
Régóta várt a szakma egy olyan jogszabályra, mint a 2022 júliusában életbe lépő szerkezetátalakítási törvény, amely alapjaiban változtathatja meg a fizetésképtelenség közelébe sodródó cégek sorsát. Míg eddig a problémákkal küzdő vállalkozások számára végső soron csak a csődeljárás és a felszámolás maradt, az új jogszabály még időben lehetőséget ad a helyzet rendezésére és a megbicsaklott cégek talpra állítására.
„Jelenleg a cégek nagyon sokszor már visszafordíthatatlan szituációkban indítanak csődöt vagy felszámolást. Tény, hogy a csődeljárások egy részében is pozitív eredmény születik, van ilyen tapasztalatunk is, de ebben a folyamatban már nagyon nehéz elérni, hogy sikerüljön megmenteni a vállalkozást és elkerülhető legyen a felszámolás.
A szerkezetátalakítási törvény ugyanakkor reális esélyt ad a cégeknek a túlélésre
– mondta el a Portfolio-nak Papp Erika, a CMS ügyvédi iroda vezető partnere, a CMS magyarországi irodájának, továbbá a közép-kelet-európai régióban, valamint a FÁK országokban található CMS irodák pénzügyi csoportjainak vezetője.
Egységesebb uniós jog
A jogszabály abban is újat hoz, hogy a korábbi keretekhez képest sokkal egységesebb jogalkalmazást tesz lehetővé az Európai Unióban. „A csőd és a felszámolás uniós szinten eddig nem volt egy kifejezetten harmonizált téma, minden országban egyedi csőd- és felszámolási eljárások, jogszabályok léteznek, amelyek meglehetősen nagy különbségeket rejtenek magukban. A mostani szerkezetátalakítási törvény is magában foglal tagállami különbségeket, de alapvetően egy uniós direktívára épül, ennek következményeként egy harmonizáltabb jogi keretrendszer alakulhat ki az EU-ban.”

Egyelőre nem egyértelmű, hogy az egyes tagállami törvények között milyen eltérések lesznek, hiszen Magyarország az elsők között halad a régióban a direktívaimplementációval.
A magyar jogszabály egyébként próbálta leképezni a direktívát, amennyire lehet, és ahol az mozgásteret enged, ott is az uniós irányelv szellemét követte.
Mivel a magyar és minden tagállami törvény alapja egy keretjogszabály, a részleteket tekintve a tagországoknak vannak lehetőségeik az eltérésekre, de a legfontosabb elvek kötelezően vannak rögzítve.
A többség dönt
Ezek közül az egyik legfontosabb, legnagyobb változást hozó újdonság, hogy a direktíva egész Európában bevezeti a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezséget
– emelte ki Papp Erika. Többek közt Magyarországon is eddig az a helyzet állt fenn, hogy a csőd sikeres lezárultához az összes hitelezői osztály jóváhagyására szükség volt. Ezt a gyakorlatban sokszor nagyon nehéz elérni, mert a hitelezőknek gyakran ellentétes az érdekük, és nem mindig lehetett olyan megállapodást kialakítani, amelyhez minden hitelezői osztály hozzájárult.
Most azonban a szerkezetátalakítási törvény alapjául szolgáló direktíva egész Európában kötelező elemként bevezeti azt, hogy bizonyos esetekben nem kell egy adott hitelezői osztálynak a hozzájárulása a sikeres szerkezetátalakításhoz. Ilyenkor a többi osztálybeli szavazatarány, illetve a saját osztályában érvényes szavazati arány lehetővé teszi azt, hogy akkor is sikeres legyen az eljárás, ha nem mindegyik osztály járult hozzá a kialakított megállapodáshoz.
Ez egy kimondottan adósbarát rendelkezés, amely a korábbiakhoz képest lényegesen egyszerűbbé fogja tenni a kompromisszum elérését ezekben az eljárásokban
– véli a szakértő. Lényegében tehát a hitelezői osztályok többségének a jóváhagyásával tulajdonképpen létrejön a kényszeregyezség, amely az azt el nem fogadó hitelezőkre nézve is kötelező lesz.
Legvégső esetben a bíróság mondhatja ki, hogy megfelelő a kényszeregyezség. Fontos tudni azonban, hogy a bíróság nem vizsgál gazdasági szempontokat, nem alkot értékítéletet az üzleti döntésekkel kapcsolatban. A felülvizsgálat során mindössze azt ellenőrzi, hogy érvényesültek-e a jogszabályban meghatározott feltételek és megvalósult-e az egyenlő elbánás elve.
Népszerűbb lehet a csődeljárásnál
Az új, előzmények nélküli jogszabály gyakorlata még persze nem tudható, de valószínűleg érdemi alternatívát kínál majd a csődeljárások helyett – véli Söptei Szabina, a CMS fizetésképtelenségi szakértője. „A csődeljárás nem jelent igazi választást a cégek számára, amelyet jól jelez az is, hogymeglehetősen ritka: évente mindössze néhány tucat ilyen eljárás zajlik Magyarországon. Ennek oka, hogy egyfajta stigmatizációt hordoz egy (kötelezően) nyilvános eljárás, eleve túlságosan bürokratikus, és nemritkán szatelit-cégeken keresztül kreált követelésekkel is élnek az adósok.”

A szerkezetátalakítás több lényeges pontban is különbözik a csődeljárástól.
Mindenekelőtt vélhetően azok a cégek fogják kérni, amelyek még menthető állapotban vannak és reális esélyük van arra, hogy egy megfelelő forgatókönyv megvalósítása után újra rendezett, működő vállalkozássá váljanak. A szerkezetátalakítási kérelemhez ráadásul már csatolni kell egy rendezési tervet is, amely tartalmazza, hogy milyen lépéseket kíván tenni az adott cég a helyzete konszolidálásáért.
Azt reméljük, hogy a kkv-k számára is elérhető eszköz lesz a szerkezetátalakítás lehetősége.
A törvény ráadásul bevezeti a direktíva alapján a korai előrejelző rendszert is. A kormány ennek megfelelően kiépít egy olyan online platformot, amelyen a megfelelő paraméterek bevitele után a rendszer értékelést ad arra nézve, hogy az adott cég esetében fennáll-e a fizetésképtelenség valószínűsége, vagy ellenkezőleg: megnyugtató a szituáció” – mondta el Söptei Szabina.
Amennyiben az érintett vállalkozás úgy látja, hogy közelít a fizetésképtelenség felé, vagy már ebben az állapotban van, maga kérheti a szerkezetátalakítást.
Ebben az esetben az adósnak választási lehetősége van, hogy egy általános moratóriumot kér az összes hitelezőre, vagy ezt azokra korlátozza, akiknek a vonatkozásában úgy látja, hogy ha velük megegyezik, akkor visszakerül arra a pályára, amelyen eredményesen tovább működhet. Ez utóbbi az eljárás olyan verziója, amely nem az összes hitelezővel, hanem csak egy vagy egy meghatározott hitelezői csoporttal szemben biztosít moratóriumot. Ez a folyamat valóban egyfajta titkos eljárás, nem kerül közzétételre a Cégközlönyben, így az érintett vállalkozás elkerülheti a negatív reputációból eredő stigmatizációt és hitelességi deficitet.
A szerkezetalakítási eljárásnak egy fontos sajátossága, hogy amennyiben sikertelen, nem fordul át automatikusan felszámolási eljárásba.
Újratervezés szakértőkkel
Természetesen jelenleg is vannak restrukturálási eljárások, ám mindeddig – jogszabályi keretek hiányában – kevéssé formalizált formában történtek. Ha például a bankok tárgyalnak adósokkal, és elérkezik egy olyan pont, amikor mindkét fél úgy látja, hogy egy kikényszeríthető megállapodással szeretnék lezárni az egyeztetésüket, akkor kölcsönösen előnyös lehet a szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezése.
Igénybe vehetnek ennek során szerkezetalakítási szakértőt, aki tanácsokkal, javaslatokkal segíthet. A megfelelő tervet a bíróság jóváhagyja.
Bár a törvénytervezet előkészítése során még szóba jöttek más szakértők is, végül a jogszabály azt köti ki, hogy a szerkezetátalakítási szakértő a felszámolók közül kerülhet ki, ők tölthetik be ezt a pozíciót. Mivel egy-egy érintett cég működésének újratervezése komoly szakértelmet, iparági tudást és adott esetben menedzsment-tapasztalatokat is igényel, ezért jó hír, hogy a jogszabály nem tiltja meg, hogy iparági szakértőt vonjanak be a felek. Alapvetően elmondható, hogy nincs formakényszer, és nem kell feltétlenül minden eljárásba bevonni szerkezetátalakítási szakértőt sem, a jogszabály felsorolja azokat az eseteket, amikor kötelező bevonni ilyen szakembert – például, ha kialakul az osztályokon átívelő kényszeregyezség.
Van néhány tabu
Fontos kitétel, hogy egy ilyen folyamatban a munkavállalók jogai széles körben védettek, valamint a szerkezetátalakítási eljárás nem érinthet áfa- és egyéb tb-követeléseket, valamint költségvetési - és uniós támogatásokat.
Az is újdonság, hogy kifejezetten pozitív diszkrimináció illeti meg azt a szereplőt, aki megmentő finanszírozást (rescue financing) nyújt a folyamatban.
Ez is azt szolgálja, hogy lehetőség szerint az érintett vállalkozás talpra álljon. Eddig, ha valaki megmentő finanszírozást nyújtott, akkor a következő ranghelyre került, mint biztosított hitelező a meglévő finanszírozás mögé. Mindez persze éppen a megmentő finanszírozó megtérülését nem biztosította, nem véletlen, hogy nem volt népszerű lehetőség az ilyesmi. A szerkezetátalakítás ebben is változást hozhat.
Igaz, a megmentő finanszírozást nyújtó nem kerül első ranghelyre, nem élvez valamiféle szuperpozíciót, azonban kedvezőbb pozíciót fog élvezni, mert a jelenleg hatályos szabályok alapján a fizetésképtelenség időpontjához közeli időpontban adott új finanszírozás vagy új biztosíték a hitelező jogtalan előnyben részesítésének minősülhet. Ezt a szabályt helyezi háttérbe az új direktíva.
Ha valaki megmentő finanszírozást nyújt, nem kell aggódnia, hogy a többi hitelező megtámadja ezt.
Az új szabályok szerint kézenfekvő lenne az adós számára, ha ilyen esetben rögtön megmentő finanszírozást kérne egy banktól, amelyre természetesen van lehetősége, de a szerkezetátalakítási eljárásban is, hasonlóan a jelenlegi fizetésképtelenségi eljárásokhoz, az ügyvezetőkre nézve szigorú felelősségi szabályok vonatkoznak. Ha megszegi ezeket, akkor személyes vagyonával felel. Ez is arra sarkallja a folyamatban résztvevő vállalkozásokat, hogy lehetőség szerint a fizetőképesség helyreállítására törekedjenek a hitelezők minél szélesebb, de legalábbis releváns körének érdekeit szem előtt tartva.
A cikk megjelenését a CMS támogatta
Hatalmas tűz volt Budapesten - Sikerült megfékezni a lángokat
Több tűzoltó szervezet is kivonult a helyszínre.
Elmagyarázta Szergej Lavrov, miért viselt Szovjetuniót dicsőítő pulóvert a Trump-Putyin csúcson
Jól látható volt az SZSZSZR felirat.
Drasztikus változás jön Németországban: a szociális ellátórendszer alapvető átalakítására készülnek
Változnak az idők Európa legerősebb országában.
Azt gyakorolja a kínai hadsereg, hogy tudják kilőni az amerikaiak legendás HIMARS-rendszerét
Még a fegyver élethű mását is megépítették.
Hatalmas sikert jelentett az ukrán főparancsnok: masszív ellentámadás volt Donyeckben
Három falu visszafoglalását jelentették.
Úgy néz ki, nem lesz gyors béke Ukrajnában: már az amerikaiak is fél évről beszélnek
"Remélhetőleg nem lesz ennél több idő."
Meghátrál Irán: nagyon jelentősen visszafognák az atomprogramot
Nagyon el akarják kerülni az újabb háborút.
Így nézne ki Amerika új aranykora? – Donald Trump ezzel biztosítaná be a helyét a történelemkönyvekben
Több értelemben is beköszöntött az aranykor.
Kína úttörő erdőtelepítő programmal támogatja a klímavédelmet
Komoly sebezhetőséggel néznek szembe Kína erdei ökoszisztémái: a monokulturális erdők dominanciája miatt a fás területek érzékenyek lettek a betegségekre, kártevőkr
Transzferár-adatszolgáltatás: mit lát valójában a NAV az ATP lapokon?
A transzferár-adatszolgáltatás (ATP lapok) bevezetése gyökeresen átalakította a kapcsolt vállalkozások ellenőrzési logikáját. Az eddigi transzferár dokumentációs kötelezettség mellett mos

