Brutálisan működik a szegények adója és a különadók

Csiki Gergely
Az eredeti előirányzatokhoz és tervekhez képest a 2022-ben teljesült költségvetésre szinte rá sem lehet ismerni. Nemcsak a külső tényezők (energiaárak, infláció, háború) lenyomatai fedezhetők fel a büdzsé főbb számaiban, hanem a kormány aktív beavatkozásainak következményei is. Ennek nyomán például hatalmas összegben ömlöttek be a különadó-bevételek, de a - szegények adójaként is nevezett - általános forgalmi adóból származó ezermilliárdok is jócskán túlcsordultak.

Bár az elmúlt napokban a parlament előtt fekvő 2023-as költségvetés kapta a nagyobb visszhangot, időközben megjelentek a tavalyi büdzsé részletes pénzforgalmi adatai, amelyekből érdekes folyamatokat tudunk kiolvasni mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon.

Kitömtük az államkasszát

Ami szembetűnő, hogy a központi költségvetés bevételei 22,2%-kal magasabban, 20 850 milliárd forintban teljesültek tavaly. A legnagyobb bevételnövekedéseket pedig leginkább a társaságok által fizetett adónemekben, illetve a különadókban (extraprofitadókban) lehet látni. Nem meglepő ennek fényében, hogy a gazdálkodó szervezetek befizetései (2894 milliárd forint) 47,7%-kal lettek magasabbak, mint a terv (1959 milliárd forint).

Ennek kapcsán érdemes elvégezni azt a számítást, hogy a különböző különadók (amelyeket tavaly az év közbeni költségvetési kiigazítás keretében megemelt) összesen mekkora bevételt hoznak az állam konyhájára. Gyors összesítésünk szerint

a különadókból 2022-ben 1880 milliárd forintnyi bevétel folyt be, az eredeti terveket 940 milliárd forinttal haladták meg.

Ezzel nem azt akarjuk üzenni, hogy ez a különadó-többletbevétel csak és kizárólag a kormányzati adóemeléssel függ össze. Azok felrobbanása alapvetően két tényezővel függ össze:

  • a kormány alultervezte a 2022-es bevételi számokat (még 2021 nyarán) és mivel a különadók adóalapjai a vártnál jobban bővültek, ez lecsapódott a bevételi oldalon,
  • a kormány 2022 nyarán különadó-emeléseket hajtott végre, amitől 800 milliárd forintnyi plusz bevételt várt, a friss adatok fényében ez közel össze is jött neki (csak néhány példa: bankadó +266 milliárd forint, bányajáradék +203 milliárd forint, energiaszektor befizetései +149 milliárd forint, kisker különadó +100 milliárd forint, tranzakciós illeték +61 milliárd forint, biztosítási adó +54 milliárd forint).

Közben pedig nemcsak a különadók tették a dolgukat, hanem az infláció is, ami a költségvetés bevételi oldalát illeti. A felgyorsuló és vártnál sokkal magasabb 2022-es áremelkedés oda vezetett, hogy a magasabb árakra rakódó 27%-os áfakulcs ontotta az általános forgalmi adónemből származó ezermilliárdokat az államkassza számára. Miközben a fogyasztást terhelő adókból származó bevétel 20%-kal lett magasabb a tervezettnél, az áfabevételek esetében ez a felülteljesítés már 25%-os: az előirányzott 5487 milliárd forintos áfabevétel helyett 6860 milliárd forintnyi áfa folyt be. A 2021-es tényadatokat 27,3%-kal haladták meg az áfabevételek. Mindez úgy következett be, hogy eközben az éves átlagos infláció a KSH adatai szerint 14,5% volt. A szegények adója tehát hatékonyan működött tavaly is.

A vártnál sokkal magasabb infláció tehát több száz milliárd forintot von el a fogyasztóktól (értelemszerűen az infláció miatt magasabb nettó árakra jön rá a 27%-os rekorder áfakulcs), többek között a háztartásoktól a magasabb áfabefizetés formájában, úgy is mondhatjuk, hogy ebben a környezetben hatékonyan működik a szegények adója (az inflációt gyakran így nevezik). A háztartások fogyasztási szerkezete ugyanis eltérő: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokra igaz ugyanis, hogy többet fogyasztanak azokból a termékekből és szolgáltatásokból, amelyek alapvetőek és a létfenntartáshoz szükségesek, így fogyasztásukat nem tudják rugalmasan alakítani, kevésbé tudnak alkalmazkodni az árak emelkedéséhez, nem mondhatnak le az alapvető termékek fogyasztásáról, például az élelmiszerekről és rezsiről. Arról külön elemzést közöltünk a napokban, hogy mit okozhat mindez a szegényebb társadalmi rétegekben.

