Brutálisan működik a szegények adója és a különadók
Bár az elmúlt napokban a parlament előtt fekvő 2023-as költségvetés kapta a nagyobb visszhangot, időközben megjelentek a tavalyi büdzsé részletes pénzforgalmi adatai, amelyekből érdekes folyamatokat tudunk kiolvasni mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon.
Kitömtük az államkasszát
Ami szembetűnő, hogy a központi költségvetés bevételei 22,2%-kal magasabban, 20 850 milliárd forintban teljesültek tavaly. A legnagyobb bevételnövekedéseket pedig leginkább a társaságok által fizetett adónemekben, illetve a különadókban (extraprofitadókban) lehet látni. Nem meglepő ennek fényében, hogy a gazdálkodó szervezetek befizetései (2894 milliárd forint) 47,7%-kal lettek magasabbak, mint a terv (1959 milliárd forint).
Ennek kapcsán érdemes elvégezni azt a számítást, hogy a különböző különadók (amelyeket tavaly az év közbeni költségvetési kiigazítás keretében megemelt) összesen mekkora bevételt hoznak az állam konyhájára. Gyors összesítésünk szerint
a különadókból 2022-ben 1880 milliárd forintnyi bevétel folyt be, az eredeti terveket 940 milliárd forinttal haladták meg.
Ezzel nem azt akarjuk üzenni, hogy ez a különadó-többletbevétel csak és kizárólag a kormányzati adóemeléssel függ össze. Azok felrobbanása alapvetően két tényezővel függ össze:
- a kormány alultervezte a 2022-es bevételi számokat (még 2021 nyarán) és mivel a különadók adóalapjai a vártnál jobban bővültek, ez lecsapódott a bevételi oldalon,
- a kormány 2022 nyarán különadó-emeléseket hajtott végre, amitől 800 milliárd forintnyi plusz bevételt várt, a friss adatok fényében ez közel össze is jött neki (csak néhány példa: bankadó +266 milliárd forint, bányajáradék +203 milliárd forint, energiaszektor befizetései +149 milliárd forint, kisker különadó +100 milliárd forint, tranzakciós illeték +61 milliárd forint, biztosítási adó +54 milliárd forint).
Közben pedig nemcsak a különadók tették a dolgukat, hanem az infláció is, ami a költségvetés bevételi oldalát illeti. A felgyorsuló és vártnál sokkal magasabb 2022-es áremelkedés oda vezetett, hogy a magasabb árakra rakódó 27%-os áfakulcs ontotta az általános forgalmi adónemből származó ezermilliárdokat az államkassza számára. Miközben a fogyasztást terhelő adókból származó bevétel 20%-kal lett magasabb a tervezettnél, az áfabevételek esetében ez a felülteljesítés már 25%-os: az előirányzott 5487 milliárd forintos áfabevétel helyett 6860 milliárd forintnyi áfa folyt be. A 2021-es tényadatokat 27,3%-kal haladták meg az áfabevételek. Mindez úgy következett be, hogy eközben az éves átlagos infláció a KSH adatai szerint 14,5% volt. A szegények adója tehát hatékonyan működött tavaly is.
A vártnál sokkal magasabb infláció tehát több száz milliárd forintot von el a fogyasztóktól (értelemszerűen az infláció miatt magasabb nettó árakra jön rá a 27%-os rekorder áfakulcs), többek között a háztartásoktól a magasabb áfabefizetés formájában, úgy is mondhatjuk, hogy ebben a környezetben hatékonyan működik a szegények adója (az inflációt gyakran így nevezik). A háztartások fogyasztási szerkezete ugyanis eltérő: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokra igaz ugyanis, hogy többet fogyasztanak azokból a termékekből és szolgáltatásokból, amelyek alapvetőek és a létfenntartáshoz szükségesek, így fogyasztásukat nem tudják rugalmasan alakítani, kevésbé tudnak alkalmazkodni az árak emelkedéséhez, nem mondhatnak le az alapvető termékek fogyasztásáról, például az élelmiszerekről és rezsiről. Arról külön elemzést közöltünk a napokban, hogy mit okozhat mindez a szegényebb társadalmi rétegekben.
