biztonságot ad-e a munkavállalónak, különösen, ha a hazai jogrendszertől merőben eltérő államról van szó, bár a hazai munkajog egyes, a munkavállalót védő szabályait ekkor is alkalmazni kell.

A magyar munkaügyi szabályok alapján a bért forintban kell megállapítani és kifizetni, mely alól a külföldi munkavégzés és a vezető állású munkavállaló részére történő kifizetés jelent kivételt. Ugyanakkor közismert, hogy vannak, akik ennek ellenére devizában kapják meg a bérüket, vagyis az élet mintha pár lépéssel az aktuális szabályozás előtt járna. Bár egyes vélemények szerint ennek nincsen akadálya, jogi értelemben ezt nem lehet egyértelműen kimondani.

Ha a szabályok szerint forintban fizetik a bért, annak valóban nincs akadálya, hogy ezt valamilyen árfolyamértékhez kössük, kiigazításokat iktassunk be. Tehát, ha havi 1.000 euró munkabérben állapodnak meg a felek, akkor a munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy annak mennyi lesz a forint értéke: amit köthetnek például a hónap utolsó árfolyamához. Ez lesz a munkavállaló bruttó bére, és az átszámított forintérték alapján kell megfizetni az adókat és a járulékokat. Ezzel a munkáltató valójában béremelést ad a munkavállalónak, ha romlik a forint árfolyama. Érdemes arra is gondolni, hogy mi történjen, ha erősödik a forint! Egy forintban garantált bér kikötésével lehet például a munkavállaló számára is kedvező feltételeket biztostani.

Melyek a külföldi munkáltató adminisztratív teendői, ha Magyarországról dolgozó munkavállalót alkalmaz?

Sok külföldi munkáltató nem ismeri a kötelezettségeit, vagy megpróbálják ezeket figyelmen kívül hagyni, ha magyar munkavállalót alkalmaznak. Főszabályként a külföldi foglalkoztatónak regisztrálnia kellene magát Magyarországon, vagyis adószámot kell kérnie a NAV-tól, amely kizárólag a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetésére szolgál. Más adónemben – például társasági adóban, áfában – ettől még nem válik automatikusan adóalannyá a külföldi cég.

Ezzel az adószámmal kellene bejelentenie a munkavállalót, majd havonta bevallani és megfizetni a fenti közterheket.

A személyi jövedelemadó előleget viszont közvetlenül a magánszemély adófolyószámlájára kell utalni, ahol a májusi adóbevallásig gyűlik, amikor is a munkavállaló benyújtja adóbevallását, ami alapján megfizetetté válik az addig átutalt személyi jövedelemadó előleg. Ezt a formát önfoglalkoztatásnak nevezzük.

A külföldi munkáltató gyakran nem hajlandó adószámot kérni…

Bár – ahogy ezt az előzőekben kifejtettük – a munkáltatónak be kellene jelentkeznie a NAV-nál, de ezt éppen mivel külföldi cégről van szó, nem lehet kikényszeríteni. A külföldi vállalkozások leginkább azért állnak ellen ennek, mert úgy érzik, hogy ez számukra felesleges adminisztrációt, költséget jelent, de bizalmatlanok is, mert nem ismerik a magyar adórendszert.

Ha azonban a munkáltató nem jelentkezik be, azzal a magánszemélyre hárítja a járulékok bevallásának és megfizetésének feladatát, mert a munkavállaló és munkáltató egyetemlegesen felelősek ezért. Az adóhatóság ezeket tőle is követelheti, bár szerencsére a munkavállalónak bírságot nem kell fizetnie.

Bejelentkezés hiányában a munkavállalónak magának kell bejelentenie saját magát a munkáltató megnevezésével és mindent a munkavállalónak kell rendeznie a bevallást és a befizetést is. Az is egy lehetőség, hogy a bevallást a munkavállaló készíti, de az adókat/járulékokat a munkáltató utalja az adóhatóságnak.

A munkáltatók azonban ezt a megoldást sem kedvelik: nem szeretik kiengedni a kezükből az adóadminisztrációt, és nem szívesen fizetik ki a bruttó bért sem a munkavállalónak. Hiszen így nem tudják, hogy az adóhatóság valóban megkapja-e az adót és a járulékokat. Ráadásul a munkavállaló sem lelkesedik a sok adminisztrációért és felelősségért.

Vagyis ebből a helyzetből csak az jelenthet kiutat és megoldást, ha a munkavállaló adótanácsadóhoz fordul, aki felveszi a kapcsolatot a munkáltatóval, elmagyarázza a magyar szabályokat, meggyőzi, hogy a regisztrációval vállalja a legkevesebb kockázatot, és megtanítja a havi teendők helyes elvégzésére.

További buktatók

Az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, ha a munkavállaló nem mindig Magyarországról dolgozik, hanem például meglátogatja a munkáltatót, részt vesz telephelyén egy továbbképzésen, ilyenkor változhat az adózás helye.

A személyi jövedelemadó fizetés helyét a kettős adóztatást elkerülő egyezmények szabályozzák. Ha a munkavállaló Magyarországon él és dolgozik, akkor itt kell adóznia. De ha változik a munkavégzés helye, az adóegyezmények szabják meg az adózás helyét, és előfordulhat, hogy a magyar illetőségű munkavállaló adózása átkerül a másik országba azokra a napokra, amikor ott végez munkát!

Gyakorlati szempontok szerint érdemes egy naptárban vezetni, hogy mikor hol végeztünk munkát. Ennek megfelelően minden hónapban meg kell állapítani, hogy a jövedelem milyen arányban, melyik országban adóköteles. Az eltérő ország eltérő adókulcsot is jelent, melyre érdemes már szerződéskötéskor gondolni, és nettó bérben megállapodni. Ellenkező esetben az adókulcsváltozás miatt változhat a kifizetett bér is. A több országot érintő bonyolult adókalkulációkba pedig mindenképp érdemes tanácsadót is bevonni.

A társadalombiztosítás azonban nem osztható meg, mindig egy országban kell fizetni: magyar lakóhely és munkavégzés esetén főszabály szerint Magyarországon.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a NAV-nak a külföldi munkáltatónál történő foglalkoztatás esetén nincs adata az adóbevallás elkészítéséhez, így nem tud tervezetet készíteni a magánszemély részére. Vagyis a munkavállalónak önállóan kell elkészítenie az éves adóbevallását. Ráadásul nem is ugyanazokat a sorokat kell kitölteni, mintha magyar munkáltatónál dolgozott volna. Vagyis benyújtás előtt ezt is javasolt szakértővel átnézetni.

Végül, de nem utolsó sorban a munkáltató szempontjából más adózási kockázatok is felmerülhetnek. Nem lehet teljesen kizárni, hogy nem keletkezik-e magyarországi telephely a magyar munkavállaló alkalmazása az áfában vagy a társasági adóban is. Ehhez más szempontokat is vizsgálni kell, és ebben is érdemes kikérni adószakértő tanácsát.

Menczel-Kiss Gellért

tanácsadó

LeitnerLeitner

Címlapkép forrása: Getty Images

tűzoltók
K_EPA20230126235
forint
nyse amerikai tőzsde
Tematikus PR cikk
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
tűzoltók