Eközben a lakosság által közvetlenül fizetett kötelezettségekből származó bevételek is felrobbantak. Az szja-befizetések közel elérték a 2800 milliárd forintot, ami szinte megegyezik az eredeti tervekkel, de nem szabad elfelejteni, hogy az év elején a kormány visszafizette a családosoknak a 2021-ben beszedett szja-összeget. Ha ugyanis hozzáadjuk ezt a 700 milliárd forintnyi, családoknak visszaadott szja-visszatérítést, akkor az szja-bevételek a tervekhez képest már 22%-os felülteljesítést mutatnak.

Ha megnézzük a lenti részletes táblázatot, akkor kiderül, hogy alig volt néhány bevételi sor, amely alulteljesítette a terveket. Ilyen volt a kata, ahol az év közbeni rendkívül gyors változtatások azt eredményezték, hogy a tervnél 21,5%-kal kevesebb adóbevétel folyt itt be. Emellett alulteljesültek a jövedéki adóbevételek.

A költségvetés bevételi oldalának fájdalmas volt, hogy 970 milliárd forint elmaradt az uniós programok bevételeinél: a várt 2363 milliárd forinttal szemben csak 1393 milliárd forint folyt be. Közben viszont a kormány az uniós programok kiadásaiból nem vett vissza.

A 2022-es költségvetés főbb bevételeinek alakulása 
  2022 előirányzat 2022 tény változás (mrd Ft) változás (%)
I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 17066 20850 3784 22,2%
Gazdálkodó szervezetek befizetései 1959 2894 935 47,7%
Társasági adó 588,7 746,6 157,9 26,8%
Pénzügyi szervezetek befizetései 60,9 327 266,1 436,9%
KATA 236,8 186 -50,8 -21,5%
Kiva 121,2 145,5 24,3 20,0%
Közműadó 53 53 0 0,0%
Ökoadó 5,5 5,1 -0,4 -7,3%
Bányajáradék 38 241,3 203,3 535,0%
Játékadó 33,9 46,4 12,5 36,9%
Egyéb befizetések 15 25 10 66,7%
Egyéb központosított bevételek 519,8 551,8 32 6,2%
Energia ágazat befizetései 54,8 203,8 149 271,9%
Cégautóadó* 39,3 49,8 10,5 26,7%
Kiskereskedelmi adó 76,3 176,7 100,4 131,6%
Rehabilitációs hozzájárulás 116,3 135,6 19,3 16,6%
Fogyasztást terhelő adók 7242,8 8718,3 1475,5 20,4%
Áfa bevételek 5487,1 6860,3 1373,2 25,0%
Jövedéki adó 1296,2 1229,5 -66,7 -5,1%
Regisztrációs adó 24,8 15,7 -9,1 -36,7%
Távközlési adó 53,3 96,6 43,3 81,2%
Pénzügyi tranzakciós illeték 232,5 293,6 61,1 26,3%
Biztosítási adó 115,4 169,2 53,8 46,6%
Légitársaságok hozzájárulása   15,2 15,2  
Turizmusfejlesztési hozzájárulás 33,5 38 4,5 13,4%
Lakossági befizetések 3155,7 3144 -11,7 -0,4%
Szja bevételek 2866,5 2785,9 -80,6 -2,8%
Lakossági illetékek 198,7 261,8 63,1 31,8%
Gépjárműadó* 90,5 95,9 5,4 6,0%
Költségvetési szervek és fej.kez.előir. 1745,6 2760,4 1014,8 58,1%
Költségvetési szervek bevételei 1510,5 2400,9 890,4 58,9%
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei 235 359,5 124,5 53,0%
Uniós programok bevételei 2363,3 1393,3 -970 -41,0%
II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 703,3 802,7 99,4 14,1%
III. TB ALAPOK 7623,7 8132,8 509,1 6,7%
Nyugdíjbiztosítási Alap Szocho és járulék 3586,1 3758,8 172,7 4,8%
Nyugdíjalap költségvetési hozzájárulás 554,4 696,4 142 25,6%
Egészségbiztosítási Alap Szocho és járulék 1950,8 2078,6 127,8 6,6%
Eg.bizt. Alap költségvetési hozzájárulás 1236,3 1236,3 0 0,0%
Eg.bizt. Alap egyéb bevételek 187,4 225,4 38 20,3%
Forrás: Portfolio-számítás        

Kellett a pénz az elszálló kiadásokra

Ahogy fentebb bemutattuk, a költségvetés bevételi oldala jelentősen felfúvódott az inflációs hatásoknak és a kormányzati lépéseknek köszönhetően, de közben a kiadások 26,1%-kal ugrottak meg, ami nominálisan 5263 milliárd forintos növekedésnek felel meg.

A kiadásokon belül a legnagyobb elcsúszást nominálisan a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok során láthatjuk: a 8708 milliárd forintra tervezett kiadási összeget közel 3500 milliárd forinttal szárnyalta túl a kormány, ez 40%-os túlteljesítés. A helyzetet némiképp árnyalja, hogy ezzel párhuzamosan a költségvetési szervek több bevételt is könyvelhettek el tavaly, mint eredetileg tervezték, így nettó módon "csak" 2500 milliárd forinttal rontotta a tavalyi egyenleget.

