Megmenekülhetnek a fizetésképtelen cégek? Hamarosan jön az új szabályozás
Gazdaság

Megmenekülhetnek a fizetésképtelen cégek? Hamarosan jön az új szabályozás

Portfolio
Teljesen új érát hozhat a fizetésképtelenség közelébe sodródott cégek helyzetének rendezésében a szerkezetátalakítás intézménye, amelyre a vonatkozó uniós irányelv alapján készült törvény ad lehetőséget 2022 júliusától. A várakozások szerint a csődeljárásnál népszerűbb és életszerűbb szerkezetátalakítási eljárás jóval nagyobb arányban vezet majd az érintett cégek helyzetének megnyugtató rendezéséhez – vélik a CMS ügyvédi iroda szakértői.

Régóta várt a szakma egy olyan jogszabályra, mint a 2022 júliusában életbe lépő szerkezetátalakítási törvény, amely alapjaiban változtathatja meg a fizetésképtelenség közelébe sodródó cégek sorsát. Míg eddig a problémákkal küzdő vállalkozások számára végső soron csak a csődeljárás és a felszámolás maradt, az új jogszabály még időben lehetőséget ad a helyzet rendezésére és a megbicsaklott cégek talpra állítására.

„Jelenleg a cégek nagyon sokszor már visszafordíthatatlan szituációkban indítanak csődöt vagy felszámolást. Tény, hogy a csődeljárások egy részében is pozitív eredmény születik, van ilyen tapasztalatunk is, de ebben a folyamatban már nagyon nehéz elérni, hogy sikerüljön megmenteni a vállalkozást és elkerülhető legyen a felszámolás.

A szerkezetátalakítási törvény ugyanakkor reális esélyt ad a cégeknek a túlélésre

– mondta el a Portfolio-nak Papp Erika, a CMS ügyvédi iroda vezető partnere, a CMS magyarországi irodájának, továbbá a közép-kelet-európai régióban, valamint a FÁK országokban található CMS irodák pénzügyi csoportjainak vezetője.

Egységesebb uniós jog

A jogszabály abban is újat hoz, hogy a korábbi keretekhez képest sokkal egységesebb jogalkalmazást tesz lehetővé az Európai Unióban. „A csőd és a felszámolás uniós szinten eddig nem volt egy kifejezetten harmonizált téma, minden országban egyedi csőd- és felszámolási eljárások, jogszabályok léteznek, amelyek meglehetősen nagy különbségeket rejtenek magukban. A mostani szerkezetátalakítási törvény is magában foglal tagállami különbségeket, de alapvetően egy uniós direktívára épül, ennek következményeként egy harmonizáltabb jogi keretrendszer alakulhat ki az EU-ban.”

Papp Erika

Egyelőre nem egyértelmű, hogy az egyes tagállami törvények között milyen eltérések lesznek, hiszen Magyarország az elsők között halad a régióban a direktívaimplementációval.

A magyar jogszabály egyébként próbálta leképezni a direktívát, amennyire lehet, és ahol az mozgásteret enged, ott is az uniós irányelv szellemét követte.

Mivel a magyar és minden tagállami törvény alapja egy keretjogszabály, a részleteket tekintve a tagországoknak vannak lehetőségeik az eltérésekre, de a legfontosabb elvek kötelezően vannak rögzítve.

A többség dönt

Ezek közül az egyik legfontosabb, legnagyobb változást hozó újdonság, hogy a direktíva egész Európában bevezeti a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezséget

– emelte ki Papp Erika. Többek közt Magyarországon is eddig az a helyzet állt fenn, hogy a csőd sikeres lezárultához az összes hitelezői osztály jóváhagyására szükség volt. Ezt a gyakorlatban sokszor nagyon nehéz elérni, mert a hitelezőknek gyakran ellentétes az érdekük, és nem mindig lehetett olyan megállapodást kialakítani, amelyhez minden hitelezői osztály hozzájárult.

Most azonban a szerkezetátalakítási törvény alapjául szolgáló direktíva egész Európában kötelező elemként bevezeti azt, hogy bizonyos esetekben nem kell egy adott hitelezői osztálynak a hozzájárulása a sikeres szerkezetátalakításhoz. Ilyenkor a többi osztálybeli szavazatarány, illetve a saját osztályában érvényes szavazati arány lehetővé teszi azt, hogy akkor is sikeres legyen az eljárás, ha nem mindegyik osztály járult hozzá a kialakított megállapodáshoz.