Eközben a lakosság által közvetlenül fizetett kötelezettségekből származó bevételek is felrobbantak. Az szja-befizetések közel elérték a 2800 milliárd forintot, ami szinte megegyezik az eredeti tervekkel, de nem szabad elfelejteni, hogy az év elején a kormány visszafizette a családosoknak a 2021-ben beszedett szja-összeget. Ha ugyanis hozzáadjuk ezt a 700 milliárd forintnyi, családoknak visszaadott szja-visszatérítést, akkor az szja-bevételek a tervekhez képest már 22%-os felülteljesítést mutatnak.
Ha megnézzük a lenti részletes táblázatot, akkor kiderül, hogy alig volt néhány bevételi sor, amely alulteljesítette a terveket. Ilyen volt a kata, ahol az év közbeni rendkívül gyors változtatások azt eredményezték, hogy a tervnél 21,5%-kal kevesebb adóbevétel folyt itt be. Emellett alulteljesültek a jövedéki adóbevételek.
A költségvetés bevételi oldalának fájdalmas volt, hogy 970 milliárd forint elmaradt az uniós programok bevételeinél: a várt 2363 milliárd forinttal szemben csak 1393 milliárd forint folyt be. Közben viszont a kormány az uniós programok kiadásaiból nem vett vissza.
A 2022-es költségvetés főbb bevételeinek alakulása | ||||
2022 előirányzat | 2022 tény | változás (mrd Ft) | változás (%) | |
I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS | 17066 | 20850 | 3784 | 22,2% |
Gazdálkodó szervezetek befizetései | 1959 | 2894 | 935 | 47,7% |
Társasági adó | 588,7 | 746,6 | 157,9 | 26,8% |
Pénzügyi szervezetek befizetései | 60,9 | 327 | 266,1 | 436,9% |
KATA | 236,8 | 186 | -50,8 | -21,5% |
Kiva | 121,2 | 145,5 | 24,3 | 20,0% |
Közműadó | 53 | 53 | 0 | 0,0% |
Ökoadó | 5,5 | 5,1 | -0,4 | -7,3% |
Bányajáradék | 38 | 241,3 | 203,3 | 535,0% |
Játékadó | 33,9 | 46,4 | 12,5 | 36,9% |
Egyéb befizetések | 15 | 25 | 10 | 66,7% |
Egyéb központosított bevételek | 519,8 | 551,8 | 32 | 6,2% |
Energia ágazat befizetései | 54,8 | 203,8 | 149 | 271,9% |
Cégautóadó* | 39,3 | 49,8 | 10,5 | 26,7% |
Kiskereskedelmi adó | 76,3 | 176,7 | 100,4 | 131,6% |
Rehabilitációs hozzájárulás | 116,3 | 135,6 | 19,3 | 16,6% |
Fogyasztást terhelő adók | 7242,8 | 8718,3 | 1475,5 | 20,4% |
Áfa bevételek | 5487,1 | 6860,3 | 1373,2 | 25,0% |
Jövedéki adó | 1296,2 | 1229,5 | -66,7 | -5,1% |
Regisztrációs adó | 24,8 | 15,7 | -9,1 | -36,7% |
Távközlési adó | 53,3 | 96,6 | 43,3 | 81,2% |
Pénzügyi tranzakciós illeték | 232,5 | 293,6 | 61,1 | 26,3% |
Biztosítási adó | 115,4 | 169,2 | 53,8 | 46,6% |
Légitársaságok hozzájárulása | 15,2 | 15,2 | ||
Turizmusfejlesztési hozzájárulás | 33,5 | 38 | 4,5 | 13,4% |
Lakossági befizetések | 3155,7 | 3144 | -11,7 | -0,4% |
Szja bevételek | 2866,5 | 2785,9 | -80,6 | -2,8% |
Lakossági illetékek | 198,7 | 261,8 | 63,1 | 31,8% |
Gépjárműadó* | 90,5 | 95,9 | 5,4 | 6,0% |
Költségvetési szervek és fej.kez.előir. | 1745,6 | 2760,4 | 1014,8 | 58,1% |
Költségvetési szervek bevételei | 1510,5 | 2400,9 | 890,4 | 58,9% |
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei | 235 | 359,5 | 124,5 | 53,0% |
Uniós programok bevételei | 2363,3 | 1393,3 | -970 | -41,0% |