A legnagyobb százalékos túlszaladás viszont az egyedi és normatív támogatások soron volt megfigyelhető a költségvetés kiadási oldalán tavaly: a 479 milliárd forintos előirányzatból 1370 milliárd forint lett. A Pénzügyminisztérium tájékoztató anyaga ezzel kapcsolatban megjegyzi: az eltérés fő oka, hogy a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben 375,4 milliárd forint került kifizetésre, míg 2021-ben ilyen kiadás nem volt. "A távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatban kifizetett összeg pedig 291,2 milliárd forinttal haladta meg az ugyanilyen címen 2021-ben kifizetett összeget. Kiemelendő még, hogy a közösségi közlekedés személyszállítási költségtérítésére 48,3 milliárd forinttal, az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése címén pedig 37,3 milliárd forinttal több támogatás került kiutalásra, mint egy évvel korábban" - részletezte a tárca.

Jelentősen túlszaladtak a lakástámogatások: 253 milliárd forinttal haladták meg a terveket. "Az eltérésben szerepet játszik a 2021. január 1-jétől bevezetett otthonfelújítási támogatás és az ehhez februártól kapcsolódó kölcsön meghirdetése, valamint az egyes meglévő konstrukciók, a családi otthonteremtési kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás és a többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásának csökkentésére nyújtott támogatás igénybevételi lehetőségeinek további kiszélesítése, ezen felül pedig a falusi támogatások esetében az érintett preferált kistelepülések körének a kibővítése. Emellett az árfolyam- és a referenciahozamok, valamint a további konstrukciókat igénybe vevők létszámának alakulása is befolyásolta a kifizetéseket" - magyarázta a PM.

Eközben a társadalombiztosítási alapok kiadásai is 10%-kal haladták meg az előirányzatot, és ebben a tekintetben azonosítható a túlszaladás oka. A nyugellátások 630 milliárd forinttal voltak magasabbak az elszálló infláció miatti évközbeni nyugdíjemelés miatt, és ez magyarázza a TB-alapok 770 milliárd forintos túlszaladásának nagy részét.

Mindezek mellett jelentősen rontotta a költségvetés tavalyi egyenlegét a kamatkiadások elszállása (53%-kal, 1369 milliárd forint helyett 2100 milliárd forintot költött az állam erre a célra), valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások túlteljesülése (44,4%-kal, 800 milliárd forint helyett 1155 milliárd forintot költött erre az állam). Azt azonban nem részletezte a minisztérium, hogy pontosan miért is szaladtak el az állami vagyonkiadások.

A 2022-es költségvetés főbb kiadásainak alakulása 
  2022 előirányzat 2022 tény változás (mrd Ft) változás (%)
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 20198,1 25462 5263,9 26,1%
Egyedi és normatív támogatások 479,4 1370,7 891,3 185,9%
Közszolgálati műsorszolg. 110,7 110,7 0 0,0%
Szociálpol.menetdíj támogatás 120 118,4 -1,6 -1,3%
Lakástámogatások 381,8 635,3 253,5 66,4%
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap 685,3 715,4 30,1 4,4%
   Családtámogatások 401 400 -1 -0,2%
   Korhatár alatti ellátások 97,1 114,8 17,7 18,2%
   Jövedelempótló és jöv.kieg. szoc.tám. 162,3 175,6 13,3 8,2%
Költségvetési szervek és fej.kez.előir. 8708,7 12202,9 3494,2 40,1%
   Költségvetési szervek kiadásai 5386,3 7135,8 1749,5 32,5%
   Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 3322,4 5067,2 1744,8 52,5%
Államháztartás alrendszereinek támogatása 2808,7 3179,4 370,7 13,2%
   Elkülönített állami pénzalapok 149,9 171,2 21,3 14,2%
   TB alapok 1785,3 1927,4 142,1 8,0%
   Helyi önkormányzatok 873,3 1080,8 207,5 23,8%
Uniós programok kiadásai 3001,2 2991,7 -9,5 -0,3%
Kamatkiadások 1369,6 2100,5 730,9 53,4%
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 800,1 1155,7 355,6 44,4%
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 564,9 586,3 21,4 3,8%
Elkülönített állami pénzalapok 577,9 538,8 -39,1 -6,8%
TB Alapok 7770,5 8538,6 768,1 9,9%
Nyugdíjbiztosítási Alap 4169,9 4799,1 629,2 15,1%
   Nyugellátások 4162,7 4791,5 628,8 15,1%
Egészségbiztosítási Alap 3600,5 3739,5 139 3,9%
   Gyógyító-megelőző ellátás 2122,9 2203,2 80,3 3,8%
   Gyógyszertámogatás 449,6 440,5 -9,1 -2,0%
Forrás: Portfolio-gyűjtés        

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF