Portfolio signature

A 2023-as költségvetés a durva spórolásról is szól

Csiki Gergely
A parlament előtt fekszik néhány napja a - rendeleti úton tavaly év végén már kőbe vésett - 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat, amire a kormány előszeretettel hivatkozik úgy, hogy a rezsivédelem költségvetése. Ez valóban igaz is, hiszen a Rezsivédelmi Alap kiadásai hatalmasra duzzadtak az energiaválság miatt. Részletes vizsgálódásaink ugyanakkor arra is rámutatnak: az energiaszámla elszállása okozta válsághelyzet, illetve annak a kezelése egész egyszerűen elszívja más területekről a pénzt és valójában a kormány idén egy hatalmas takarékoskodást hajt végre, ha tartja magát az eredeti terveihez.

Annak nyomán, hogy a kormány végül a parlament elé terjesztette a 2023-as költségvetés rendeleti úton már elfogadott újraírt változatát, valamint a Pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta a 2022-es költségvetés részletes pénzforgalmi számait, előállt az az ideális helyzet, hogy az új idei tervszámok (mind a bevételi, mind a kiadási oldalon) összehasonlíthatóak a tavalyi tényadatokkal. De mégis mire jó ez? - kérdezhetik sokan. A legfontosabb előnye ennek az, hogy ezeket az adatokat soronként összevetve adódhat egy képünk:

a kormány számára mely feladatok élveznek prioritást 2023-ban és ezeket a célokat miből, mennyire megalapozott bevételekkel finanszírozza meg.

A nagykép

Az új 2023-as költségvetésről több elemzést is írtunk. Egyrészt év végén elsőként mutattuk be a rendeleti büdzsét, másrészt a múlt héten a parlamentnek benyújtott 166 oldalas verzióról is gyors véleményt alkottunk. Ez alapján összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a radikálisan megváltozott gazdasági környezethez, vagyis a realitásokhoz igazította a kormány az idei költségvetési terveket, elsősorban az energiaválság következményeivel néz szembe. Az elszálló rezsikiadásokat, a sokkal magasabb nyugdíjkiadásokat, a megugró kamatkiadásokat, a megemelt biztonsági tartalékokat, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos költéseket a kormány részben az elszálló infláció nyomán hatalmasra duzzadó áfabevételekből, a különadók újabb emeléséből, az emelkedő szja- és járulékbevételekből, valamint a minisztériumi és egyéb intézmények kiadásainak visszafogásával finanszírozza, valamint bizonyos támogatások devalválásával. Mindez azonban csak részben elegendő. Az újonnan keletkezett sokkal nagyobb költségvetési lyukat nem tudta ugyanis teljesen befoltozni (és megtartani a 3,5%-os GDP-arányos hiánycélt), ezért mérsékelten megemelte (3,9%-ra) a deficitcélt. Érdemes ugyanakkor azt is megvizsgálni, hogy az új makropálya mire ad lehetőséget és azt mire használja fel a kormány.

Kedves Olvasónk!

Támogasd te is a minőségi gazdasági tartalomgyártást!

Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható.

A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2 490 forint. Az éves előfizetés díja 29 845 forint. Ezzel közvetlenül támogathatod a legmagasabb színvonalú gazdasági, üzleti újságírást.

Signature előfizetés

Általános Szerződési Feltételek   |   Gyakran felmerülő kérdések