II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK | 703,3 | 802,7 | 99,4 | 14,1% |
III. TB ALAPOK | 7623,7 | 8132,8 | 509,1 | 6,7% |
Nyugdíjbiztosítási Alap Szocho és járulék | 3586,1 | 3758,8 | 172,7 | 4,8% |
Nyugdíjalap költségvetési hozzájárulás | 554,4 | 696,4 | 142 | 25,6% |
Egészségbiztosítási Alap Szocho és járulék | 1950,8 | 2078,6 | 127,8 | 6,6% |
Eg.bizt. Alap költségvetési hozzájárulás | 1236,3 | 1236,3 | 0 | 0,0% |
Eg.bizt. Alap egyéb bevételek | 187,4 | 225,4 | 38 | 20,3% |
Forrás: Portfolio-számítás |
Kellett a pénz az elszálló kiadásokra
Ahogy fentebb bemutattuk, a költségvetés bevételi oldala jelentősen felfúvódott az inflációs hatásoknak és a kormányzati lépéseknek köszönhetően, de közben a kiadások 26,1%-kal ugrottak meg, ami nominálisan 5263 milliárd forintos növekedésnek felel meg.
A kiadásokon belül a legnagyobb elcsúszást nominálisan a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok során láthatjuk: a 8708 milliárd forintra tervezett kiadási összeget közel 3500 milliárd forinttal szárnyalta túl a kormány, ez 40%-os túlteljesítés. A helyzetet némiképp árnyalja, hogy ezzel párhuzamosan a költségvetési szervek több bevételt is könyvelhettek el tavaly, mint eredetileg tervezték, így nettó módon "csak" 2500 milliárd forinttal rontotta a tavalyi egyenleget.
A legnagyobb százalékos túlszaladás viszont az egyedi és normatív támogatások soron volt megfigyelhető a költségvetés kiadási oldalán tavaly: a 479 milliárd forintos előirányzatból 1370 milliárd forint lett. A Pénzügyminisztérium tájékoztató anyaga ezzel kapcsolatban megjegyzi: az eltérés fő oka, hogy a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben 375,4 milliárd forint került kifizetésre, míg 2021-ben ilyen kiadás nem volt. "A távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatban kifizetett összeg pedig 291,2 milliárd forinttal haladta meg az ugyanilyen címen 2021-ben kifizetett összeget. Kiemelendő még, hogy a közösségi közlekedés személyszállítási költségtérítésére 48,3 milliárd forinttal, az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése címén pedig 37,3 milliárd forinttal több támogatás került kiutalásra, mint egy évvel korábban" - részletezte a tárca.
Jelentősen túlszaladtak a lakástámogatások: 253 milliárd forinttal haladták meg a terveket. "Az eltérésben szerepet játszik a 2021. január 1-jétől bevezetett otthonfelújítási támogatás és az ehhez februártól kapcsolódó kölcsön meghirdetése, valamint az egyes meglévő konstrukciók, a családi otthonteremtési kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás és a többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásának csökkentésére nyújtott támogatás igénybevételi lehetőségeinek további kiszélesítése, ezen felül pedig a falusi támogatások esetében az érintett preferált kistelepülések körének a kibővítése. Emellett az árfolyam- és a referenciahozamok, valamint a további konstrukciókat igénybe vevők létszámának alakulása is befolyásolta a kifizetéseket" - magyarázta a PM.
