A 2023-as költségvetés a durva spórolásról is szól

Annak nyomán, hogy a kormány végül a parlament elé terjesztette a 2023-as költségvetés rendeleti úton már elfogadott újraírt változatát, valamint a Pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta a 2022-es költségvetés részletes pénzforgalmi számait, előállt az az ideális helyzet, hogy az új idei tervszámok (mind a bevételi, mind a kiadási oldalon) összehasonlíthatóak a tavalyi tényadatokkal. De mégis mire jó ez? - kérdezhetik sokan. A legfontosabb előnye ennek az, hogy ezeket az adatokat soronként összevetve adódhat egy képünk:

a kormány számára mely feladatok élveznek prioritást 2023-ban és ezeket a célokat miből, mennyire megalapozott bevételekkel finanszírozza meg.

A nagykép

Az új 2023-as költségvetésről több elemzést is írtunk. Egyrészt év végén elsőként mutattuk be a rendeleti büdzsét, másrészt a múlt héten a parlamentnek benyújtott 166 oldalas verzióról is gyors véleményt alkottunk. Ez alapján összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a radikálisan megváltozott gazdasági környezethez, vagyis a realitásokhoz igazította a kormány az idei költségvetési terveket, elsősorban az energiaválság következményeivel néz szembe. Az elszálló rezsikiadásokat, a sokkal magasabb nyugdíjkiadásokat, a megugró kamatkiadásokat, a megemelt biztonsági tartalékokat, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos költéseket a kormány részben az elszálló infláció nyomán hatalmasra duzzadó áfabevételekből, a különadók újabb emeléséből, az emelkedő szja- és járulékbevételekből, valamint a minisztériumi és egyéb intézmények kiadásainak visszafogásával finanszírozza, valamint bizonyos támogatások devalválásával. Mindez azonban csak részben elegendő. Az újonnan keletkezett sokkal nagyobb költségvetési lyukat nem tudta ugyanis teljesen befoltozni (és megtartani a 3,5%-os GDP-arányos hiánycélt), ezért mérsékelten megemelte (3,9%-ra) a deficitcélt. Érdemes ugyanakkor azt is megvizsgálni, hogy az új makropálya mire ad lehetőséget és azt mire használja fel a kormány.