Otthon Start Program - előfordulhat 3% alatti kamat is?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program - előfordulhat 3% alatti kamat is? A jogszabály rögzíti, hogy a hitel kamata legfeljebb 3% lehet, tehát nem zárja ki a kedvezőbb -3
Családi drámák és új tulajok a világ egyik legismertebb csapatánál
Család drámák, majd új tulajok a világ egyik legismertebb kosárcsapatánál. Kik a Los Angeles Lakers tulajdonosai, és hogyan jutott addig a helyzet, hogy a Buss-család... The post Családi drámá

Miért utálom a legény- (és leány-) búcsúkat?
Nyilván az utálat nagyon erős kifejezés, nem igazán lehetett eddig panaszom, kifejezetten élvezhetőnek találtam azokat, amiken részt vettem. Illetve az olvasó gondolhatja, hogy a bejegyzés elmé
Élet egy adatközpont mellett
Vízügyi nehézségek a technológia árnyékában: hogyan hat egy adatközpont a helyi közösség mindennapjaira.
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez
Ha az ételpazarlás ország lenne...
Rengeteg erőforrást használunk fel olyan ételek előállítására, szállítására, feldolgozására és csomagolására, amelyekre végül nincs szükségünk. Az el sem fogyasztott ételhulladékok



Kellemetlen meglepetés érheti az otthon startos hitel igénylőit
Biztos a 10 százalékos önerő?
Szemünk előtt tűnik el a magyar gyümölcs, külföldi áru veszi át a helyét a boltokban
Mit tud kezdeni az ágazat az erős importnyomás miatti polcvesztéssel?
Trump találkozói közelebb hozták a békét?
Milyen garanciák lehetnek kielégítőek Zelenszkijnek és Putyinnak egyaránt?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.