Eközben a társadalombiztosítási alapok kiadásai is 10%-kal haladták meg az előirányzatot, és ebben a tekintetben azonosítható a túlszaladás oka. A nyugellátások 630 milliárd forinttal voltak magasabbak az elszálló infláció miatti évközbeni nyugdíjemelés miatt, és ez magyarázza a TB-alapok 770 milliárd forintos túlszaladásának nagy részét.
Mindezek mellett jelentősen rontotta a költségvetés tavalyi egyenlegét a kamatkiadások elszállása (53%-kal, 1369 milliárd forint helyett 2100 milliárd forintot költött az állam erre a célra), valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások túlteljesülése (44,4%-kal, 800 milliárd forint helyett 1155 milliárd forintot költött erre az állam). Azt azonban nem részletezte a minisztérium, hogy pontosan miért is szaladtak el az állami vagyonkiadások.
A 2022-es költségvetés főbb kiadásainak alakulása | ||||
2022 előirányzat | 2022 tény | változás (mrd Ft) | változás (%) | |
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS | 20198,1 | 25462 | 5263,9 | 26,1% |
Egyedi és normatív támogatások | 479,4 | 1370,7 | 891,3 | 185,9% |
Közszolgálati műsorszolg. | 110,7 | 110,7 | 0 | 0,0% |
Szociálpol.menetdíj támogatás | 120 | 118,4 | -1,6 | -1,3% |
Lakástámogatások | 381,8 | 635,3 | 253,5 | 66,4% |
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap | 685,3 | 715,4 | 30,1 | 4,4% |
Családtámogatások | 401 | 400 | -1 | -0,2% |
Korhatár alatti ellátások | 97,1 | 114,8 | 17,7 | 18,2% |
Jövedelempótló és jöv.kieg. szoc.tám. | 162,3 | 175,6 | 13,3 | 8,2% |
Költségvetési szervek és fej.kez.előir. | 8708,7 | 12202,9 | 3494,2 | 40,1% |
Költségvetési szervek kiadásai | 5386,3 | 7135,8 | 1749,5 | 32,5% |
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai | 3322,4 | 5067,2 | 1744,8 | 52,5% |
Államháztartás alrendszereinek támogatása | 2808,7 | 3179,4 | 370,7 | 13,2% |
Elkülönített állami pénzalapok | 149,9 | 171,2 | 21,3 | 14,2% |
TB alapok | 1785,3 | 1927,4 | 142,1 | 8,0% |
Helyi önkormányzatok | 873,3 | 1080,8 | 207,5 | 23,8% |
Uniós programok kiadásai | 3001,2 | 2991,7 | -9,5 | -0,3% |
Kamatkiadások | 1369,6 | 2100,5 | 730,9 | 53,4% |
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások | 800,1 | 1155,7 | 355,6 | 44,4% |
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez | 564,9 | 586,3 | 21,4 | 3,8% |
Elkülönített állami pénzalapok | 577,9 | 538,8 | -39,1 | -6,8% |
TB Alapok | 7770,5 | 8538,6 | 768,1 | 9,9% |
Nyugdíjbiztosítási Alap | 4169,9 | 4799,1 | 629,2 | 15,1% |
Nyugellátások | 4162,7 | 4791,5 | 628,8 | 15,1% |
Egészségbiztosítási Alap | 3600,5 | 3739,5 | 139 | 3,9% |
Gyógyító-megelőző ellátás | 2122,9 | 2203,2 | 80,3 | 3,8% |
Gyógyszertámogatás | 449,6 | 440,5 | -9,1 | -2,0% |
Forrás: Portfolio-gyűjtés |
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images