Ez egy kimondottan adósbarát rendelkezés, amely a korábbiakhoz képest lényegesen egyszerűbbé fogja tenni a kompromisszum elérését ezekben az eljárásokban

– véli a szakértő. Lényegében tehát a hitelezői osztályok többségének a jóváhagyásával tulajdonképpen létrejön a kényszeregyezség, amely az azt el nem fogadó hitelezőkre nézve is kötelező lesz.

Legvégső esetben a bíróság mondhatja ki, hogy megfelelő a kényszeregyezség. Fontos tudni azonban, hogy a bíróság nem vizsgál gazdasági szempontokat, nem alkot értékítéletet az üzleti döntésekkel kapcsolatban. A felülvizsgálat során mindössze azt ellenőrzi, hogy érvényesültek-e a jogszabályban meghatározott feltételek és megvalósult-e az egyenlő elbánás elve.

Népszerűbb lehet a csődeljárásnál

Az új, előzmények nélküli jogszabály gyakorlata még persze nem tudható, de valószínűleg érdemi alternatívát kínál majd a csődeljárások helyett – véli Söptei Szabina, a CMS fizetésképtelenségi szakértője. „A csődeljárás nem jelent igazi választást a cégek számára, amelyet jól jelez az is, hogymeglehetősen ritka: évente mindössze néhány tucat ilyen eljárás zajlik Magyarországon. Ennek oka, hogy egyfajta stigmatizációt hordoz egy (kötelezően) nyilvános eljárás, eleve túlságosan bürokratikus, és nemritkán szatelit-cégeken keresztül kreált követelésekkel is élnek az adósok.”

Söptei Szabina

A szerkezetátalakítás több lényeges pontban is különbözik a csődeljárástól.

Mindenekelőtt vélhetően azok a cégek fogják kérni, amelyek még menthető állapotban vannak és reális esélyük van arra, hogy egy megfelelő forgatókönyv megvalósítása után újra rendezett, működő vállalkozássá váljanak. A szerkezetátalakítási kérelemhez ráadásul már csatolni kell egy rendezési tervet is, amely tartalmazza, hogy milyen lépéseket kíván tenni az adott cég a helyzete konszolidálásáért.

Azt reméljük, hogy a kkv-k számára is elérhető eszköz lesz a szerkezetátalakítás lehetősége.

A törvény ráadásul bevezeti a direktíva alapján a korai előrejelző rendszert is. A kormány ennek megfelelően kiépít egy olyan online platformot, amelyen a megfelelő paraméterek bevitele után a rendszer értékelést ad arra nézve, hogy az adott cég esetében fennáll-e a fizetésképtelenség valószínűsége, vagy ellenkezőleg: megnyugtató a szituáció” – mondta el Söptei Szabina.

Amennyiben az érintett vállalkozás úgy látja, hogy közelít a fizetésképtelenség felé, vagy már ebben az állapotban van, maga kérheti a szerkezetátalakítást.

Ebben az esetben az adósnak választási lehetősége van, hogy egy általános moratóriumot kér az összes hitelezőre, vagy ezt azokra korlátozza, akiknek a vonatkozásában úgy látja, hogy ha velük megegyezik, akkor visszakerül arra a pályára, amelyen eredményesen tovább működhet. Ez utóbbi az eljárás olyan verziója, amely nem az összes hitelezővel, hanem csak egy vagy egy meghatározott hitelezői csoporttal szemben biztosít moratóriumot. Ez a folyamat valóban egyfajta titkos eljárás, nem kerül közzétételre a Cégközlönyben, így az érintett vállalkozás elkerülheti a negatív reputációból eredő stigmatizációt és hitelességi deficitet.

A szerkezetalakítási eljárásnak egy fontos sajátossága, hogy amennyiben sikertelen, nem fordul át automatikusan felszámolási eljárásba.

Újratervezés szakértőkkel

Természetesen jelenleg is vannak restrukturálási eljárások, ám mindeddig – jogszabályi keretek hiányában – kevéssé formalizált formában történtek. Ha például a bankok tárgyalnak adósokkal, és elérkezik egy olyan pont, amikor mindkét fél úgy látja, hogy egy kikényszeríthető megállapodással szeretnék lezárni az egyeztetésüket, akkor kölcsönösen előnyös lehet a szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezése.

Igénybe vehetnek ennek során szerkezetalakítási szakértőt, aki tanácsokkal, javaslatokkal segíthet. A megfelelő tervet a bíróság jóváhagyja.

Bár a törvénytervezet előkészítése során még szóba jöttek más szakértők is, végül a jogszabály azt köti ki, hogy a szerkezetátalakítási szakértő a felszámolók közül kerülhet ki, ők tölthetik be ezt a pozíciót. Mivel egy-egy érintett cég működésének újratervezése komoly szakértelmet, iparági tudást és adott esetben menedzsment-tapasztalatokat is igényel, ezért jó hír, hogy a jogszabály nem tiltja meg, hogy iparági szakértőt vonjanak be a felek. Alapvetően elmondható, hogy nincs formakényszer, és nem kell feltétlenül minden eljárásba bevonni szerkezetátalakítási szakértőt sem, a jogszabály felsorolja azokat az eseteket, amikor kötelező bevonni ilyen szakembert – például, ha kialakul az osztályokon átívelő kényszeregyezség.

Van néhány tabu

Fontos kitétel, hogy egy ilyen folyamatban a munkavállalók jogai széles körben védettek, valamint a szerkezetátalakítási eljárás nem érinthet áfa- és egyéb tb-követeléseket, valamint költségvetési - és uniós támogatásokat.

Az is újdonság, hogy kifejezetten pozitív diszkrimináció illeti meg azt a szereplőt, aki megmentő finanszírozást (rescue financing) nyújt a folyamatban.

Ez is azt szolgálja, hogy lehetőség szerint az érintett vállalkozás talpra álljon. Eddig, ha valaki megmentő finanszírozást nyújtott, akkor a következő ranghelyre került, mint biztosított hitelező a meglévő finanszírozás mögé. Mindez persze éppen a megmentő finanszírozó megtérülését nem biztosította, nem véletlen, hogy nem volt népszerű lehetőség az ilyesmi. A szerkezetátalakítás ebben is változást hozhat.

Igaz, a megmentő finanszírozást nyújtó nem kerül első ranghelyre, nem élvez valamiféle szuperpozíciót, azonban kedvezőbb pozíciót fog élvezni, mert a jelenleg hatályos szabályok alapján  a fizetésképtelenség időpontjához közeli időpontban adott új finanszírozás vagy új biztosíték a hitelező jogtalan előnyben részesítésének minősülhet. Ezt a szabályt helyezi háttérbe az új direktíva.

Ha valaki megmentő finanszírozást nyújt, nem kell aggódnia, hogy a többi hitelező megtámadja ezt.

Az új szabályok szerint kézenfekvő lenne az adós számára, ha ilyen esetben rögtön megmentő finanszírozást kérne egy banktól, amelyre természetesen van lehetősége, de a szerkezetátalakítási eljárásban is, hasonlóan a jelenlegi fizetésképtelenségi eljárásokhoz, az ügyvezetőkre nézve szigorú felelősségi szabályok vonatkoznak. Ha megszegi ezeket, akkor személyes vagyonával felel. Ez is arra sarkallja a folyamatban résztvevő vállalkozásokat, hogy lehetőség szerint a fizetőképesség helyreállítására törekedjenek a hitelezők minél szélesebb, de legalábbis releváns körének érdekeit szem előtt tartva.

A cikk megjelenését a CMS támogatta

Holdblog

Fára a majmok másszanak!

HOLD After Hours. Nyúl helyett pingvinapukák! - az ünnepek lagymatagsága helyett, legyen velünk ideges! Jó szórakozást! 00:45    A Ryanair Alapkezelő 02:55    Rosenbe

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
inflacio-2022-inflacio-magyarorszagon-inflacio-nyugdijak-inflacio-aszaly-inflacio-jelentese-inflacio-fogalma-inflacios-hatas-aremelkedes