Megy a harc a beszállítókért, de a versenyjogi kockázatokról megfeledkezünk

A pandémia előtt a vállalkozások sokszor a központjuktól akár többezer kilométer távolságra is hajlandóak voltak kiszervezni a termelési folyamataikat, ha ezáltal fél vagy egy százalékkal csökkenteni tudták a költségeket. A beszállító partnerek megbízhatóságának ellenőrzése sem volt általános, ha probléma volt egy alvállalkozóval, könnyen cserélték, belefért az erőforrás-menedzsmentbe. A gazdasági és politikai hatások következtében mostanra azonban még a költségcsökkentésnél is fontosabbá vált, hogy az adott alapanyag vagy eszköz időben megérkezzen a megrendelőhöz. 

A kiszervezési tendencia megfordult, aki tudja, visszaszervezi vagy lerövidíti a folyamatait, az új partnerek kiválasztásánál pedig egyre inkább szempont, hogy a beszállítóval való kapcsolat minél kontrollálhatóbb és közelibb legyen, ne álljanak fenn extra kockázati faktorok, mint például valamilyen gazdasági szankció.

"Szinte naponta változik, hogy melyik beszállítótól mit és milyen finanszírozási kereteken belül lehet vásárolni, amikor pedig felmerül, hogy egy alapanyag Oroszországból származik, akkor sokan kihátrálnak a megállapodásból. Ezek az üzleti kockázatok egyre gyakrabban megjelennek, egy jogi tanácsadó ezeket segíthet minimalizálni" – mondta el a Portfolio-nak Petrányi Dóra, a CMS budapesti irodájának partnere, a cég közép-és kelet- európai régiójának igazgatója.

Az ellátási láncok rövidülésének előnye, ha például egy Ázsiába kiszervezett termelési folyamatot az Európai Unión belülre hoznak vissza - ami nagy eséllyel a közép-kelet-európai régiót jelenti -, akkor az alacsony előállítási költségek mellett a versenyjogi szabályok betartása, a minőségi követelményeknek megfelelés, valamint a környezetvédelmi előírások érvényesülése is ellenőrizhetővé válik. Vannak olyan szabályok, kontroll folyamatok, hatósági hatáskörök, ami egy EU-ban tevékenykedő cég fölött mindenképpen érvényesülnek, és a tiszta verseny szempontjából ennek akár a nyertesei is lehetnek a régiós cégek.

Nem csak az ellátási láncokat, de az értékesítési struktúrákat is közelebb vonják magukhoz a cégek, egyre erősödik az un. duális működés, ahol a kiszervezett értékesítés mellett belső értékesítő folyamatokat is kiépítenek a vállalkozások. Nagyon sok olyan autó- vagy elektronikai cikkeket gyártó duál működésű cég létezik, aki egyszerre gyárt, viszonteladókon keresztül elad, de saját magának is vannak üzletei. 

Az utóbbi időszakban kialakult ellátási szűkületek mellett a felvásárlások is megindultak, egyre nő a piaci koncentráció, ami domináns pozíciókat eredményezhet egy-egy alapanyag, alkatrész vagy eszköz birtoklása szempontjából. A beszerzési útvonalak biztosítása lett a vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, amit a versenyhatóságok is fokozottan figyelnek.

A fúziókontrollban újfajta megközelítést igényelnek az engedélyeztetési folyamatok, megváltozott a környezet, egy olyan fúzió, ami korábban gond nélkül létrejöhetett volna, ma már nem biztos, hogy megvalósulhat. A felkészülés egyik esszenciális eleme versenyjogásszal, és akár közgazdász tanácsadóval egyeztetni

– emelte ki Szendrő Szabolcs, a CMS budapesti irodájának partnere, a versenyjogi csapat vezetője. 

A fenti változások leginkább a hagyományos energetikai cégeknél, a kiskereskedelmi hálózatoknál, a légitársaságoknál, a telkó cégeknél, valamint a gyógyszergyártóknál és az energiaintenzív gyártási folyamatú cégeknél - mint amilyenek az autógyártók, vagy az elektronikai cégek - figyelhetők meg.

A versenyjog a versenytársak közötti viszonnyal, mint horizontális gazdasági kapcsolattal kiemelten foglalkozik, a vertikális gazdasági kapcsolatok, mint a beszállítói láncok jellemzően kisebb hangsúllyal kerültek korábban a versenyhatóság fókuszába. Ezzel szemben most azt látható, hogy a piacon szűkületek jönnek létre, ebben az esetben pedig fokozódik az így megszerezhető kontroll jelentősége, ezért ide összpontosul a versenyhatóság figyelme is. “Ha egy termékhez valaki nem gyárt alapanyagot, nem gyártja le magát a terméket, és valaki nem adja el, akkor az nem jut el a fogyasztókhoz, tehát ezekre a szereplőkre mind szükség van. Az viszont nem mindegy, hogy ezek a viszonyrendszerek hogyan épülnek fel, mennyire biztosítják a szabad versenyt, vagy mennyire sajátítanak ki egy-egy erőforrást” – hangsúlyozta Petrányi Dóra.

A gyártáshoz kapcsolódó beszerzés során komoly problémával szembesülhetünk, ha valaki kizárólagossági kikötésekkel vagy konkrét tulajdonszerzéssel elkezdte lekötni a kapacitásokat.

Ha egy olyan erőforrásról van szó, amelyből kevés áll rendelkezésre, viszont sok mindenkinek szüksége van rá, akkor egyik gyártó részéről sem tehető kizárólagosság annak beszerzésére, mivel gyakorlatilag egyeduralkodóvá válna az adott területen. Nem az a mondás, hogy nem szabad biztosítani az ellátási láncokat, de olyan szinten lekötni nem lehet, hogy a versenytársak kiszoruljanak a piacról

– tette hozzá Petrányi Dóra.

Nagy gondot jelent továbbá az iparágon belüli nem megfelelő információáramlás, amikor a cégek jogszerűtlenül kezdik el felhasználni azokat az információkat, amelyek külső cégektől származnak. A piaci információk a termelési folyamat optimalizálásához is felhasználhatóak, így gyakorlatilag egy mini kartell szerveződhet. “Egyre többször kérdés, hogy a vállalkozások megoszthatják-e a saját termelő szintjükkel azt az adatot, amit harmadik felektől szereztek be. Erre általában az a válasz, hogy nem” – mondta Szendrő Szabolcs.

A gyártóknak korábban nem volt fontos, hogy melyik értékesítési útvonalon keresztül tudják eladni a termékeiket, most viszont mindenki nagyon figyeli, hogy a külső viszonteladó - sok esetben kiskereskedő - partnerek hogyan viselkednek, és az információt azonnal visszacsatornázzák-e. A CMS szakértői szerint a gyártóknál egyre terjedő gyakorlat, hogy információkat osztanak meg a viszonteladóikkal a saját értékesítési stratégiájukról, sőt, visszaosztják nekik a többi kiskereskedőjük árazását vagy stratégiáját.

Ahol valaki több szerepben van jelen az adott értékesítési láncban, ott ez versenyjogi szempontból nagyon kockázatos tud lenni. Normál esetben nem lenne szabad a kiskereskedők között az árazási terveknek áramolnia. Onnantól, hogy tudnak egymás stratégiájáról és terveiről, mindenki eggyel fékezettebb habzású versenyt fog tanúsítani, és akár kialakulhat egy hallgatólagos piacfelosztás.

A pandémia alatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kimondott üzenete volt, hogy az ellátásbiztonsági problémák kezelésének idején türelemmel vannak, ha valamilyen ágazati szintű egyeztetésre lenne szükség. “Ahogy elkezdtek megint emelkedni az eladási számok, elkezdett máshogy kommunikálni a GVH is, vége a türelmi időszaknak, lépni fognak, főleg ha azt látják, hogy a végfogyasztói árak valamelyik ágazatban indokoltalanul magasak” – emelte ki Szendrő Szabolcs.

2018-ban 10 ilyen rajtaütésük volt, 2019-ben csak öt, 2020-ban már nyolc, tavaly pedig 13. Ez legtöbbször olyan iparágakat érintett a beszállítói szinteken, mint a téglapiac, építőanyagok, antigén gyorstesztek, idén pedig a hőszigetelő anyagok piaca. “Az ágazati vizsgálatnak nem az a küldetése, hogy szankcionáljon, hanem az, hogy felmérje az anomáliákat. Ebben az esetben az egy elég erős üzenet, hogy figyelnek” – mondják a szakértők.

Mit tehetünk ezek elkerüléséért?

Az értékesítési folyamatoknál újraformálódnak a beszerzői és szállítói szerződések. “Fontos, hogy efölött a folyamat fölött legyen kontroll, mert ami korábban működött, az most nem biztos, hogy fog. Ha ez a folyamat gazdaságilag szenzitív területen megy végbe, kritikus alapanyagot vagy viszonteladói struktúrát érint, akkor ki tudja zárni vagy korlátozni tudja a versenytársak hozzáférését ezekhez az erőforrásokhoz. Előfordul, hogy nem gondolnak rá a cégek, hogy egy beszállító kapacitásának 60-80 százalékos lekötésével gond lesz, mert eddig nem volt. Most érdemes eggyel szenzitívebbnek lenni és kikérni egy szakértő tanácsát” – hívja fel a figyelmet Szendrő Szabolcs.

A rendszerszintű folyamattámogatás során nem csak a meglévő szerződésminták felülvizsgálata történik, egy szakértő tanácsadó bevonásával megállapítható, hogy az adott iparágon belül hol vannak az ellátási szűkületek. A nem kívánt versenyügyek megelőzhetőek a megfelelő felkészüléssel, de legalábbis előre meg lehet teremteni a védekezés alapjait.

A CMS szakértői szerint sokkal pozitívabb megítélésben részesülhetnek azok a cégek, amelyek rendelkeznek versenyjogi compliance és egyéb megfelelési programmal, nemzetközi trend, hogy egy-egy jól működő compliance program akár komolyabb bírságcsökkentést is eredményezhet.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen az iparági egyeztetés, amire egyébként - ha kontrollált körülmények között zajlik - lehetőség van. “Megvan a módja, hogy hogyan lehet érzékeny témákban kontaktálni, de ilyenkor mindenképp érdemes versenyjogász tanácsadót bevonni, mert nem elég jónak lenni, annak is kell látszani, fel kell tudni mutatni, hogy megtettünk mindent” – hangsúlyozták a szakértők.

Címlapkép: Getty Images

A cikk megjelenését a CMS támogatta.